Nemzetközi szemezgetésünk – idegennyelvű sajtóból (Vukics, 2022.02.24.)
Moszkva hajlandó tárgyalni Kijevvel a megadás feltételeiről a jelenleg Ukrajnában zajló orosz katonai offenzíva kapcsán – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml sajtótitkára csütörtökön. Peszkov szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök kifejezte abbéli szándékát, hogy megbeszéléseket kezdjen ukrán kollégájával, amelynek középpontjában az ország semleges státusza és a fegyverkezés tilalma állna.
Ezek olyan feltételek, amelyek Peszkov szerint lehetővé tennék Ukrajna demilitarizálását és az erőszakos ukránosítás befejezését.
„Az elnök megfogalmazta elképzelését arról, hogy mit várunk el Ukrajnától az úgynevezett „vörös vonalnak számító” problémák megoldása érdekében. Ez semleges státusz és a fegyverek alkalmazásának felfüggesztése” – magyarázta Peszkov.
A sajtótitkár hozzátette, hogy Putyin határozza meg a tárgyalások időpontját, de biztosította, hogy Oroszország csak akkor fog részt venni, "ha Ukrajna vezetése kész beszélni ezekről a kérdésekről".
„A műveletnek megvannak a céljai – azokat el kell érni. Az elnök azt mondta, hogy minden döntés megszületett, a célok megvalósulnak” – folytatta Peszkov, utalva arra, hogy ha Kijev beleegyezik a követelésekbe, akkor le lehet mondani a jelenlegi, Ukrajna elleni katonai támadás folytatásáról.
Csütörtök hajnalban Putyin „különleges műveletet” kezdeményezett Ukrajnában azzal a céllal, hogy „biztosítsa a békét” a Donbász régióban található szakadár Donyecki és Luganszki Népköztársaságban. A köztársaságok vezetői az elmúlt napokban azt állítják, hogy az ukrán hadsereg megtámadta a területüket.
Csütörtök folyamán a hadművelet teljes körű támadássá alakult át. Az ukrán repülőterek, katonai támaszpontok és nagyvárosok, köztük a főváros Kijev, mind súlyos csapásokat szenvedtek el. Oroszország megpróbálta megbénítani az ukrán hadsereget.
Recep Erdogan török elnök elítélte Oroszországot az Ukrajna elleni csütörtöki támadás miatt. Ankara Moszkvát és Kijevet is barátjának tekinti, és „igazán sajnálja” katonai konfliktusukat – mondta a török vezető az Anadolu hírügynökségnek idézve. Erdogan szerint Oroszország művelete „sérti a nemzetközi jogot, és veszélyt jelent a regionális stabilitásra”.
A török vezető vezette a Nemzetbiztonsági Tanács ülését, miután csütörtökön telefonon beszélt ukrán kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel. Ankara felszólította Moszkvát, hogy a 2015-ös minszki megállapodás alapján keressen megbékélést Kijevvel. A dokumentum, amelynek közvetítésében Oroszország segített, felvázolta a béke útitervét Kijev és a két donbászi régió között, amelyek 2014-ben a kijevi „forradalom” után fellázadtak a központi ukrán kormány ellen.
Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn kijelentette, hogy az Ukrajna és Ukrajna szakadár régiói, Donyeck és Luganszk között létrejött megállapodásokat Kijev hét éve nem volt hajlandó végrehajtani. Ez volt az indoklása annak, hogy Oroszország szuverén államként ismerte el a lázadó régiókat.
A csütörtöki támadásnak részben az volt a célja, hogy megvédje az újonnan elismert Donyecki és Luganszki Népköztársaságot az ukrán erők folyamatos zaklatásától – mondta az orosz vezető hétfő reggel, amikor bejelentette az Ukrajna elleni orosz támadást. Moszkva arra törekszik, hogy felszámolja az ukrán hadsereget, és felszámolja a náci katonai alakulatokat.
A török vezetés csütörtökön kijelentette, hogy továbbra is támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását. Ankara közölte: lépéseket tesz az Ukrajnában tartózkodó török állampolgárok, valamint az ukrán krími tatárok biztonsága érdekében, akiket a törökök testvéri népnek tartanak.
Egy nappal ezelőtt még az volt a legfontosabb hír, hogy Márki-Zay Péter fegyvereket és magyar katonákat küldene Ukrajnába, Orbán Viktor szerint pedig Magyarországnak ki kell maradnia ebből a háborúból.
Decemberben már egyértelmű jelzést adott Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára, hogy a katonai védelmi együttműködés nem fog beavatkozni Ukrajna oldalán, ha Oroszország támadást indít a kelet-európai ország ellen.
A norvég politikus a NATO-külügyminiszterek Rigában tartott csúcstalálkozóján feketén-fehéren kimondta, hogy fontos különbséget tenni a NATO-szövetségesek, vagyis az észak-atlanti szervezet harminc tagországa, illetve a NATO-partnerek között, és amíg a szervezet a tagországait bármilyen támadástól megvédi az Észak-atlanti szerződés 5. cikkelye alapján, Ukrajna csak partner, igaz, „nagyra értékelt” partner.
Ukrajnát a NATO akkor sem védte meg, amikor Oroszország 2014-ben annektálta a Krím félszigetet, és nem avatkozott be korábban Grúzia oldalán sem a kaukázusi ország Oroszország ellen vívott 2008-as villámháborúja alatt.
Jens Stoltenberg, a szövetség főtitkára szerint a NATO „védelmi terveket” aktivál Kelet-Európa biztonságának fokozása érdekében.
„Egyértelművé tettük, hogy már növeltük és növeljük a NATO-csapatok jelenlétét a szövetség keleti részén, a NATO területén” – mondta Stoltenburg.
Azt is megerősítette, hogy a NATO-jelenlét fokozására irányuló tervek ellenére Ukrajnában nincsenek szövetségi csapatok.
„Ukrajnában nincsenek NATO-csapatok és a szövetséghez kötődő harcoló erők. Világossá tettük, hogy nem tervezzük és nem szándékozunk NATO-csapatokat telepíteni Ukrajnába” – mondta a szövetség főnöke.
Stoltenberg megjegyezte, hogy a védelmi felkészlés magában foglalja a NATO 40 000 fős gyorsreagálású haderejének mozgósítását. Jelenleg az európai NATO erők közül az amerikaiakon kívül csak Franciaország rendelkezik egy 7 000 fős (könnyű fegyverzetű) gyorsreagálású erővel.
A délután folyamán jött a hír, hogy az orosz csapatok Fehéroroszországon keresztül beléptek Ukrajnába, ahol Csernobil térségében tűzharcba keveredtek az ukrán csapatokkal. Volodomir Zelenszkij ukrán elnök Twitter-üzenetében figyelmeztetett, hogy az orosz csapatok célja az 1986-ban felrobbant és azóta részben egy kupolával lefedett atomerőmű elfoglalása. Az ukrán katonák állítólag megadták magukat, őket és a személyzetet túszul ejtették. A csernobili atomerőmű minden blokkját leállították már, de továbbra is innen vezérlik egész Ukrajna áramellátását.
Ukrajna sikeresen ellenáll az orosz csapatoknak – állította Volodimir Zelenszkij, és sürgette Európát, hogy nyújtson katonai segítséget Ukrajnának.
Az Ukrajnában zajló eszkaláció elzárja Moszkvát az egész „civilizált világtól” – mondta Volodimir Zelenszkij elnök csütörtöki új videóbeszédében.
„Amit ma hallunk, az nem csak rakétarobbanások és a repülőgépek zúgása. Ez egy új vasfüggöny hangja, amely leereszkedik, és elvágja Oroszországot a civilizált világtól” – mondta.
Zelenszkij szerint Ukrajna hadserege sikeresen ellenállt az orosz erőknek, amelyek csütörtök hajnalban hadműveletet indítottak az országban. Ugyanakkor sürgette Európát, hogy segítse Kijevet, figyelmeztetve, hogy a „háború” őt is elérheti, ha az európaiak időben nem reagálnak.
Oroszország Ukrajna elleni támadását az Egyesült Államok vezette katonai blokk provokálta ki – mondta Hoszein Amir-Abdollahian iráni külügyminiszter. „Az ukrán válság a NATO provokációiban gyökerezik” – mondta az Iszlám Köztársaság vezető diplomatája, hozzátéve, hogy Teherán „nem hisz” a válság katonai megoldásában, ezért inkább tűzszünetet, valamint „politikai és diplomáciai megoldást” kér a harcoló felektől.
Irán „mély aggodalommal” követi az ukrajnai fejleményeket – mondta Szaid Khatibzadeh, a külügyminisztérium szóvivője csütörtökön. Az eszkaláció miatt „a NATO folyamatos provokatív akcióit” is okolta, amelyben Washington „központi szerepet játszott”. Most az egész eurázsiai régió „egy globális válság küszöbén áll” – figyelmeztetett.
Az Iszlám Köztársaság ukrajnai nagykövetsége továbbra is működik, és a jelenleg Ukrajnában tartózkodó iráni diákok és más iráni állampolgárok érdekeit szolgálja – mondta.
Parlamenti képviselők egy csoportja ragaszkodik ahhoz, hogy minden diplomáciai lehetőséget ki kell használni a vérontás megállítására.
Ukrán képviselők egy csoportja felszólította elnökét, hogy kezdjen tárgyalásokat Moszkvával. Az Ukrajnában zajló konfliktus további eszkalációja „igazi katasztrófává” válhat minden fél számára, amelynek „nincs nyertese” – mondta hét parlamenti képviselő Volodimir Zelenszkijhez írt nyílt levelében csütörtökön.
„Polgártársaink milliói törekednek egy békés… életre” – mondta Vadim Novinszkij, ukrán milliárdos, a több mint tucatnyi politikai pártot tömörítő Ellenzéki Blokk egyik társvezetője. A képviselők kijelentették, hogy „ragaszkodnak ahhoz, hogy [Zelenszkij] éljen minden lehetőséggel” az emberi élet védelme és a helyzet enyhítése érdekében. Sürgették az ukrán parlamentet, hogy hozzon létre egy delegációt, amely „stratégiai konzultációkat” folytat az orosz parlamenttel.
„Úgy gondoljuk, hogy egy új kompromisszum még lehetséges” – mondták a képviselők, hozzátéve, hogy a diplomáciai lehetőséget akkor is meg kell vizsgálni, ha „az esély a sikerre egy a százhoz”. A képviselők nem vázoltak konkrét elképzeléseket az Oroszországgal kötendő esetleges megállapodásról.
Medvedcsuk számos alkalommal találkozott magas rangú orosz tisztségviselőkkel jóval azután, hogy Moszkva és Kijev viszonya a kelet-ukrajnai konfliktus miatt megromlott. 2021 májusában hazaárulással vádolták. A jelenleg házi őrizetben lévő politikus azt állította, hogy minden ellene felhozott vád politikai indíttatású.
Az ukrán Szuhoj-27-es egy román katonai bázison kényszerült leszállni – közölte a NATO-tag védelmi minisztériuma.
Románia két F-16 Fighting Falcon repülőgépet riadóztatott csütörtök reggel, hogy elfogjon egy külföldi katonai repülőgépet – közölte az ország védelmi minisztériuma. Az elfogott célpontot az ukrán légierő Szuhoj Szu-27 vadászgépeként azonosították. A közlemény szerint egy katonai bázison kellett leszállni a kelet-romániai Bákó városa közelében.
A minisztérium szerint az ukrán repülőgép pilótája megadta magát a román hatóságoknak. Bukarest vizsgálja az incidens jogi következményeit. A védelmi minisztérium közölte, hogy a helyzetről a későbbiekben ad bővebb tájékoztatást.
Az orosz légierő elveszített egy Szuhoj Szu-25-ös csatarepülőgépet az ukrajnai offenzíva során – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium. A pilótát hibáztatták, aki katapultált a repülőgépből. A pilótát, akinek hibája miatt a repülőgépet elvesztették, azóta az orosz erők megtalálták és katonai egysége otthoni bázisára menekítették – mondta el a minisztérium szóvivője, Igor Konasenkov vezérőrnagy.
Kijev azt állította, hogy komoly károkat okoz a támadó orosz csapatoknak. Ukrán tisztviselők azt állították, hogy Oroszország hat-hét harci repülőgépet, több helikoptert és több mint 10 harckocsit veszített el. Az orosz hadsereg nem erősítette meg ezeket a jelentéseket.
Úgy tűnik, nem bizonyultak igaznak azok a hírek, amelyek reggel arról szóltak, hogy az orosz tengerészgyalogság partot ért Odesszánál. Friss felvételek szerint az ukrán haderő még mindig ellenőrzi a várost. Az ukrán haditengerészet nagy része viszont, úgy tűnik, tényleg megsemmisült. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nemrég felhívást intézett az ukrán lakossághoz, melyben azt ígérte, mindenkinek fegyvert adnak, aki az oroszok ellen harcolni akar. Oroszország csütörtökön közölte, hogy hadserege több mint 70 katonai célpontot semmisített meg, köztük 11 ukrajnai repülőteret.
"Az orosz fegyveres erők által végrehajtott csapások következtében 74 ukrán katonai szárazföldi létesítmény semmisült meg" – mondta Igor Konasenkov, a védelmi minisztérium szóvivője. A megsemmisített létesítmények közé tartozik az S-300 és a Buk-M1 légvédelmi rakétarendszerek összes bázisa, 11 repülőtere, három parancsnoki állomása és 18 radarállomása – mondta. Hozzátette: egy ukrán katonai helikoptert és négy drónt is lelőttek. Konasenkov szerint a szeparatista erők az orosz fegyveres erők légi támogatásával folytatták az offenzívát.
Jelenleg "a nacionalisták fegyveres csoportjai" nem fejtenek ki ellenállást – mondta, azt állítva, hogy az ukrán csapatok el akarták hagyni az ellenségeskedések területét. Szergej Sojgu védelmi miniszter megparancsolta az orosz csapatoknak, hogy "tisztelettel bánjanak az ukrán katonákkal".
A hatóságok által jelentett legsúlyosabb egyetlen csapásban 18 ember vesztette életét egy katonai bázison Ukrajna fekete-tengeri kikötővárosa, Odessza közelében. Az ukrán határőrség tájékoztatása szerint az orosz erők elérték a főváros, Kijev környékét.
A NATO-tag Törökország közölte, hogy az egyik hajóját bombatalálat érte Odessza közelében. Szakértők szerint a NATO könnyen belekerülhet a konfliktusba, és teljes háborút robbanthat ki Európában. Közben menedékhelyekre szállították a kijevi polgárokat, miután a kormány figyelmeztette a lakosságot, hogy Oroszország hamarosan bombázni fogja a várost.
Térképen az eddigi orosz támadások
A lengyel határ közelében is támadtak bázisokat. Hozzánk legközelebb a határtól 230 kilométerre lévő Ivano Frankivsk-ban volt támadás.
Az ukrán elnöki hivatal tanácsadója elmondta, hogy az orosz erők elfoglalták a fővárostól mindössze 90 km-re északra található egykori csernobili atomerőművet és a kijevi régióban található Hosztomel repülőteret, amit korábban ejtőernyősök szálltak meg.
A Kijevből nyugatra tartó autópályán öt sávon át torlódott össze a forgalom. A lakosok megpróbáltak elmenekülni a városból, mert féltek a bombázásoktól, de most az autóikban ragadtak.
A tajvani légierő csütörtökön közölte, hogy kilenc kínai repülőgép lépett át a légvédelmi övezetbe – jelentette be nemzetvédelmi minisztériuma. Az incidens nyolc kínai J-16-os vadászrepülőgépet és egyetlen Y-8-as felderítő repülőgépet érintett. Tajvan aggódva figyeli az ukrajnai válságot. Az USA-val szövetséges sziget vezői attól tartanak, hogy Kína megpróbálja kihasználni az időpontot, hogy behatoljon a tajvani légtérbe – közölte a minisztérium.
Comments