Naplóbölcsességeim – 113.

113.

Barátokkal behálózott Földön élünk,

egymástól nagy és még nagyobb távolságra,

mikor akarunk, gépi hanggal beszélünk,

sőt már mozgó képpel szüntelen szolgálva.

Egyetlen korlátozónk a rövid idő,

különösen akkor nagyon megkurtított,

ha más időzónából jön hívás, mitől

egyik napja zárul, másiké most nyitott.

És mennyi más különbség adódik rendre,

föld- és éghajlathoz alkalmazkodóan,

gondoljunk még az ottan honos népekre,

történelmi jellegükből fakadókkal.

Talán ebből jön, talán másból, de alig

jön hívás e távoli világból, túl sok

mindenről kellene mondani valamit,

hogy „képbe kerüljünk” – ez elvárás túlzott.

Egyetlen esetben hasznos e kapcsolat,

ha eszme összegzéshez keresünk tápot,

külön kutatottból lesz közös másolat,

ha közeli módon látjuk a világot.

Azaz nem véletlen van kevés barátunk,

akivel tervezünk, aki hitünk híve,

Skype-on találkozunk, akihez eljárunk,

oly sok mindennek kell köztünk egyeznie.