Reggeli szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2022.04.29.)
- szilajcsiko
- 2022. ápr. 29.
- 9 perc olvasás
–
Vitalij Klicsko polgármester közlése szerint az orosz erők rakétatámadást hajtottak végre. Klicsko közölte, hogy a rakéták Kijev Sevcsenkivi kerületében csapódtak be. Szvitlana Vodolaha, az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat szóvivője a Hromadszke televíziónak nyilatkozva közölte, hogy a támadásnak vannak sebesültjei, de pontos számuk még nem ismert. Az egyik rakéta egy pontosabban meg nem nevezett objektumot, a másik a mellette lévő lakóépületet találta el. “A becsapódás az alsóbb szinteken történt, a felső emeleteken pedig emberek tartózkodtak” – tette hozzá. “Rakétatámadás történt a főváros központja ellen az ENSZ-főtitkár hivatalos látogatása alatt. Tegnapelőtt António Guterres egy hosszú asztalnál ült a Kremlben, ma pedig egy kilométerrel tőle robbanások történtek” – írta a rakétacsapásokra reagálva Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a Moszkvával tárgyaló békeküldöttség tagja a Twitteren. A tisztségviselő feltette a kérdést: “miért lehet még mindig tagja Oroszország még az ENSZ Biztonsági Tanácsának?” Podoljak a nap folyamán korábban a Twitteren leszögezte, hogy Ukrajna bármilyen módon megvédi magát az orosz katonai agresszió ellen, beleértve az Oroszország raktárai és bázisai elleni csapásokat is. Szerdán pedig “természetesnek” és “isteni beavatkozásnak” minősítette az Ukrajnával határos három oroszországi régióban történt éjszakai robbantásokat. Moszkva a napokban figyelmeztette Ukrajnát, hogy ha a fegyveres erői orosz területeket támadnak, akkor az orosz hadsereg csapást mér Kijevre.
Oroszország NATO-tagállamokat is meg fog támadni – jelentette ki Szerhij Lescsenko ukrán elnöki tanácsadó a Die Presse című osztrák lapnak adott interjújában. A pénteken megjelenő interjúból hírügynökségek csütörtökön előzetesen részleteket tettek közzé. "(Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) NATO-tagállamokat fog megtámadni. Egész egyszerűen, hogy rávilágítson a globális intézmények gyengeségére. Lengyelországnak és más környező országoknak résen kell lenniük, az Ukrajnában zajló események miatt" – mondta. Lescsenko szerint Putyin nemcsak el akarja törölni Ukrajnát a térképről, de a világrendet is el akarja pusztítani. Az ukrán elnök tanácsadója egyben hangsúlyozta, hogy valódi biztonsági garanciákért cserébe Ukrajna hajlandó lenne vállalni a semlegességet. "Készek vagyunk bejelenteni a semlegességet, de csak biztonsági garanciák mellett, de nem olyan biztosítékokkal, mint a budapesti memorandumban. Hajlandóak vagyunk a Krím és a háború előtt megszállt területek különleges státuszáról tárgyalni. Azonban nem vagyunk készek azon területek megszállását elfogadni, amelyeket Oroszország a háború folyamán elfoglalt" – tette hozzá.
Egy brit állampolgár meghalt, egy másik eltűnt Ukrajnában – közölte csütörtökön a londoni külügyminisztérium. A tárca tájékoztatása nem tért ki arra, hogy a két brit mit csinált Ukrajnában, és arra sem, hogy az elhunyt milyen körülmények között lelte halálát, illetve az eltűnt britnek hol és mikor veszett nyoma. A Sky News brit kereskedelmi hírtelevízió ugyanakkor meg nem nevezett forrásokra hivatkozva csütörtök este arról számolt be, hogy mindketten az ukrán fegyveres erők oldalán harcoltak az orosz invázió ellen. A tévétársaság értesülése szerint a meghalt brit állampolgár neve Scott Sibley. A Sky News úgy tudja, hogy Sibley a brit fegyveres erők veteránja volt. A londoni külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy az Ukrajnában eltűnt brit ügyében a tárca sürgősséggel próbál további információkhoz jutni. Az eset összefüggésben lehet azzal, hogy Putyin bejelentette, hogy nyugati hadifoglyokat mutatnak be a világnak.
A hivatalos nyilatkozatok szerint Magyarországhoz és Bulgáriához hasonlóan Románia sem szállított eddig fegyvereket Ukrajnának, az ukrán külügyminiszter mégis elégedetten tért haza a múlt héten a román fővárosból. Kijev vélhetően számíthat Bukarest katonai segítségére, ám ehhez előbb módosítani kell a romániai törvényeket. Románia eddig nem szállított fegyvereket Ukrajnának, de várhatóan katonai segítséget is nyújtani fog az Oroszországgal háborúban álló szomszédos országnak – ez szűrhető le az ukrán külügyminiszter múlt heti szófiai és bukaresti látogatásán elhangzott hivatalos nyilatkozatokból, illetve a hazai döntéshozók korábbi kijelentéseiből. Dmitro Kuleba nem véletlenül utazott múlt kedden Bulgáriába: Magyarországon kívül ez az egyetlen NATO- és EU-tagállam, amelyik mindeddig megtagadta hozzájárulását Ukrajna felfegyverzéséhez. A kijevi diplomácia vezetője megpróbálta meggyőzni álláspontja megváltoztatásáról a Petkov-kormányt, de nem járt sikerrel. Bulgáriai útja végén, szerda este az Agerpres szerint csalódottan jelentette ki: az orosz agressziót és az ukránok kiirtását támogatják azok az államok, amelyek nem nyújtanak országának katonai segítséget. Dmitro Kuleba egy nappal későbbi bukaresti útjának előzményei sem tűntek túl biztatónak Kijev szempontjából: Vasile Dîncu védelmi miniszter éppen szerdán jelentette ki Kolozsváron, hogy Románia „a humanitárius segítségnyújtásra koncentrál”, nem szállít fegyvereket Ukrajnának, és nem is tárgyalt erről az ukrán féllel. Hasonlóan nyilatkozott korábban Klaus Iohannis államfő, ugyanezt mondta múlt csütörtökön Marcel Ciolacu képviselőházi elnök is. A védelmi tárca pedig április közepén a sajtóval azt közölte, hogy Románia eddig csak golyóálló mellényeket és sisakokat küldött a szomszédos országnak 2 millió euró értékben. Az ukrán külügyminiszter Bukarestben Nicolae Ciucă kormányfővel, Vasile Dîncuval és a román hivatali kollégájával, Bogdan Aurescuval is tárgyalt. Nem tudni, hogy mi hangzott el a zárt ajtók mögött ezeken a megbeszéléseken, de a romániai útját lezáró sajtótájékoztatóján Dmitro Kuleba dicsérte a vendéglátóit. Kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy a bukaresti tárgyalópartnerei ígértek-e katonai segítséget is Ukrajnának, de méltányolta Románia „konstruktív”, Ukrajnát következetesen támogató, „őszinte, nyitott, és baráti” hozzáállását.
Az Egyesült Államok szerint Oroszország „lassú és egyenetlen” haladást ér el a Donbaszban, részben az ukrán ellenállás, részben a folytatódó logisztikai problémák miatt. Erről egy vezető amerikai védelmi tisztviselő nyilatkozott a CNN-nek. „A Donbaszban sok az oda-vissza mozgás a területszerzést és a területvesztést illetően, őszintén szólva mindkét oldalon” – mondta a tisztviselő. Úgy tudják, Oroszországnak most 92 taktikai zászlóaljcsoportja van a Donbaszban, szemben a múlt heti 85-tel. Hozzátette, ugyanakkor folyamatos „logisztikai és fenntartási kihívások” akadályozzák az orosz erőket abban, hogy néhány kilométeres vagy annál nagyobb előrehaladást érjenek el egy nap, egyszerűen azért, mert nem akarnak túlságosan messzire eltávolodni a logisztikai és fenntartási vonalaiktól.
A világgazdaság vezető hatalmainak és az erős demokráciáknak össze kell fogniuk, hiszen "az Ukrajna ellen indított orosz háború nem csak Ukrajna ellen irányul" – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár tokiói látogatásán. A német kancellár elmondta, szerinte a globalizáció "okosabb, fenntarthatóbb és szolidárisabb" formájára volna szükség, erős szabályokkal és intézményekkel. Példaként felhozta az Európai Unió és Japán között létrejött szabadkereskedelmi megállapodást. Hangsúlyozta, hogy politikai gesztusnál sokkal többet jelentett, mikor márciusban Kisida Fumio japán miniszterelnök Brüsszelbe utazott a világ legfejlettebb iparosodott országait tömörítő G7-csoport válság-csúcstalálkozójára, hiszen "ezzel világossá vált, hogy a világ gazdaságilag erős demokráciái összetartanak". Mindemellett Scholz figyelmeztetett: az Ukrajna elleni orosz támadás megerősítheti a deglobalizációs tendenciákat. Noha szerinte a globalizáció leépülése "nem opció, főleg nem olyan nyitott és szabadkereskedelem-párti nemzeteknél, mint Németország és Japán". A német kancellár szerint ezért ügyelni kell rá, hogy ne keletkezzenek újabb ürügyek a protekcionizmus térnyeréséhez, hiszen a világkereskedelemnek továbbra is szabadon és tisztességesen kell működnie.
A svéd kormány nem tervez népszavazást kiírni a NATO-csatlakozásról, amennyiben a parlament jóváhagyja a belépést – jelentette be a skandináv ország miniszterelnöke csütörtökön. Magdalena Andersson újságírók előtt rossz ötletnek nevezte a referendumot, s leszögezte: mivel a NATO-csatlakozás kérdése több, bizalmas nemzetbiztonsági információt is érint, nem alkalmas arra, hogy népszavazás tárgya legyen. Andersson szociáldemokrata pártja mind ez idáig hevesen ellenezte a NATO-csatlakozást, ám a párt áprilisban közleményben leszögezte: az ukrajnai háború fényében készek felülvizsgálni álláspontjukat. A népszavazás ötletét elvetette a legnagyobb ellenzéki párt, a konzervatív Mérsékelt Párt vezetője, Ulf Kristersson is. A pártelnök az Aftonbladet című svéd napilapnak azt mondta, a szavazóknak nincsenek illúzióik Oroszországgal kapcsolatban, s egészen nyilvánvalóan megértették, mi történt február 24-én, a háború kezdetekor, „és levonták a következtetést”. Ezzel szemben Nooshi Dadgostar, a csatlakozást ellenző Baloldali Párt vezetője kiállt a népszavazás mellett, s leszögezte: egy ilyen horderejű döntéshez komoly demokratikus támogatás szükséges.
Ez a kontinens biztonságát veszélyeztetné, reagált Oroszország a felvetésre. Liz Truss brit külügyminiszter azt ajánlotta, hogy az orosz fenyegetés miatt a nyugat lássa el fegyverekkel Grúziát és Moldovát. Vlagyimir Putyin orosz elnök úgy véli, egy ilyen lépés instabilitáshoz vezet. Erről Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkárának tájékoztatójára hivatkozva számolt be az RBC-Ukraine. “Önmagában az a tendencia, hogy Ukrajnába és más országokba fegyvereket pumpálnak, veszélyeztetik a kontinens biztonságát és instabilitást váltanak ki”, mondta. Hozzátette, hogy Truss kijelentését az orosz külügyminisztériumnak kell értékelnie. Truss előző nap azt mondta, hogy a Nyugatnak segítenie kell nemcsak Ukrajna, hanem más országok, például Moldova és Grúzia védelmi képességeinek kiépítését is, amelyeket Oroszország katonai agressziója fenyegethet.
Az európai országok saját kötelezettségvállalásaikat szegik meg azzal, hogy növelik fegyverszállításaikat Ukrajnába – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője egy csütörtöki tájékoztatón. A szóvivő azzal vádolta meg az euroatlanti szövetségeseket, hogy a délkelet-ukrajnai konfliktus politikai rendezési alapjának tekintett minszki megállapodások Kijevvel való betartatása helyett az elmúlt években inkább Ukrajna katonai birtokbavételével és azzal voltak elfoglalva, “hogy felkészítsék a nacionalista alakulatokat a másként gondolkodás erőszakos elfojtására az ország keleti és déli részén”. “Ezen túlmenően, ez a kijevi rezsimet támogató önjelölt csoport számos nemzetközi kötelezettséget sért, egyebek között az EU közös álláspontját, amely megtiltja a fegyverexportot, ha felmerül a nyilvánvaló kockázata annak, hogy a fegyvereket a fogadóországban belső elnyomásra fogják felhasználni, ha ez a nemzetközi humanitárius jog megsértéséhez vezet, ha hozzájárul a fegyveres konfliktusok kialakulásához vagy eszkalációjához” – mondta a diplomata. Zaharova felhívta a figyelmet arra, hogy az EU által kezdeményezett nemzetközi fegyverkereskedelmi szerződés előírja az objektív értékelését annak valószínűségének, hogy az átadott fegyverek árthatnak-e a békének és a biztonságnak, és hogy felhasználhatók-e a nemzetközi humanitárius jog megsértésére, valamint a nők és gyermekek elleni erőszakos cselekmények elkövetésére. “Ez a szerződés megtiltja az egyszerű fegyverek átadását is, ha biztosan ismert, hogy ezeket a fegyvereket népirtásra, emberiesség elleni bűncselekményekre, a genfi egyezmények súlyos megsértésére fogják használni – vagyis azoknak a bűncselekményeknek a gyűjteményére, amelyeket az ukrán neonácik és az ukrán fegyveres erők általuk vezetett egységei nap mint nap elkövetnek” – mondta. A diplomata szerint a Nyugat durván semmibe veszi azokat a nemzetközi megállapodásokat, amelyek célja a nagypontosságú fegyverek árnyékforgalomba kerülése kockázatának minimalizálása. Kifogásolta, hogy az euroatlanti szövetségesek szerinte megszegik a végfelhasználói tanúsítvány rendelkezéseinek szigorú betartására vonatkozó sokéves gyakorlatot, amelynek egyik legfontosabb feltétele, hogy az importáló állam nem engedheti meg a kapott fegyverek újbóli kivitelét az exportáló ország vagy az adott technológiai szellemi tulajdon tulajdonosa írásos hozzájárulása nélkül. “A fegyverszállítási kötelezettségek ilyen meggondolatlan megsértéséért a felelősség teljes egészében a kollektív Nyugat országait terheli, élükön az Egyesült Államokkal” – hangoztatta Zaharova.
A Gazprom vitatja varsói politikusoknak azt az állítását, hogy az országnak nincs szüksége orosz gázra, ugyanis az energiahordozót most Németországból kapja Lengyelország – közölte újságírókkal Szergej Kuprijanov, az orosz állami gázipari konszern szóvivője. “Lengyelország a héten elutasította, hogy az új eljárás szerint rubelben fizessen az Oroszországból érkező gázszállításokért. Ünnepélyesen bejelentették, hogy az orosz gázra már nincs szükségük, és nem fogják megvenni. De valójában nem így van” – állította Kuprijanov. “A közvetlen szállítások felfüggesztése után Lengyelország orosz gázt vásárolt. Most azonban Németországtól, ahonnan a Jamal-Európa gázvezetéken keresztül Lengyelországba érkezik vissza ellenirányban. Az ellenirányú gáz mennyisége – körülbelül napi 30 millió köbméter – szinte pontosan megfelel a Gazprommal kötött szerződésben szereplő, az előző napokban exportált gázigénynek” – tette hozzá a Gazprom szóvivője. A Gazprom szerdán leállította a gázszállítást a bolgár Bulgargaz és a lengyel PGNiG vállalatnak, mivel egyik sem nem fizetett rubelben a megállapított határidőn belül.
Washington és Varsó olyan terven dolgozik, amelyek célja, hogy Lengyelország szoros katonai és politikai ellenőrzést gyakoroljon “történelmi birtokai” felett Ukrajnában – vélekedett Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója a testület sajtószolgálata által csütörtökön kiadott közlemény szerint. Az “újraegyesítés” első lépése a kémfőnök szerint lengyel csapatok Ukrajna nyugati régióiba történő vezénylése lenne, “az orosz agresszió elleni védelem” jelszavával, NATO-mandátum nélkül, de az erre “hajlandó államok” részvételével. Nariskin szerint Varsó még nem tudott megállapodni a “hasonlóan gondolkodók koalíciójának” lehetséges résztvevőiről, mert nem érdeke, hogy “felesleges kémek” is részt vegyenek benne – idézi az MTI. Az SZVR-közlemény szerint az úgynevezett békefenntartó kontingenst Ukrajna azon részeire tervezik vezényelni, ahol minimális a veszélye az összecsapásnak orosz erőkkel, és ahol a lengyel hadsereg fokozatosan átvenné a stratégiai objektumok feletti ellenőrzést, szakszolgálatok pedig már keresik az ukrán elit “elfogadható” képviselőit, hogy Varsóra orientált “demokratikus” ellensúlyt képezzenek a nacionalistákkal szemben. Nariskin úgy vélekedett, hogy ez gyakorlatilag Ukrajna kettészakadásához vezetne, és lényegében egy, az első világháború utáni történelmi “alku” megismétlésére irányuló kísérlet, amikor az antant által képviselt Nyugat elismerte Lengyelország jogát, hogy Ukrajna egy részét a “bolsevik fenyegetéssel” szembeni védelem jegyében megszállja, majd beolvassza és polonizálja.
Sorra derülnek ki visszaélések, lopások az országba érkező humanitárius és katonai segélyszállítmányok kapcsán. A hírek szerint Olekszandr Mamaj, Poltava polgármestere az első a sorban, aki ellen vádat emeltek a segélyek ellopásának megalapozott gyanújával. Az ukrajnai hivatalnokok között nem ő az egyetlen, aki igyekszik minél több hasznot húzni a háborúból. Ivano-Frankivszk megyében az egyik kistérségi vezető hivatalnok egész bűnszervezetet alakított a humanitárius segélyek eltulajdonítására és eladására. Egyebek között a hadseregnek szánt rohamsisakokat, golyóálló mellényeket és egyéb, a fronton nélkülözhetetlen eszközöket loptak el és adták el jó pénzért. A jelek szerint Szlavutics lakosai nem alaptalanul gyanúsítják Jurij Fomicsev polgármestert a háború károsultjai számára érkező segélyek jogtalan eltulajdonításával. A polgármester és a település önkormányzatának más vezető beosztású munkatársai rendre ellopják a segélyszállítmányokat, amelyekről a lakosok csak a hírekből értesülnek. Odesszában az ATB szupermarketban a helyhatalmi szervek tudtával kereskednek a külföldi segélyekből származó árucikkekkel, például a Lengyelország által segélyként küldött konzervekkel. Az Epicentr üzletekben pedig pofátlanul árusítják a „nem kereskedelmi célú áru” jelzéssel ellátott, a Nemzeti Gárda raktáraiból származó katonai egyenruhákat. A hír szerint a legfelső államvezetők körében is lopkodják a segélyeket. Az egyik miniszter például az 5 millió dollár adományból vásárolt 120 egyenruhát és 13 éjjel látó kamerát. A média szerint a tárcavezető 4,5 millió dollárt nyert az üzleten. A humanitárius segélyeket vidáman fosztogatják Ukrajna szerte. Ugyanakkor az állam havi 1200 hrivnya segélyt ad egy-egy menekültnek.
A Németországi Szövetségi Köztársaság parlamentjének alsóháza jelentős többséggel mondott igent a fegyverszállításra. A Bundestag 586 képviselője szavazta meg azt a határozatot, melynek értelmében Németország szállíthat nehézfegyvereket Ukrajnának. Az indítványt százan ellenezték, 8 honatya tartózkodott. A kormánykoalíció képviselői támogatták a tervezetet, ennek ellenére a voksolást megelőző vita több mint egy órát tartott. Mint ismeretes, Berlin korábban elutasította a nehézfegyverekre vonatkozó ukrán kérést.
(vukics)
Comentarios