Reggeli szemezgetésünk idegennyelvű sajtóból (2022.04.21.)
–
Tíz uniós ország adott el fegyvert Moszkvának
EU-s országok a Krím megszállása után is exportáltak fegyvert Oroszországba. Egyes államok még az Európai Parlament tiltó határozata után is folytatták a kereskedelmet – közölte Anton Herascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója. Az Investigative Europe adatai szerint a legjelentősebb szállító Franciaország és Németország volt. Az export 2015–2020 között elérte a 347 millió eurót. Franciaország (152 millió euró) és Németország (122 millió euró) mellett Olaszország, Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Finnország, Szlovákia és Spanyolország is részesült a fegyverüzletből. Az Európai Parlament 2014-ben fogadta el azt a határozatot, mely megtiltotta, hogy a tagországok fegyvereket, haditechnikát, illetve katonai célokat is szolgáló berendezéseket adjanak el Oroszországnak.
Norvégia mintegy száz Mistral légvédelmi rendszert adott át Ukrajnának
Norvégia mintegy száz hordozható Mistral légvédelmi rendszert adott át Ukrajnának, számol be róla a norvég védelmi minisztérium. Az adott légvédelmi rakétarendszert alacsonyan repülő helikopterek és ellenséges repülőgépek megsemmisítésére tervezték. „Az ukrajnai konfliktus elhúzódhat, és az ország a nemzetközi támogatásától függ, hogy ellen tudjon állni az orosz agressziónak. Ezért a kormány úgy döntött, hogy Mistral légvédelmi rendszert adományoz Ukrajnának” – mondta Bjorn Arild Gram védelmi miniszter. Magyarországnak szintén van ebből az eszközből. 45 db ATLAS indító és 9db MCP radaros vezetési pont áll rendelkezésére. Az eszköz az 1990-es évek haditechnikai fejlesztésein alapul.
Az oroszok letartóztatták a Luhanszki Népköztársaság belügyminiszterét?
A következőt írja az unian.ua: „Az Orosz Föderáció Szövetségi Biztonsági Szolgálata a fronton való sikertelenségek miatt letartóztatta a Luhanszki Népköztársaság belügyminiszterét. Az ukrán felderítés információja szerint Moszkva tisztogatásba kezdett a Luhanszki vezérkarban. Igor Kornet dandártábornokot egy rosztovi fegyházban tartják fogva. A Luhanszki Népköztársaság belügyminiszterének „letartóztatása” nemtetszést váltott ki a luhanszki biztonsági erőkből és a „köztársaság” politikai vezetéséből, akik kvázi az államhatalmi tömbben bekövetkezett változások kezdeteként értékelik a letartóztatást. A Luhanszki Népköztársaság vezetője, Leonyid Pacsicsnik mindent megtesz annak érdekében, hogy Kornetet kiszabadítsa és visszahelyezzék beosztásába – közölte a titkosszolgálat.”
A német kancellárt kritizálta az ukrán nagykövet
Ismét hallatta hangját a Németország elleni kirohanásairól ismertté vált Andrij Melnik, Ukrajna berlini nagykövete. Az ukrán diplomata a dpa-nak adott interjúban bírálta a német kormányt és Olaf Sccholz kancellárt. Melnik állítása szerint Németország nem játszik nyílt kártyákkal az Ukrajnának szánt fegyverek dolgában. Élesen bírálta a német kancellárt, aki kijelentette, hogy a német fegyverarzenál nem teszi lehetővé újabb szállítmányok küldését Ukrajna számára. Melnik szerint Olaf Scholz eme kijelentése óriási csalódás az ukránok számára. Az ukrán nagykövet kijelentette, nincs megelégedve mindazzal a támogatással, amit eddig Németország nyújtott Ukrajnának. A katonai támogatásban sokkal több a megválaszolatlan kérdés, mint a konkrét tett. Érthetetlen, hogy a szövetségi kormány miért hangoztatja, hogy nem tud több fegyvert küldeni Ukrajna számára, amikor a saját ismerete szerint legalább 400 olyan Marder páncélosa van a német seregnek, amelyeket csak a katonák kiképzésére használnak. Ezeket azonnal oda lehetne adni az ukrán seregnek. Közölte továbbá, hogy a német haderő legalább 120 messze hordó nehéztüzérségi üteget volna képes Ukrajnának ajándékozni. A német kormány viszont kerülgeti a témát és nem játszik nyílt lapokkal – hangoztatta Andrij Melnik.
Luhanszk megyei vezetője: Oroszország halad előre, és mindent el fog pusztítani
Szerhij Hajdaj, a Luhanszk megyei katonai közigazgatás vezetője felszólította a civileket, hogy hagyják el Ukrajna keleti régióját a harcok fokozódása miatt – írta az UNIAN. A kormányzó elmondása szerint a kelet-ukrajnai megye területének 80%-a orosz ellenőrzés alatt áll. “Az oroszok itt nem fognak megállni, hanem folytatják az offenzívát” – mondta a CNN-nek Hajdaj. Hozzátette: az orosz megszállók nagyon szétszóródtak. “A megyében nagyon súlyos a helyzet. Luhanszk megye egész területe tűz alatt van. Nincs biztonságos város… Oroszország halad előre, és mindent el fog pusztítani, ami az útjába kerül. Egyet tehetünk, akit csak lehet kimenekítünk a térségből” – fogalmazott a katonai közigazgatás vezetője. Szerhij Hajdaj elmondása szerint a 350 ezer lakosú megyében körülbelül 70 ezren maradtak.
Pentagon: az orosz hadvezetés tanult a háború elején elkövetett hibáiból
Sajtótájékoztatót tartott az amerikai védelmi minisztérium néhány újságírónak a Fehér Házban. Az esemény fontosabb állításairól Jack Detsch, a Foreign Policy tudósítója számol be Twitteren. A Pentagon úgy látja, az átfogó, kelet-ukrajnai offenzíva még nem kezdődött el, az orosz haderő még mindig haderejének erősítésével van elfoglalva. Összesen 13 taktikai zászlóalj-csoportot (BTG) vezényeltek egy hét alatt a térségbe az oroszok, ezzel összesen 78 BTG készül a kelet-ukrajnai offenzívára, amely első körben Donyeck és Izjum térségére koncentrálódhat. A Pentagon azt állítja: az orosz hadvezetés tanult a háború elején elkövetett hibáiból, így most a logisztikai és légi támogatást is jobban szervezik meg. Jelentős mennyiségű légi- és logisztikai eszközt csoportosítottak át Fehéroroszországba és Nyugat-Oroszországba. A Pentagon szerint Oroszország még mindig kellő mennyiségű fegyverrel rendelkezik egy kelet-ukrajnai offenzíva lebonyolításához, még ballisztikus rakétáik és légi eszközeik is bőven vannak. Összességében viszont katonai erejük BTG-számot tekintve mindössze 65%-a annak, mellyel az Ukrajna elleni offenzívát megkezdték, illetve 11 BTG-t jelenleg Mariupol elfoglalása köt le.
Lengyel elemzők: Az oroszok több új „népköztársaságot” akarnak létrehozni a megszállt területeken
„Az orosz offenzíva harmadik napja nem hozott látványos sikert. Az agresszor tettei arra utalnak, hogy észak felől próbálja lezárni Donbászt, majd folytatni a harcot a környező ukrán egységekkel. Ezt a célt eddig a védekező erők ellenállása miatt nem érték el az oroszok. A Zaporizsja irányába folyó harcok azt mutatják, hogy szándékukban áll elzárni a várost, és siker esetén elfoglalni a Dnyeper felé vezető kommunikációs útvonalakat. Mariupol eleste lehetővé tenné a megszállók számára, hogy "győzelmet" arassanak… …Az orosz propaganda számára a védők legyőzése „az ukrán nacionalizmus felett aratott győzelem cselekedete”. Mariupol elfoglalása esetén a megszállók kirakatpert akarnak majd szervezni az Azov-ezred tagjai és külföldi önkéntesek számára. Készülődik az ún. Zaporizsjai Népköztársaság megalakítása is. Egyre több híradás jelzi, hogy a megszállt Dél-Ukrajnában az orosz erők "népszavazást" készítenek elő az ún. népköztársaságokon belül. Arra kell számítani, hogy a Kreml célja nemcsak az ún. DRL és LPR, hanem végső soron más pszeudo-szeparatista ukrán régiók bekebelezése is.
Évtizedes háborúra készül az ukrán belügy
Anton Herascsenko ukrán belügyminiszter tanácsadója úgy véli, hogy az Oroszországgal vívott háború hosszú évtizedekig tarthat. Oleszja Bacmannak adott interjújában úgy fogalmazott, hogy a háború az oroszokkal folytatódni fog, mint Izrael háborúja az arabokkal. A tanácsadó szerint csak akkor születhet béke a két ország között, ha egy olyan vezetőt kap Oroszország, aki változtat a jelenlegi politikán. Felvetette, hogy az oroszországi „puccs” akár 10-20 évig is eltarthat. „Mondjuk úgy, hogy egyszer béke lesz Ukrajna és Oroszország között, de ehhez még évtizedek kellenek, ez a távoli jövő kérdése. Egyelőre győzni kell, ki kell tartani.”
Kínát továbbra sem tántorították el Washington fenyegetései
Kínát továbbra sem tántorították el Washington fenyegetései az Oroszországgal való kapcsolatainak elmélyítésével és szorosabb együttműködésével kapcsolatban, még akkor sem, ha a Kreml elkötelezi magát az ukrajnai Donbász régió katonai elfoglalása mellett. Egy vezető diplomata szerint Peking szerdán megerősítette, hogy "továbbra is erősíti stratégiai kapcsolatait Oroszországgal". „Bárhogy is változik a nemzetközi helyzet, Kína továbbra is erősíti a stratégiai koordinációt Oroszországgal a mindenki számára előnyös együttműködés érdekében. Kína és Oroszország közösen védi a két ország közös érdekeit, és előmozdítja egy új típusú nemzetközi kapcsolatokra épülő közösség kialakítását, amely meghatározó lesz az emberiség közös jövője szempontjából” – mondta Le Yucheng külügyminiszter-helyettes keddi késői nyilatkozatában.
(vukics)
