Jogi tanácsok oltásra kötelezettek számára! (Szilaj Csikó)

A legáltalánosabban elterjedt munkavégzésre irányuló jogviszony a Munka törvénykönyve hatálya alatt, és keretei között történik. Ebben a jogviszonyban dolgozik a legtöbb magyar állampolgár a szabad piacon, a gazdasági élet szereplőinél. Jelen írás ebből a szemszögből közelít elsődlegesen.

Speciális munkavégzésre irányuló jogviszonyok az állami foglalkoztatóknál jönnek létre: ilyen a közalkalmazotti jogviszony, a közhatalmat gyakorlók különböző jogviszonyai, így közigazgatási szolgálati jogviszony, a rendőri szolgálati jogviszony, katonai, ügyészi, bírói stb. szolgálati jogviszonyok. Az e helyütt leírtak – lényegét tekintve – rájuk is igazak. A megközelítés azért a munkajogviszony felől történik, mert az a legáltalánosabb, a legelterjedtebb, a legtömegesebb.

Fontos azonban kiemelni, hogy míg a szabad munkaerőpiacon, azaz a Munka törvénykönyve hatálya alatt, munkajogviszonyban dolgozók esetében csak lehetőség az oltásra kötelezés a munkáltató részéről, addig az állami szolgálati viszonyok esetében ez az állami foglalkoztató részéről általánosan kötelező.

Vagyis az állami foglalkoztató nem mérlegelhet, minden oltatlant köteleznie kell az oltás „felvételére”. Ennek elmaradása esetére rendelkezik a fizetés nélküli szabadságra való küldésről.

I. A következő eljárásrendet javasolt követni:

1./ Önként senki nem mondjon fel, ha oltásra kötelezik! (Ez talán a legfontosabb.)

(Önkéntes felmondás csak nagyobb számban, összefogva történjen, mert ez megbéníthatja a munkáltató működését, és az oltásra kötelezés visszavonását eredményezheti. Más megközelítésben, ha túl sok munkavállalót kellene fizetésnélküli szabadságra küldeni, anélkül, hogy maguktól felmondanának, megint csak a munkáltató működését veszélyeztetheti, és átgondolja a kötelezést.)

2./ A jogviszonyokat érintő lényeges kérdéseket írásba kell foglalni.

Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló (szolgálati jogviszonyt teljesítő) kérje írásban az oltásra kötelezést jogi és ténybeli indokolással. (Minden további jogi eljárás alapja ez lesz.) Névre szóló, egyedi írásos jognyilatkozatot kérjünk a munkáltatótól!

Kérdést vet fel az esetleges további jogi eljárásokra nézve, hogy milyen ésszerű indokok alapján – csupán a hatályos jogi formalitást követve – köteleznek olyan személyt oltásra, aki a tudomány jelenlegi állása szerint védettnek tekinthető vagy azért, mert átesett a betegségen (ld. Rusvai prof. nyilatkozatai!), vagy eleve immunis a betegségre (T sejtes immunitás).

II. Eljárásrend azok esetében, akik megtagadják az „oltakozást”:

1./ A munkáltató bármely, a jogviszonyt érintő intézkedését – jelen esetben az írásos oltásra kötelezést – munkaügyi perben a bíróság előtt lehet megtámadni 30 napon belül.

(Vélhetően a magyar bírósági rendszer nincs felkészülve 1-1,5 millió kereset egyenkénti elbírálására! Készíteni kívánunk egy keresetlevél mintát, de azzal teljesen egyenértékű, ha az érintettek a hozzájuk legközelebb lévő bíróságok ügyfélsegítő napját keresik fel, és ott tollba mondhatják a keresetüket. Az ügyfélsegítő napon ezt a bírósági alkalmazottak nem tagadhatják meg. Tömeges ezirányú ügyfélsegítő napon való megjelenés is remek hatással lehet a magyar bírósági rendszerre. A 30 napos törvényi határidő miatt senki ne hagyja magát lebeszélni, vagy elküldeni! A bírósági ügyfélsegítő – korábban panasznap – minden magyar állampolgárnak alanyi jogon jár.)

2./ A kereset határidőn belül való benyújtása esetében megindul a munkaügyi per, mely a hatályos – rendkívüli – szabályok szerint, azaz, ami alapján a munkáltató oltásra kötelez, a munkavállaló pervesztességével zárul.

A további jogérvényesítéshez azonban a magyar bírói utat végig kell járni. Vagyis jogorvoslattal kell élni, és lefolytattatni a másodfokú eljárást.

3./ A jogorvoslati lehetőségek kimerítésével két út nyílik meg a munkavállaló számára:

a.) az ismert jogszabályon alapuló munkáltatói intézkedés alkotmányossági, alapjogi kérdéseket is felvet, azaz a felperesi munkavállaló a peres eljárás végén az Alkotmánybíróság elé viheti az ügyét. Ennek a jogi indokolására a későbbiekben térünk ki, mert hónapokba telik, míg az első ügy is eljut ebbe a szakba.

b.) Magyarország szerződő fél az Európai Emberi Jogi Egyezményben. E nemzetközi szerződés alapján ítélkezik a Strassbourgi bíróság. A magyar állam a nemzetközi szerződés aláírásával azt vállalta, hogy mind az egyezménynek, mind az azt alkalmazó emberi jogi bíróságnak aláveti magát. Nagyon nyersen annyit jelent, hogy minden magyar jogszabály, bírósági ítélet, AB döntés, de még a magyar alaptörvény felett is ott áll e nemzetközi egyezmény, illetőleg az azt alkalmazó strassbourgi bíróság, és annak döntései. (Ezen egyezmény, illetőleg a bíróság döntései alapján nyertek sorra kártérítést a magyarországi fogvatartottak a magyar állammal szemben a rossz tartási körülmények miatt.) Vagyis ha a magyar állam bármely jogi aktusa (jogszabály, bírósági ítélet, AB döntés, alaptörvény) ellentétes az egyezménnyel, és annak alapján valakit sérelem és kár ér, sikerrel viheti ügyét a strassbourgi bíróságra.

Az egyezmény létrehozott egy intézményt, az aláíró államok Parlamenti Közgyűlését, ahova minden szerződő állam törvényhozása tagokat delegál, melynek döntései iránymutatással szolgálnak az ítélkező bírák számára.

A Parlamenti Közgyűlés 2021. január 21-én elfogadta a 2361/2021. sz. alatti ajánlását, mely szerint – ismét csak nyersen – munkavégzésre irányuló jogviszonyban senki nem kötelezhető, és semmilyen jogi vagy más eszközzel nem presszionálható az oltás felvételére. Ez a döntés kötelezi a magyar államot, illetőleg előrevetíti az emberi jogi bíróság ítélkezési gyakorlatát.

Vagyis valamennyi megindított munkaügyi per, mely a jelenlegi magyar jogszabályi környezetben – vélhetően – kudarcra van ítélve, sikerre vihető a strassbourgi bíróságon. Ha bárki a magyar állam jogi aktusa (jogszabály, bírósági ítélet stb.) által kárt szenved, sikerrel kérhet, és nyerhet kártérítést a magyar államtól. Azaz, ha valakit oltásra kötelez a munkáltató, a magyar jogrendszerben (munkaügyi per) azt sikerrel nem támadhatja, megnyílik az út az emberi jogi bíróság felé kártérítés reményében.

III. Eljárásrend azok esetében, akik az oltás felvétele mellett döntenek:

1./ A jogi védekezés alapja az írásos kötelezés lesz. Ez ebben az esetben sem mellőzhető, következetesen kérje mindenki!

2./ A munkáltató köteles a munkavállaló részére biztosítani az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit.

Ha a munkavállalót (szolgálati jogviszonyt teljesítőt) baleset, egészségkárosodás, vagy egészségromlás (halál) éri, és ez a munkáltató magatartására (oltásra kötelezés) vezethető vissza, akkor a munkáltatót kártérítés kötelezettség terheli. Megint csak nyersen, és közérthetően megfogalmazva – de az Mt. 166. § alapján –, a munkáltató felelőssége egyrészt erősen objektivizált (felróhatóságtól független), másrészt a bizonyítás őt terheli. Ez azt jelenti, hogy kár esetében neki kell azt bizonyítania, hogy a kárt (baleset, egészségromlás, egészségkárosodás, halál) nem az ő intézkedése okozta. Írásos oltásra kötelezés esetében nehéz lesz!

3./ A munkáltató köteles lesz megtéríteni az oltásra kötelezett munkavállaló

a.) közvetlen, azaz az egészségromlással összefüggő kárát,

b.) elmaradt hasznát (pl. csökken a munkaképessége, ezért a korábbinál csak alacsonyabb munkabért tud elérni más munkaviszonyokban, munkakörökben; a különbözet járadékszerűen fizetendő a munkavállaló részére, ilyen eset az is, ha nem tud másodállást vállalni),

c.) halál esetére, minthogy az oltásra kötelezett munkavállaló családfenntartó is volt, akkor pedig a család jogosult kártérítésre, rendszeres járadékra, pótolandó azt a mindenkori bevételt, ami az oltásra kötelezett halála miatt elmarad.

4./ Ha az oltásra kötelezett táppénzes állományba kényszerül az oltás miatt, a táppénzt az állam fizeti a munkavállaló részére...

...azonban a „TB” a kifizetett táppénzt minden esetben érvényesíti a munkáltatóval szemben, lévén a táppénz fizetési állami kötelezettség, az ő károkozó magatartására vezethető vissza, tehát lényegileg (utólagosan) a táppénzt is az oltásra kötelező munkáltató fogja megfizetni. Ugyanez igaz a rokkantnyugdíjra. Az itt írottakat az oltásra kötelezéskor célszerű bemutatni a munkáltató részére, ha minderről nem lenne tudomása. Akár még az intézkedés visszavonását is eredményezheti. (Állami foglalkoztató esetében az állam itt egyik zsebéből a másikba fogja pakolászni a pénzt.)

5./ Bizonyítási nehézség, hogy minden esetben bizonyítandó az ok-okozati összefüggés, azaz, hogy a kárt (egészségromlás stb.) a kötelezés révén az oltás okozta.

Ezért minden oltás mellett döntő munkavállalónak javasolt az oltás előtt egy előzetes orvosi vizsgálat, pl. a foglalkozás egészségügyi orvosnál (üzemorvos), illetőleg minimálisan egy vérkép (pl. a trombocita szám végett). Kérdést vet fel, hogy tömeges esetben hogy fognak eljárni az üzemorvosok (esetlegesen a háziorvosok, mint másik lehetőség), ha tömegével keresik fel őket a munkavállalók kifejezetten és direkt közölten az oltás előtti kivizsgálás, és véleményezés miatt. (Ez az ő esetükben is lehet felelősségi kérdés.)

(Szilaj Csikó)