top of page

Reggeli szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2022.07.16.)





Az ukrán belügyminisztérium tájékoztatása szerint a mintavételt a DNS-nyilvátartásról szóló törvény alapján végzik majd. A hadiállapot ideje alatt a rendvédelmi szervek dolgozói és a hadsereg tagjai kötelesek DNS-mintát adni – jelentette ki szerdán Igor Bondarenko ukrán belügyminiszter-helyettes az egyik országos tévécsatornának nyilatkozva. Hozzátette: az eljárásmenetet a DNS-nyilvátartásról szóló törvény írja elő. A miniszterhelyettes megjegyezte, hogy a katonai állományban lévő személyek adatai azonnal nem kerülnek be DNS-nyilvántartásba. Ezeket az adatok a katonák személyi aktájába kerülnek, és csak azonosítás esetén veszik elő. Bondarenko kiemelte, hogy ezen szakmák képviselői szenvedik el a legnagyobb veszteségeket az orosz agresszió miatt.


Hanna Maljar védelmi miniszterhelyettes a Facebook közösségi oldalon kifejtette, miért nem hozza nyilvánosságra az állam egyelőre az elesett védők számát – írja az Ukrajinszka Pravda. A tárcavezető-helyettes szerint a téma egy sajtótájékoztatón merült fel a támogatással kapcsolatban, amelyet a Védelmi Minisztérium immár hónapok óta folyósít az elesettek családjainak. „A számokat nem közölhetjük, de a folyamat tart. Nem könnyű. Az embereket bánat érte. A családok körülményei eltérőek. Igyekszünk egyfelől kifogástalanul közelíteni formai szempontból, ugyanakkor humánusan. Hogy akkor miért nem nevezték még meg hivatalosan a halálos áldozatok teljes számát? Ennek oka a hadiállapot alatti katonai szükségszerűség. Ez olyan információ, amelyet az ellenségnek nem szabad tudnia, mert a katonai szakemberek számos következtetést vonhatnak le ezekből az adatokból, és felhasználhatják ezeket az információkat az elemzéshez és tervezéshez. Éppen ezért a hadiállapot végéig ez az információ zárt, és nem hozható nyilvánosságra” – közölte a miniszterhelyettes.

Az Egyesült Államok Kijevi Nagykövetsége felszólította az amerikaiakat, hogy ne utazzanak Ukrajnába, és akik már itt vannak, azonnal hagyják el az országot – jelentette a korrespondent.net a nagykövetség honlapjára hivatkozva. „A biztonsági helyzet Ukrajna-szerte továbbra is feszült és kiszámíthatatlan az orosz katonai támadások, az országban zajló aktív harci cselekmények és a bizonytalan biztonsági feltételek miatt. Az Egyesült Államok nagykövetsége arra kéri USA polgárait, hogy ne utazzanak be Ukrajnába, az Ukrajnában tartózkodókat pedig, hogy azonnal hagyják el az országot a magánhasználatra rendelkezésre álló szárazföldi közlekedési lehetőségekkel, ha biztonságosan megtehető” – áll a közleményben. Az amerikaiakat arra is felszólították, hogy „kerüljék az emberek gyülekezőhelyeit és a szervezett eseményeket, mivel ezek az orosz hadsereg célpontjává válhatnak Ukrajnában bárhol, beleértve annak nyugati régióit is”. A nagykövetség nem részletezte, miért adtak ki éppen most ilyen figyelmeztetést. A portál valószínűsíti, hogy a július 14-i Vinnicja elleni orosz rakétacsapással függhet össze, amely 23 ember halálát okozta, és további 64 sebesülését. Korábban Jurij Svitkin, az orosz Állami Duma képviselője kijelentette, hogy az orosz hadseregnek csapást kell mérnie az Egyesült Államok Kijevi Nagykövetségére, valamint a kormányzati negyedre a HIMARS rakéta-sorozatvetők Ukrajnának történt átadása miatt.

A 39 éves huszti nőt azzal gyanúsítják, hogy olyan jellegű információkat osztott meg a világhálón, melyekben tagadta Oroszország Ukrajna elleni agresszióját és az ország egyes területeinek ideiglenes megszállását. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) elmondása szerint Tetjana Pop a közösségi oldalakon és az orosz tévécsatornákon segítette az ellenséget.

A háború ellenére július 1-jétől nőtt a megélhetési bér Ukrajnában. Ezentúl 2 508 hrivnya a létminimum összege. A TSZN újságírója utánajárt, hogy mit lehet venni ebből az összegből, és hogy valóban meg lehet-e élni ennyi pénzből. A létminimum összege elegendő kellene hogy legyen az öltözködésre, a higiéniai termékekre és gyógyszerekre is, valamint a kommunális szolgáltatásokra. Azt is feltételezik, hogy ebből az összegből színházba vagy moziba is el tudunk látogatni. Azonban a valóság mást mutat. A TSZN újságírója összeállított egy költségvetést az egy hónapra szükséges alaptermékekből. Eszerint: tészta 49 hrivnya, rizs 79 hrivnya, csirkemellfilé 140 hrivnya, hajdina 100 hrivnya, sertéshús 160 hrivnya, 20 db tojás 70 hrivnya, fagyasztott hekk 120 hrivnya, cukor 30 hrivnya, só 28 hrivnya, vaj 100 hrivnya, napraforgóolaj 80 hrivnya, 2 kg burgonya 100 hrivnya, sárgarépa, káposzta és hagyma 150 hrivnya, kolbász 200 hrivnya, virsli 250 hrivnya, 2 l tej 60 hrivnya, 2 l kefir 72 hrivnya, sajt 106 hrivnya, tea 70 hrivnya, dobozos süti 150 hrivnya, fogkrém 60 hrivnya, mosópor 250 hrivnya. Mindez összesen 2 424 hrivnya, vagyis 84 hrivnya marad a víz, gáz, villany és telefonszámlák kifizetésére, a tankolásra, a gyerekek iskoláztatására, a ruházati termékek megvásárlására és a kultúrára.


Az Európai Unió halogatja annak az ígéretének a teljesítését, hogy 9 milliárd eurós pénzügyi mentőcsomagot nyújt Ukrajnának, mivel az unió komoly gazdasági problémákkal néz szembe. Két hónappal ezelőtt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 9 milliárd eurós sürgősségi hitel nyújtását javasolta Ukrajnának. Az uniónak eddig csak egy kezdeti részletről sikerült megállapodnia, amely ennek az összegnek a kilenced részét fedezi. Az EU új kihívásokkal nézhet szembe a nyáron, mivel az orosz gázellátás teljes leállása és a monetáris szigorítás kockázata a régiót a második recesszióba süllyesztheti két éven belül. Májusban az Európai Bizottság is ígéretet tett arra, hogy finanszírozza Ukrajna újjáépítésének nagy részét, ami az ukrán kormány becslése szerint 750 milliárd dollárra tehető. „Ez még nehezebb kérdésnek bizonyulhat az EU számára, mivel nincs megállapodás a források előteremtéséről” – olvasható a cikkben. A megbeszéléseket ismerő források szerint az Európai Bizottság javaslata megrémített néhány tagállamot, akik félnek az Ukrajna újjáépítéséhez szükséges hatalmas erőfeszítésektől és az esetleges ukrán korrupciós problémáktól. A háború gazdasági következményei nehezednek az EU kormányaira, mivel kezdenek aggódni amiatt, hogy az elkövetkező hónapokban gyengül a Kijev iránti támogatottság, különösen akkor, ha nő az energiahiány és drágul az energia. Amikor az EU pénzügyminiszterei az Ukrajnának nyújtott segélyekről tárgyaltak, a 27 tagállam körülbelül egyharmada arra figyelmeztetett, hogy új intézkedésekre lesz szükség a jelenlegi válság által sújtott, unión belüli legsebezhetőbb csoportok támogatására. A miniszterek egy nagyobb makroszintű pénzügyi támogatási csomag első részleteként Ukrajna számára csak egy egymilliárd eurós hitelről tudtak megállapodni. Az uniós vezetők által májusban elvileg jóváhagyott pénzügyi csomag zömét hetekig akadályozták az Európai Bizottság és Németország közötti nézeteltérések a finanszírozás szerkezetével kapcsolatban. Valószínűleg nem oldódik meg a patthelyzet, mielőtt Brüsszel nyári szünetre megy – mondták el a megbeszélések tartalmát ismerő emberek. Mind a 27 tagállamnak áldását kell adnia a segélycsomag feltételeire.

Ukrajna nem válhat a fegyvercsempészet forrásává a világon, mert az ukránoknak harcolniuk kell az orosz agresszor ellen – közölte pénteken Olekszij Reznyikov védelmi miniszter egy lapinterjúban. Reznyikov a The Financial Times című brit lapnak nyilatkozva hangsúlyozta: az ukrán hatóságok érdekeltek a nyugati szövetségesek által biztosított összes fegyver megőrzésében. „Túl kell élnünk. Nincs okunk kicsempészni a fegyvereket Ukrajnából” – tette hozzá. A védelmi miniszter elmondta, hogy Ukrajna néhány szövetségese katonai képviselőket küldött az országba, hogy figyeljék az adományozott fegyverek áramlását, és ő másokat pedig arra kért, hogy kövessék ezt a példát. Mint jelezte, Ukrajna a 2019-ben vásárolt NATO-szoftverek segítségével figyeli a Nyugat által biztosított fegyverek rendeltetését és felhasználását, amihez a szövetségesek is hozzáférhetnek. Szerinte a jelenleg csak központilag irányított rendszert dandárszintre, esetleg zászlóaljszintre bővítik. Elmondása szerint ugyanakkor Ukrajna két másik megfigyelőrendszert fejleszt, amelyek párhuzamosan működnek majd a NATO-szoftverekkel. „Az Egyesült Államok által szállított nehézfegyver-rendszerek, például a 155 mm-es tarackok vagy rakétarendszerek ellopására nincs lehetőség, mivel ezek mindegyike fel van szerelve GPS-nyomkövetővel, és nyugati katonai műholdak is figyelhetik a nagyméretű berendezéseket. Ugyanakkor hozzátette, hogy a Stinger rakéták és a könnyű, pilóta nélküli 'kamikaze' drónok Ukrajna különleges erőinek a rendelkezésére állnak, és ezért szigorú ellenőrzés alatt vannak” – mutatott rá a védelmi tárcavezető. „Tárgyalok a partnerekkel, tárgyalok a többi védelmi miniszterrel, hogy van-e valamilyen aggályuk? A válaszuk az, hogy nincs” – emlékeztetett Olekszij Reznyikov.

Az Interpol már júniusban figyelmeztetett, hogy az Ukrajnába küldött fegyverek európai bűnözőkhöz juthatnak, és a szervezett bűnözői csoportok erősödni fognak, ahogy a fegyverek elérhetővé válnak. Ezt Bonnie Denise Jenkins amerikai nemzetközi biztonsági miniszter is megerősítette, aki kijelentette, hogy az Egyesült Államok rendkívül komolyan veszi a felelősségét az amerikai gyártmányú védelmi technológiák eltérítésében vagy illegális terjesztésében. Az ügy az Európai Unió belügyminisztereinek találkozóján is téma volt a héten. Az ukrán kormány átfogó fegyverfigyelő és nyomkövető rendszert hoz létre nyugati országok segítségével. A hatóságok szerint gyakori, hogy az Ukrajnába küldött fegyverek Lengyelország déli részén landolnak, onnan a határra viszik és szétterítik őket, majd teherautókon és személygépkocsikkal szállítják tovább. Mostantól bemérhető lesz a fegyverek tartózkodási helye, és igyekeznek pontos nyilvántartást vezetni minden egyes tételről. Nemcsak a befelé, hanem a kifelé áramló fegyverek útját is végigkísérik. A szakértők azt is megjegyezték, hogy felerősíti a problémát a dezinformációs áradat, amelynek célja, hogy akadályozzák az Ukrajnának való segítségnyújtást. Mindeközben elfogyhat az ukránoknak szánt lőszerutánpótlás. Az orosz–ukrán háború megmutatta, hogy túl alacsony a nyugati hatalmak lőszerkészlete, nem készültek fel egy újabb „ipari” háborúra. A védelmi ipar terhelése az oroszoknál is jelentősen megnőtt. Oroszország felkészült a hadigazdálkodásra. Az orosz kormány arra kényszerítheti a vállalkozásokat, hogy árukkal lássák el a hadsereget, illetve túlóráztassák az alkalmazottaikat.

Ha helyszín kell a béketárgyalásokhoz, akkor ebben nyitottak vagyunk, amint azt rögtön a háború kitörése után már egyszer felajánlottuk. Ugyanakkor továbbra is befogadjuk a kelet felől érkező menekülteket – közölte Szijjártó Péter. Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztere is részt vett a C5 (Ausztria, Szlovénia, Csehország, Szlovákia és Magyarország) tanácskozásán Budapesten – írja az Index.hu-ra hivatkozva a Karpat.in.ua. A miniszter az Indexnek megismételte, hogy Magyarország érdeke, hogy mielőbb béke legyen, mert akkor el lehet kerülni azokat a veszélyes forgatókönyveket, amelyek ahhoz készültek, hogy mit lehet tenni a Kárpátalján élő 150 ezres magyarság kimentése, megvédése érdekében. Ha a front esetleg közeledik Ukrajna nyugati feléhez, az az eddigieknél jóval nagyobb biztonsági kockázatot jelent esetünkben – tette hozzá. A külügyminiszter úgy látja, továbbra is olyan politikát folytat a kormány, hogy minimális esélye legyen annak, hogy Magyarország belesodródjon a háborúba. Szijjártó szerint az Európai Unió hozott már elég szankciós döntést, de most már inkább arra kellene fókuszálnia, hogy miként lehetne mielőbb tűzszünetet elérni, idővel pedig békét kötni. Nálunk is készültek háborús vészhelyzeti forgatókönyvek, a magyar katonaságnak a határvédelemből való kivonása is részben erről szól. Azt a külügyminiszter is elismerte, nem valószínű, hogy az ukrajnai háború rövid időn belül véget érne.

Magyarország katonákat küldhet Kárpátalja területére a magyar lakosság védelméért – írta Maxim Buzsanszki ukrán országgyűlési képviselő Telegram-csatornáján. Buzsanszki szerint az ukrán külügyminisztériumnak magyarázatot kellene követelnie arról, hogy ki és hogyan tervezi a „százötvenezer ukrán magyar megmentését Ukrajna területén”. Továbbá azt is javasolta, hogy Kijev hívja fel Budapest figyelmét Szijjártó szavainak összeegyeztethetetlenségére Ukrajna szuverenitásának tiszteletben tartásával kapcsolatban. A politikus úgy gondolja, ez közvetlen utalás az 1939. szeptember 17-i eseményekre, amikor a Szovjetunió tudatta a magyar kormánnyal, hogy tiszteletben tartja Magyarország határait, majd ezen a napon a szovjet hadsereg átlépte a lengyel határt.


(vukics)




489 megtekintés
legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page