top of page

Reggeli szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2022.09.19.)




Az északi állam több milliárd eurót keres a magasabb gázárakon. A norvég ellenzéki párt képviselője, Rasmus Hansson kemény üzenetet intézett országa kormányához: Az ukrajnai háború nem méltányos ok arra, hogy magasabb gázárat követeljenek. A szankciók által sújtott Oroszország fegyverként alkalmazza a gázszállítást, remélve, hogy kárt okoz Ukrajna uniós szövetségeseinek, akik most azon tülekednek, hogy csökkentsék az orosz energiaexporttól való függésüket. Emiatt a földgáz ára megugrott – a hétszeresére nőtt az elmúlt évben. Most Norvégia kiszorította Oroszországot, mint az EU legnagyobb gázszállítóját, és készpénz özönlik az országba. Oslo idén mintegy 94 milliárd eurós nettó bevételre számít, ami körülbelül 65 milliárd eurós növekedést jelent a tavalyi évhez képest.


A volt Szovjetunió országait sújtó legutóbbi krízisben eddig 24 ember vesztette életét – közölte pénteken Kirgizisztán. A kis, elszegényedett ázsiai országok azzal vádolták egymást, hogy a tűzszüneti megállapodás ellenére újraindították a harcot egy vitatott területen. A kirgiz határszolgálat közleményében azt mondta, erői folytatják a tádzsik támadások visszaverését. "A tádzsik oldalról a kirgiz fél pozícióinak ágyúzása folytatódik, és egyes területeken heves harcok folynak" – áll a közleményben. A kirgiz egészségügyi minisztérium később közölte, hogy 24 állampolgár meghalt és 87 megsebesült – közölte az Interfax orosz hírügynökség. Kamcsibek Tasijevet, a kirgiz állam nemzetbiztonsági bizottságának vezetője azt mondta, hogy a katonai veszteségek száma magas volt. A kirgiz rendkívüli helyzetekkel foglalkozó minisztérium közölte, hogy több mint 136 ezer civilt evakuáltak a konfliktusövezetből – közölte az Interfax. A nap elején Szadyr Japarov kirgiz elnök és tádzsik kollégája, Emomali Rakhmon megállapodott a tűzszünet elrendeléséről és a csapatok visszavonásáról az üzbegisztáni regionális csúcson – közölte Japarov hivatala. Kirgizisztán arról számolt be, hogy harcok zajlanak déli Batken tartományában, amely Tádzsikisztán északi Sughd régiójával határos. A közép-ázsiai határproblémák nagyrészt a szovjet korszakból erednek, amikor a moszkvai tisztviselők megpróbálták felosztani a régiót olyan etnikai csoportok között, amelyek települései gyakran más etnikumokhoz tartozók között helyezkedtek el. Mindkét ország orosz katonai támaszpontoknak adnak otthont. Pénteken Oroszország az ellenségeskedés beszüntetését sürgette. Kirgizisztán közölte, hogy a tádzsik erők harckocsikkal, páncélozott szállítóeszközökkel és aknavetőkkel legalább egy kirgiz faluba behatoltak, és a kirgiz Batken város repülőterét és a szomszédos területeket ágyúzták.


Az amerikai házelnök újabb konfliktusos területre utazott, és egyértelműen állást foglalt Örményország mellett. Az azeri-örmény határnál évtizedek óta folyik küzdelem különböző területekért. A harcok hétfőn újultak fel, több mint 200 ember vesztette életét, majd a felek csütörtökön tűzszünetet kötöttek. Azerbajdzsánt tette felelőssé az azeri-örmény határon kirobbant összecsapásokért az amerikai házelnök jereváni látogatásán. A hét elején történt heves harcokban több mint 200 ember vesztette életét. Nancy Pelosi meglátogatta az 1915-ös örmények elleni népirtás emlékhelyét. "Találkozónk most is különös jelentőséggel bír, hiszen ismét a biztonság került a középpontba az Azerbajdzsán által az örmény terület ellen elkövetett illegális és halálos támadásokat követően. Az egész kongresszus nevében határozottan elítéljük a támadásokat, amelyek veszélyeztetik a szükséges békemegállapodást”, fogalmazott az amerikai házelnök. Alen Szimonjan örmény házelnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján Nancy Pelosi közölte: az ügyben a testület már megfogalmazott egy Azerbajdzsánt elítélő tervezetet. Méltatta egyúttal az örmény demokráciát és a 2018-as, úgynevezett "bársonyos forradalom" eredményeit, hangsúlyozva: az Egyesült Államok segíteni akar Örményországnak "az önkényuralom elleni globális harcában". Szombaton a térség biztonságáért felelős, Oroszország vezette Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezet megfigyelői felkeresték a támadások helyszínét. „A mai nap fő feladata az volt, hogy felkeressük azokat a területeket, ahol az összecsapások zajlottak, azokat a településeket, ahol az örmény fél tűzkárokat szenvedett. Igyekszünk a lehető legobjektívebbek lenni, tényekkel dolgozunk. Túl korai lenne még következtetésekről beszélni”, mondta a küldöttség vezetője, Anatolj Szidorov. Az örmény házelnök korábban az örmény televízióban azt vetette az Oroszország vezette Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezet szemére, hogy nem adott megfelelő választ Jereván segítségkérésére, a szervezetet pedig olyan fegyverhez hasonlította, amelynek elromlott az elsütőbillentyűje. Azerbajdzsán szerint az örmények felelősek a szeptember 13-án kiújult harcokért. A két ország határán fekvő területért évtizedek óta folynak a harcok. A héten több mint 200 ember halála után tűzszünetet kötött Azerbajdzsán és Örményország.

Az orosz hadsereg csapást mért az Academi (korábban: Blackwater) amerikai katonai magánvállalat és a Kraken ukrán “nacionalista” alakulat egységeire a donyecki régióban lévő Kramatorszk és Mikolajivka térségében – közölte Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a vasárnapi hadijelentést ismertetve. A tábornok azt állította, hogy az orosz fegyveres erők sikeresen visszavertek minden ukrán támadást a déli fronton, Mikolajiv-Krivij Rih irányából. Mint mondta, itt az ukrán fél az elmúlt nap folyamán több mint 180 katonát, két harckocsit és hét páncélozott járművet veszített. Egy nappal korábban ugyanitt Konasenkov szerint 120 ukrán katona esett el, valamint hét harckocsi és 13 gyalogsági harcjármű vált üzemképtelenné.


Az ukrán elnöki tanácsadó a közösségi oldalán írt a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem egykori rektorának, Andrei Margának, aki szerint Ukrajna határai természetellenesek. Mihajlo Podoljak legutóbbi tweetjében „Ügynökök válsága” címmel szólított fel arra, hogy emlékezzünk „a legelfeledettebb politikai naftalinra”. A volt román rektor szerint Ukrajnának területeket kellene átadnia Magyarországnak, Romániának, Lengyelországnak és Oroszországnak is. "Ha Andrei Marga úr teljes felelősséggel tette kijelentéseit, akkor meg kell értenie a büntetőjogi felelősségre vonás lehetőségét egy másik állam integritásának és szuverenitásának megsértéséért" – írja Podoljak Twitter-bejegyzésében. A bukaresti sajtó szombaton figyelt fel a korábban a Román Kulturális Intézetet (ICR) is irányító Marga állásfoglalására, amelyet a legtöbben sokkolónak és provokációnak neveztek. Sokan emlékeztetnek, hogy az átvilágítóbizottság évekkel ezelőtt megállapította róla, hogy együttműködött a román kommunista titkosszolgálattal, és a Securitate besúgója volt Horia fedőnéven – írja a Krónika Online.


"Andrij Marga volt román külügyminiszternek tudnia kell, hogy büntetőjogi felelősségre vonható az Ukrajna felosztására szólító felhívásaiért" – közölte vasárnap Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója a Twitteren, számolt be az rbc.ua hírportál. A jelentés szerint Podoljak azt írta: „az 'ügynökválság' arra készteti Oroszországot, hogy a legelfeledettebb politikai figurákat is előhúzza a naftalinos szekrényből. Ha a román Marga úr 'teljes felelősséggel' teszi kijelentéseit, akkor meg kell értenie a büntetőjogi felelősségét is egy másik állam integritásának és szuverenitásának megsértéséért”.

"Németország terve az, hogy az ukrajnai háború végétől függetlenül a német–orosz kapcsolatok a lehető legkevesebb kárt szenvedjék" – jelentette ki Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter egy lapinterjúban. A jelentés szerint a lengyel diplomácia vezetője az I.pl című lengyel kiadványnak nyilatkozva elmondta: Németország szándékosan késlelteti a valódi katonai segítségnyújtást Ukrajnának, mivel továbbra is reménykedik az Oroszországi Föderációval való normális együttműködés helyreállításában. „Eközben Németország Ukrajnának nyújtott támogatásának mértéke és üteme a szándékos késlekedés jeleit mutatja, mintha az lenne a szándék, hogy ennek a háborúnak a végétől függetlenül a német–orosz kapcsolatok a lehető legkevesebb kárt szenvedjék el a Németország iránti bizalom rovására a szabad világban” – mutatott rá. A lengyel külügyminiszter szerint Németország nehéz helyzetben van. „Németország jelenleg nincs irigylésre méltó helyzetben nemcsak az Oroszországgal és tágabb értelemben egész Kelet-Európával szembeni politikájának teljes kudarca miatt, hanem elsősorban az orosz földgázhoz való hozzáférésen alapuló német gazdasági modell összeomlása miatt, mert eddig csökkentett áron importálták gázt Németországba” – jegyezte meg Zbigniew Rau.

Németország azért nem hajlandó tankokat szállítani az ukrán fegyveres erőknek, mert még egyetlen NATO-tagország sem szánta rá magát ilyen lépésre – jelentette ki vasárnap Christine Lambrecht német védelmi miniszter egy lapinterjúban, számolt be az rbc.ua hírportál. A jelentés szerint Lambrecht a Die Rheinpfalz című német lapnak nyilatkozva elmondta, hogy eddig egyetlen ország sem küldött nyugati típusú harckocsikat Ukrajnának. Ugyanakkor megjegyezte, hogy Németország nem léphet fel egyedül, és továbbra is koordinálja a katonai támogatást Ukrajnával és partnereivel. A német védelmi miniszter emlékeztetett a már Ukrajnának szállított hadifelszerelésekre is, amelyek segítik az ukrán hadsereget a területek felszabadításában. Mindent megteszünk: fegyvereket szállítunk a Bundeswehr raktáraiból, a gyárakból és a tőzsdén keresztül – mutatott rá határozottan Cristine Lambrecht.


(vukics)




611 megtekintés

Comments


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page