top of page

Reggeli szemezgetésünk idegennyelvű és külföldi sajtóból (2022.04.19.)






Az orosz védelmi minisztérium először tette közzé azon ukrán katonák listáját, a katonai műveletek során haltak meg vagy súlyosan megsebesültek. A katonai osztály szerint az ukrán fegyveres erők helyrehozhatatlan veszteségei összesen 23 367 főt tesznek ki. Az oroszok csak azoknak az áldozatoknak az adatait közölték, akiknek az alakulatai közvetlen kapcsolatba kerültek az orosz erőkkel. A rakétatámadások és a légicsapások áldozatairól, a hadifoglyokról, valamint az elesett külföldi harcosokról nem tettek közzé adatokat. "Az orosz védelmi minisztérium rendelkezésére álló dokumentumok további nagyszámú magára hagyott, könnyebben megsebesült és eltűnt katonáról tanúskodnak" – közölte a minisztérium Telegram csatornája. Az ukrán nyelven összeállított listák feltüntetik a vezetéknevet, nevet és családnevet, rangot, beosztást, születési dátumot, a halál körülményeit és a holttest elhelyezkedését vagy a sérülés jellegét és a diagnózist.

iközben az ukrán csapatok orosz követelés ellenére nem adták fel Mariupolt, Joe Biden amerikai elnök és szövetségesei komoly dilemma előtt állnak, amikor arról kell dönteniük, hogy az Egyesült Államok meddig mehet el a harcok sújtotta ország felfegyverzésében. Mindezt úgy, hogy Oroszország jelzi, hogy agresszívabb lépéseket tehet az USA és a NATO fegyveráradatának megállítására - írja elemzésében a CNN. Újabb aggodalmak merültek fel azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna gyorsan kifogyhat a lőszerekből, mivel egyre hevesebb harcok dúlnak Donbaszban, ahol az orosz hadsereg megpróbálja bekeríteni és elszigetelni az ukrán erőket. Zelenszkij arra figyelmeztetett, hogy a Donbaszban folyó harc "befolyásolhatja az egész háború menetét", és közölte, nem áll szándékában területeket feladni Ukrajna keleti részén a háború befejezése érdekében. Zelenszkij attól tart, hogy ha az orosz hadsereg elfoglalja a donbaszi régiót, ismét megindulhatnak Kijev ellen, hogy átvegyék a hatalmat a főváros felett. A CNN-nek adott interjúban Zelenszkij arra a kérdésre, hogy elégedett-e azzal, hogy az Egyesült Államok a múlt héten újabb 800 millió dolláros katonai segélyt jelentett be Ukrajna számára, Zelenszkij azt válaszolta: "természetesen többre van szükségünk". "Soha nem lesz elég. Elég nem lehetséges" – mondta Zelenszkij, miközben kifejtette, hogy milyen kihívások várnak országa keleti régiójára. "Jelenleg is teljes körű háború folyik, így még mindig sokkal többre van szükségünk, mint amennyink ma van ... Nincsenek technikai előnyeink az ellenséggel szemben. Egyszerűen nem vagyunk velük egy szinten". Bár az Egyesült Államok bejelentette, hogy 18 darab 155 mm-es tarackot és 40 000 tüzérségi lövedéket küld a legújabb csomag részeként, egy amerikai tisztségviselő szerint ez is napokon belül elfogyhat a felerősödő harcok miatt.


Az orosz légvédelmi erők Odessza térségében lelőttek egy ukrán katonai szállító repülőgépet, amely nyugati fegyvereket szállított – közölte szombaton Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője. Konasenkov szerint az elmúlt nap folyamán az orosz műveleti-harcászati légierő 67 ukrán élőerő- és haditechnikai összpontosulásra mért csapást. A rakétaegységek 317 katonai célpontra, közöttük 274 támogató pontra és élőerő-összpontosulásra, 24 parancsnoki állásra és két katonai üzemanyagraktárra mértek csapást. Lozovaja és Veszela települések felett lelőttek két ukrán pilóta nélküli repülő szerkezetet. Az orosz védelmi minisztérium szombaton azt is bejelentette, hogy megtisztították a mariupoli agglomerációt az ukrán katonáktól, és mindössze néhány katona maradt az Azovsztal acélműben, ahol több összecsapás is történt. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton több ukrán médiumnak adott interjúban közölte: az utolsó ukrán katonák eltávolítása az orosz erők által ostromlott Mariupolból „véget vet minden béketárgyalásnak” Moszkvával. Az orosz minisztériumnak az interneten közzétett közleménye szerint április 16-ig az ukrán hadsereg vesztesége több mint 4000 fő volt a stratégiai fontosságú azovi-tengeri kikötővárosban – jelentette a RIA orosz hírügynökség.


Az ukrán vezérkar hétfőn közölte: Oroszország megindította kelet-ukrajnai offenzíváját, fokozva a támadásokat Donyeck és Harkiv régióban – számolt be az MTI. A vezérkar a Facebookon nyilvánosságra hozott közleményében azt írta: az orosz hadsereg teljesen ellenőrzése alá akarja vonni Donyeck és Luhanszk régiót, és Harkiv környékén is szaporodtak a támadások. Az orosz csapatok megpróbáltak áttörni az ukrán védvonalakon a szóban forgó területeken – erősítette meg Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára. Azt mondta, hogy hétfő reggel az oroszok megkezdték a keleti offenzíva „aktív szakaszát”. Korábban már Szerhij Hajdaj luhanszki kormányzó is megerősítette az orosz támadások tényét, amikor elmondta: elveszítették az ellenőrzést Kreminna fölött, utcai harcok folynak a városban, és a civilek evakuálása emiatt nem lehetséges. Óráról órára romlik a helyzet – mondta a kormányzó. Olekszij Aresztovics ukrán elnöki tanácsadó korábban beszámolt róla, hogy az ország délkeleti részén, Zaporizzsja térségében is megpróbáltak előrenyomulni az oroszok. Az ottani műveletekben becsléseik szerint mintegy tízezer orosz katona vesz részt.


Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter egy szombat délelőtti beszédében elmondta, 2022-ben az ukrán GDP 30-50 százalékkal is visszaeshet.


Az Iszlám Állam terrorszervezet három követőjét őrizetbe vették. Terrortámadást akadályozott meg Cserkesszkben az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB), a hatóságok az Iszlám Állam terrorszervezet három követőjét őrizetbe vették – tudósít az MTI. Az FSZB hétfőn kiadott közleménye szerint az észak-kaukázusi Karacsáj-Cserkesz Köztársaság székvárosában, Cserkesszkben három orosz állampolgárt vettek őrizetbe, akiket azzal gyanúsítanak, hogy az Iszlám Állam nemzetközi terrorszervezet utasítására merényletet készítettek elő egy kormányzati létesítmény ellen. Az elfogott személyek lakóhelyén robbanóanyagok előállításához szükséges összetevőket, a terrortámadás célpontjának tervrajzát, kommunikációs eszközöket, a terrortámadásra használható eszközök előállítására vonatkozó internetes útmutatásokat és az Iszlám Állam embereivel a tervezett bűncselekményről folytatott levelezést foglalták le. Az FSZB tavaly októberben egy hasonló terrorcselekmény megakadályozásáról számolt be, akkor egy gyanúsítottat vettek őrizetbe a köztársaságban. Novemberben Karacsáj- és Cserkeszföldön két fegyveressel végeztek tűzharcban a biztonsági szolgálatok.


Michael Kretschmer Szászország miniszterelnöke ellenzi, hogy Németország nehézfegyvereket szállítson Ukrajnának, áll az eurointegration.com hírében. A német politikus kijelentette, amennyiben tankokat, repülőgépeket szállítanának, vagy csak légtérzárlatot hoznának létre, úgy Németország átlépne egy határvonalat, amit nagyon nem lenne szabad megtenni. Németország rengeteget segít Ukrajnának, ám nem sodródhat bele ebbe a háborúba. Nem alakulhatnak úgy a dolgok, hogy belekeveredjen az ország az orosz–ukrán konfliktusba. Kretschmer szerint Németország eddig következetesen nemet mondott a fegyverszállításokra, mégpedig nem alaptalanul. A konfliktust nem fegyverekkel a harcmezőn, hanem a diplomácia erejével a tárgyalóasztalnál kell rendezni, amiben fontos szerepe lehet az USA-nak és az EU-nak..


Az ukránoknak vissza kell térniük, és dolgozniuk kell, hogy helyreálljon az ország gazdasága, mert nem lehet örökké a külföld segítségére számítani – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök szombati sajtótájékoztatóján. A tudósítás szerint az elnök azt mondta: „senki nem fog neked pontos választ adni. Visszatérhetnek az oroszok? Lehet. De kell-e dolgozni a városnak (Kijevnek)? Száz százalékosan.” Hozzátette, „az a hétmilliárd (euró), amiről korábban beszéltem, nem tétel az államunk számára. Ha az emberek dolgozni fognak, akkor nem kell megalázkodni és pénzt kéregetni. Ehhez az országnak dolgoznia és élnie kell.” Az államfő ugyanakkor megjegyezte, hogy a háború alakulásának minden forgatókönyvére fel kell készülni, és nem szabad megvárni a bombázások végét. „A gazdaságnak be kell indulnia. Partnereink egy hónapig, két hónapig segítenek, de ez nem tart örökké. Ez válasz a visszatérést illetően” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.


Nyolcvan kilométer hosszú a kamionsor a lengyel-fehérorosz határon.Vannak, akik több mint 33 órás várakozás után tudnak csak kilépni az EU területéről. Szombat éjféltől az orosz és fehérorosz teherautókat a gyógyszert, olajipari termékeket és postát szállító autókon kívül kitiltották az Európai Unió területéről. Ennek következtében a Reuters beszámolója szerint a lengyel-belarusz határon a sor jelenleg 80 kilométeres. Egyelőre nem tudni, mi történik majd azokkal az orosz és fehérorosz rendszámú kamionokkal, amelyek ezután is az EU területén maradnak. A BBC szerint elképzelhető, hogy ezeket az EU-tagállamok lefoglalhatják. Az egyik lengyel logisztikai szakszervezet szóvivője szerint egy ilyen lépés hasonló választ szülhet a határ túloldalán, és több száz, főleg közép-európai teherautót foglalhatnak le Oroszországban.


Fennáll a veszélye annak, hogy orosz állampolgárok az ukrajnai jogszabályok megkerülésével, törvénytelen módon ukrán gyermekeket fogadnak örökbe – közölte az ukrán Külügyminisztérium sajtószolgálata. A tárca közleményében kiemelte: a megszállók továbbra is erőszakkal deportálnak ukrán civileket Oroszországba, köztük gyerekeket, árvákat, szülői felügyelettől megfosztott gyermekeket, olyan kiskorúakat, akik a háborúban vesztették el a szüleiket. Ezért fennáll a veszély annak, hogy oroszok törvénytelen módon ukrán gyermekeket fogadnak örökbe. A külügyminisztériumot “aggodalommal tölti el” az Orosz Föderáció Oktatási Minisztériumának azon szándéka, melyek arra irányulnak, hogy “megállapodásokat” írjanak alá a megszállt ukrán területek illetékes hatóságival, amely lehetővé tenné az Ukrajnából illegálisan elhurcolt árvák orosz családokban való elhelyezését. A minisztérium szerint az orosz megszállók erre irányuló cselekedetei emberrablásnak minősíthetők, és a nemzetközi közösség és az érintett nemzetközi szervezetek határozott reakcióját sürgetik.


Érvénybe lépett az a korlátozás, melynek értelmében orosz zászló alatt közlekedő hajók nem futhatnak be az Európai Unió egyetlen országának kikötőjébe sem. A hírt Andrij Jermak közölte. Az Elnöki Hivatal vezetője elmondta, a tiltás vonatkozik azokra a hajókra is, amelyeknek felségjelét február 24-e után változtatták meg. Hozzátette, kizárólag azok a járművek képeznek kivételt, melyek SOS jelzést adnak le. Jermak kijelentette: „ellenőrizni fogjuk, hogy ezzel a kiskapuval az orosz hajók ne tudjanak visszaélni”. Korábbi hír szerint, a londoni tengeri biztosítási piac Oroszország felségvizeit háborús területnek nyilvánította, ami lényegesen megnehezíti Moszkva külkereskedelmi tevékenységét.


Ukránellenes Orbán: mit tesz Magyarország a választások után "a háború jegyében" címmel elemzés jelent meg Ukrajnában. „A 2022-es választások előtt a magyar miniszterelnök úgy döntött, hogy ismét témát vált. A migrációs veszély elmúlt. A 'magyar identitást lerombolni akaró Soros' legendája megmaradt a magyar állami propagandában, de már akkor sem tűnt meggyőzőnek. Így a választás felé Orbán úgy döntött, hogy nyomatékosabb fenyegetést keres. Az Európai Uniót nevezték ki erre a szerepre, amelyet Orbán új ellenségeként azonosított.” „Tavaly (sőt tavalyelőtt) óta a magyar kormány azért kampányol, hogy bemutassa: a jelenlegi EU gonosz, mert ez egy liberális unió, amely tönkreteszi a magyar nemzetet (ideje felidézni, hogy Orbán először liberálisként lett miniszterelnök!) A magyar kormányfő 'ellenfeleinek' listája (baloldal, EU, Soros, média és Ukrajna) eddig az utolsó elem nélkül hangzottak el. Ukrajna felvétele azonban meglehetősen várt volt azok számára, akik figyelemmel kísérték a kampányt.” „Az EuroPravda többször is beszámolt arról, hogy Orbán több mint 10 év alatt semmissé tette a szólásszabadságot, és átvette az irányítást az ország minden kulcsfontosságú médiája felett.” Az ukrán lap szerint hazugság volt az a kijelentés, miszerint „Zelenszkij elnök megállapodott az ellenzékkel, hogy ha ő nyer, magyar katonák harcolnak Ukrajnában.” „Kijev sem hiszi el, hogy csak a budapesti választási retorikáról van szó, és úgy véli, hogy Budapest komolyan átvette az ukránellenes retorikát. Olga Stefanishina európai integrációért felelős miniszterelnök-helyettes hétfőn kiadott nyilatkozata pedig hidak felégetésének tekinthető Orbán csapatával. 'Együtt kell dolgoznunk, hogy megakadályozzuk totalitárius rendszerek létrejöttét az Európai Unióban, illetve az Orosz Föderáció további súlyosbodásának és befolyásának előfeltételeit' – mondta, hozzátéve, hogy Budapest és Moszkva további közeledésére számít. …az ukrán-magyar kapcsolatok új szakaszba lépnek. És új veszélyt jelentenek Ukrajnára.”


A NATO-nak rendelkeznie kell az ukrán-orosz háborún túlmutató elképzelésekkel Európa biztonságával kapcsolatban. Egy hónappal ezelőtt Ibrahim Kalin, Erdogan főtanácsadója és szóvivője a következő kijelentést tette: "Bár teljes mértékben elutasítjuk az orosz háborút Ukrajna ellen, az orosz elvárásokat azonban meg kell hallgatni, mert a háború után új biztonsági architektúrát kell kialakítani Oroszország és a nyugati blokk között." Robert Pearson amerikai diplomata a The Hill amerikai újságnak beszélt Vlagyimir Putyin lehetséges nagyhatalmi terveiről. „Az orosz diktátor nem korlátozza magát az Ukrajna elleni háborúra. Megpróbálhat más országokba is behatolni, köztük a NATO-tagállamokba is. Putyin a Szovjetunió határaihoz akar visszatérni, amihez több európai ország feletti ellenőrzés tis meg kellene szereznie. Putyin potenciális áldozatainak listáján nemcsak Észtország, Lettország és Litvánia szerepel, hanem Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Bulgária és Moldova is. Tudjuk, hogy ha Putyin életben marad, mindent megtesz annak érdekében, hogy minél messzebbre kiterjessze az orosz katonai jelenlétet Nyugaton. Arra fogja ösztönözni Minszket, hogy alárendelje magát Moszkvának, és félig állandósítsa az orosz csapatok jelenlétét. Az orosz balti határok mentén, például Kalinyingrádban növeli állomásozó haderői számát, hogy a NATO balti államait, emellett Lengyelországot és Németországot is megfélemlítse. Putyin érdeke egy 'befagyasztott' konfliktus fenntartása Ukrajnában.” Pearson hangsúlyozta, hogy a hasonló veszélyek miatt a NATO-nak ki kellene alakítani egy új biztonsági rendszert Európában. Az Oroszország elleni szankciók nem jelentik az Egyesült Államok vagy a Szövetség győzelmét, ha nem motiválják Putyint csapatainak Ukrajnából való kivonására. Ebben az esetben Európának és az Egyesült Államoknak meg kell értenie, hogy nem elég „védekezően játszani”.

Egy rendőr őrmester, aki csapatával együtt a tömegközlekedési eszközökön elkövetett szexuális zaklatásokkal foglalkozik, azt mondta: minden embert arra bátorítanak, hogy ha valaki állandóan, „intenzíven nézi” őket a metrón, akkor ezt jelentsék a rendőrségen, mert ez az egyik első jele lehet annak, hogy az illető valami gaztettre készül. A rendőrség egy londoni közlekedési vállalattal márciusban indított egy átfogó kampányt, amely a nők, lányok ellen elkövetett szexuális zaklatás, köztük a szoknya alá nyúlás, az utcán leszólítás és szexuális megjegyzések visszaszorítását szolgálja. A kampány részeként egy olyan posztert is közzétettek, amely azt hangsúlyozza, hogy már a „tolakodó” bámulás is szexuális zaklatásnak számít, és nem fogják tolerálni. Hozzátette: a metrókon, vonatokon álruhás rendőrök is utaznak, akik kifejezetten az efféle bűncselekményeket elkövető emberekre lesnek.


Zalában mindenki tudja, hogy sok kitermelésre váró földgáz található a föld alatt. Ígéretes földgázmező a horvát-magyar határ által kettészelt Zaláta-Dravica mező. Sokan a függőséget a saját kitermelés növelésével próbálnák csökkenteni. Európa jelenleg saját határain kívülre tolja a környezet- és klímavédelmi problémát azáltal, hogy saját termelés helyett inkább Kelet-, illetve Nyugat-Afrikából, a Közel-Keletről, Közép-Ázsiából és Észak-Amerikából kívánja behozni a földgázt még nagyobb mennyiségben, jelentős részben LNG, vagyis cseppfolyósított formában. Azon kívül ugyanis, hogy a rétegrepesztésre máshol esetleg kevésbé szigorú környezetvédelmi szabályok vonatkoznak, a gáz cseppfolyósítása rendkívül energiaintenzív; a hajón történő szállítás is energiát igényel, és minél messzebbről jön a gáz, annál többet kell kompresszorozni. Ahhoz tehát, hogy a fosszilis energiát Európába juttassák, további nagy mennyiségű, jellemzően fosszilis energiát kell felhasználni, aminél jóval energiatakarékosabb és klímabarátabb megoldást jelentene, ha a felhasználási helyhez közelebb történne a megfelelően környezettudatos gázkitermelés. Mindezen túl a metánemisszió szempontja is a belföldi kitermelés mellett szól, hiszen minél rövidebb úton közlekedik a földgáz, annál kevesebb a potenciális szivárgási pont.


(vukics)





524 megtekintés

Kommentare


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page