top of page

Szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2023.07.18.)



Valerij Zaluzsnij egy amerikai lapnak adott interjúban elismerte, hogy orosz területen is hajtottak végre támadásokat. „EZ A MI PROBLÉMÁNK, ÉS NEKÜNK KELL ELDÖNTENI, HOGYAN VÉGEZZÜNK AZ ELLENSÉGGEL. EGY HÁBORÚBAN LEHETSÉGES ÉS SZÜKSÉGES IS, HOGY A MÁSIK TERÜLETÉN ÖLJÜK MEG (AZ ELLENSÉGES ERŐKET)” – fogalmazott Valerij Zaluzsnij a Washington Postban – helyi idő szerint – pénteken megjelent interjúban. Oroszország határ menti régióiban rendszeresen előfordulnak ukrán tüzérségi belövések és dróntámadások. A Washington Post megjegyezte, hogy a kijevi hatóságok eddig jellemzően nem ismerték el, hogy ilyen jellegű támadásokat is végrehajtanak. Az ukrán főparancsnok a lapnak azt is elmondta, hogy a határon átnyúló támadásokhoz Ukrajnában gyártott fegyvereket használnak. „HA PARTNEREINK FÉLNEK ATTÓL, HOGY HASZNÁLJÁK A FEGYVEREIKET, AKKOR MAJD MI A SAJÁTUNKKAL FOGUNK VÉGEZNI AZ ELLENSÉGGEL” – mondta Zaluzsnij, utalva arra, hogy az Ukrajnának fegyvereket szállító nyugati országok a támogatásuk feltételéül szabták, hogy a szállítmányok orosz területen nem használhatók fel.

Kurt Volker, az amerikai kormány Ukrajnával foglalkozó korábbi különmegbízottja szerint Ukrajna a legközelebbi NATO-csúcson kaphat meghívást a szervezetbe, írja a zaxid.net. Az amerikai politikus az Espresso televíziós csatorna műsorában beszélt arról, miként látja Ukrajna jövőjét. Véleménye szerint a legközelebb Washingtonban megrendezésre kerülő csúcstalálkozón Ukrajna megkap minden szükséges támogatást és a meghívást is átveheti a NATO-ba. Mint megjegyezte, teljességgel megérti az ukránok csalódottságát a vilniusi csúcson történtek miatt, de a Nyugat sajnos még nem teljesen érti Ukrajna helyzetét. Azt viszont pozitívumként kell elfogadni, hogy Vilniusban a 32 tagállam közül 30 támogatta Ukrajna közeledését a NATO-hoz. Csupán az USA és Németország volt ellene. Ám Volker szerint ez az álláspontjuk meg fog változni.

Az ukrán diplomácia vezetője az ICTV-nek nyilatkozva elmondta, szerinte miért vonakodnak felvenni Ukrajnát a NATO-ba írja az aspi.com.ua. Dmitro Kuleba szerint azért lett annyira óvatosan megfogalmazva a vilniusi NATO-csúcs zárójelentésében Ukrajna jövőképe, mert a szövetséges hatalmak így próbálják kockázatmentessé tenni a jelenlegi helyzetet. Ezt arra a kérdésre válaszolta, hogy a zárt ajtók mögötti határozott Ukrajna melletti kiállást követően miért lett annyira semmitmondó a zárónyilatkozat? Kuleba szerint ugyanis a színfalak mögött mindenki azzal bíztatta, hogy Ukrajna biztosan a NATO tagja lesz. Aztán kiderült, hogy ez nem egészen így van. Az ukrán külügyminiszter szerint teljességgel érthető a nyugati szövetségesek halogató taktikája, mert ha túlságosan gyorsan vennék fel a NATO-ba Ukrajnát, az egy hatalmas karambolhoz vezetne. Tehát a Nyugat nem attól retteg, hogy felvegyék soraikba Ukrajnát, csupán a túl nagy sebesség kockázatát akarják kivédeni. Ugyanakkor megjegyezte, hogy hónapokon át győzködték a NATO tagországait és végül abban bíztak, hogy Vilniusban átadják Ukrajnának az Észak-Atlanti Szervezetbe szóló meghívást.

Az ukrán hírszerzés főnöke a Reuters-nak adott nyilatkozatában beszélt arról, hogy Ukrajnának nincs szüksége arra, hogy az izraeli Moszadhoz hasonló szervet hozzon létre írja az aspi.com.ua. Kirilo Budanov elmondta, hogy a Moszad Izrael nemzeti hírszerző titkosszolgálata, amely arról nevezetes, hogy külföldön intézi el az ország ellenségeit. Ukrajnának nem kell létrehozni ilyen szervezetet, mert az már régóta létezik és aktívan no meg eredményesen tevékenykedik.

Kárpátalján van a legtöbb katonáskodást megtagadó

Rendőrségi adatok szerint Ukrajnában eddig 5838 büntető eljárás indult a mozgósítás és a katonáskodás elől szándékosan kibúvót keresők ellen írja az ua-reporter. Az ukrajnai régiók sorában Kárpátalja magasan vezeti az eljárás alá kerültek listáját. A megyében 820 hadköteles férfi ellen folyik bűnvádi eljárás, mert megtagadták a seregben való szolgálatot, megpróbáltak kibújni a mozgósítás alól. A sorban alaposan lemaradva 495 esettel Dnyipropetrovszk megye a második, 438 esettel Lemberg régiója a harmadik. A sereghajtó Ternopil és Donyeck megye 276 és 249 esettel. A gyanúsítottak számát tekintve is Kárpátalja áll az élen 281 személlyel. Országosan 1471 gyanúsítottat tartanak számon. A már vád alá kerültek száma országosan 1331 fő. A legtöbben: 245-en Kárpátalján ülhetnek a vádlottak padjára. Több mint kétszer annyian mint Rivne (109) és Lemberg (103) megyében.

Mint arról beszámol a telegraf.com.ua augusztus 1-től hatályba lép a mozgósításról szóló törvény új passzusa. A kormány hivatalos weboldalán megjelent tájékoztató szerint a 3161-IX új jogszabály előírja, hogy már a kötelező sorkatonai szolgálatot teljesítő fiatalokat is kivezényelhetik a frontvonalra. A megfogalmazás szerint ez önkéntes alapon történhet. Mégpedig azzal a feltétellel, hogy a kiskatona már legalább fél éve viseli az egyenruhát. Feltétel az is, hogy a sorkatonai szolgálat ideje véget érjen a hadiállapot alatt. Illetve a meghatározott szolgálati időn túli meghosszabbításra kerül a katonáskodás. Továbbá az augusztus 1-től hatályba lépő jogszabály havi anyagi támogatást ír elő a frontszolgálatra önként jelentkező sorkatonák számára.

Az ukrán rendszámú autók napok óta névtelen támadások célpontjaivá váltak Bécsben. Ismeretlen elkövetők az orosz “Z” szimbólumot permetezték az ukrán járművekre – a jól ismert háborús szimbólumot. Néhány autót össze is karcoltak. „Za Pobedo” – „A győzelemért”: ez az, amit az orosz hadsereg „Z” szimbóluma jelent. Oroszország ukrajnai agressziós háborújának támogatói is használják – magában Oroszországban és külföldön. Bécsben is. Múlt hétfőn néhány család Bécs Seestadt kerületében észrevette, hogy autójuk megsérült. Egy csevegőcsoportban fotókat osztanak meg az elcsúfított járművekről. Sasha C. és felesége azt mondta a krone.tv-nek „már nem érzik magukat olyan biztonságban” Ausztriában. Azóta azon gondolkodnak, hogy egy másik országba költöznek. Azt kérdezte: hogyan magyarázza meg a lányának, hogy a háború Ausztriában is folytatódik. „Legközelebb felgyújthatják az autóinkat” panaszkodott egy másik károsult. A gyűlölet új hulláma Seestadtban „igazi sokk” volt az ukránok számára. A rendőrség több ismeretlen tettes ellen benyújtott panaszt regisztrált. Az ukrán közösségen belül feltételezhető, hogy a be nem jelentett esetek száma magasabb. „Sokan nem mernek a rendőrséghez fordulni” – magyarázza egy ukrán menekült. „Egyszerűen nem akarnak problémákat.” Eddig csak hat károsult emelt vádat ismeretlen személy ellen. Németország és Lettország egyes részein már büntetik a „Z” szimbólum nyilvános használatát. Ausztriában a háborús jel még nem szerepel a jelképekről szóló törvényben. De ha ez megtörténik, az a propagandisták számára a jövőben sokba kerülhet. A tiltott szimbólumok miatt 4000 euróig terjedő büntetéssel vagy egy hónapig terjedő börtönbüntetéssel sújthatók.

Csaknem másfél órás szózatot intézett az ukrán parlamenthez a közelmúltban Volodimir Zelenszkij. A beszédében a szokásos paneleken túl – a szabad világot védik az orosz agresszióval szemben, győzni fognak, de még több fegyverre van szükségük – az orvosi marihuána legalizálásáról és a háború utáni terveiről értekezett. E tekintetben legalábbis félreérthető módon. Ukrajna a világ egyik vezető lőszer- és dróngyártójává kíván válni, mindemellett széles körben megosztaná katonai tapasztalatait, hogy védje Afrika és a Közel-Kelet békéjét, megóvja az államokat az erőszak eszkalációjától – hangoztatta még június végén Volodimir Zelenszkij, aki Grúzia és Moldávia problémáira (az abház, oszét és a transznyisztriai szeparatizmus) is tudja a megoldást: megsemmisítő győzelmet kell aratni Oroszország fölött. Az ukrán elnök azonban másról is beszélt: a nemzetközi közvélemény figyelmét az orvosi marihuána legalizálásának szándékával hívta fel magára. Erre szerinte azért van szükség, hogy az embereket megszabadítsák a háborús traumáiktól és a stressztől. Az indokolás viszont ennél bővebb volt, és meglehetősen kétértelmű. A gondolatmenetet azzal indította, hogy az ukránok testi-szellemi felépülésének támogatása érdekében az állam új munkahelyeket hoz majd létre, és idővel „globális exportőrévé” akar válni a rehabilitációs megoldásoknak. Nem árulta el, hogy mire gondol pontosan, viszont azzal folytatta: „A világ minden jó gyakorlatát, a leghatékonyabb irányelveket, megoldásokat – mindegy milyen nehéznek vagy szokatlannak tűnnek – ezért be kell vezetnünk Ukrajnában, hogy az ukránok, az állampolgáraink, ne szenvedjenek tovább a fájdalomtól, a stressztől és a háborús traumáktól.” Menet közben még egy kis hatásszünetet is tartott, aztán végül kibökte: „Nevezetesen végre legalizálnunk kell a cannabisalapú gyógyszereket.” Vagyis nagyon úgy tűnik, hogy Volodimir Zelenszkij jövőképében Ukrajna a világ egyik vezető fegyver-, lőszer- és cannabisexportőreként van jelen. Érdemes megemlíteni, hogy az ukrán elnök már a háború kitörése előtt ígéretet tett a legalizálásra. Országa egyébként 2022. február 24. előtt is Európa egyik kiemelt drogelosztó központja volt, számottevő hazai produktummal. Az ENSZ bűnügyi hivatala szerint a 2019-es 17-ről 2020-ra 79-re emelkedett a felszámolt illegális laboratóriumok száma. Ezek közül rekordmennyiségű, 67 gyártott amfetamint, szemben a 2019-es öttel, és ezt a magas számot csak részben magyarázza a fokozott hatósági aktivitás. Az UNODC tavaly arra figyelmeztetett: az ország szintetikuskábítószer-gyártási kapacitása a háború elhúzódásával tovább nőhet.

Ukrajna államcsínnyel elüldözött elnöke ellen újabb vádpontokat fogalmazott meg a regnáló ukrán hatalom, és az új vádiratot már átadták a bíróságnak, írja a hromadske.ua. Ezúttal Viktor Janukovicson kívül a vádlottak padjára idézik Volodimir Bohatirt, az igazságügyi miniszter egykori helyettesét is. A vádak szerint 2010-ben magukhoz ragadták a hatalmat áll az országos főügyészség sajtószolgálatától származó hírben. A vádiratban arról van szó, hogy Janukovics és „bűntársa” még 1996-ban úgy módosították az ország alkotmányát, hogy az lehetővé tette számukra hatalmuk kiterjesztését. Mivel a vádlottak huzamosabb ideje távol vannak az ukrajnai igazságszolgáltatástól, az Állami Nyomozó Iroda (DBR) speciális procedúra keretében folytatta a nyomozást. A portál emlékeztet rá, hogy Janukovics 2014-ben történt elüldözését követően 10 bűnvádi eljárást indítottak ellene. Egyebek között az elnöki hatalom törvénytelen, diktatórikus úton és választási csalás révén történt megszerzésével, a kijevi Majdan tüntetői elleni bűncselekményekkel és hazaárulással vádolják. Tetteiért távollétében 13 év szabadságvesztésre ítélték. Az újabb vádpontok között szerepel, hogy Janukovics bűneként róják fel az Ukrajna ellen indított orosz inváziót. A legújabb vád pedig az, hogy a volt elnök törvénytelenül lépte át az ukrán államhatárt.

Az USA kitart álláspontja mellett Oroszország Ukrajna elleni háborújával kapcsolatban, hogy saját katonák küldése nélkül nyújt segítséget – jelentette ki hétfőn Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója az NBC News amerikai tévécsatornának adott interjújában. A jelentés szerint Sullivan emlékeztetett arra, hogy Joe Biden amerikai elnök még a teljes körű háború kezdetén felvázolta az amerikai álláspontot: az USA merész intézkedéseket fog tenni, hogy segítse Ukrajnát szuverenitásának a megvédésében, a Nyugat egységének biztosításában, és megakadályozza a harmadik világháború kezdetét Oroszországgal. Az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó hangsúlyozta, hogy az USA ehhez a három fő alapelvhez tartotta magát. És a konfliktus fejlődésével együtt fejlődött az Ukrajnának nyújtott támogatás is – tette hozzá. Washington pedig közben megtanulta, mit lehet lépni, és mit nem. „Nem tudom megmondani, mi jár Putyin (Vlagyimir Putyin orosz diktátor – a szerk.) fejében. Csak annyit tudok mondani, hogy az Egyesült Államok alapvető álláspontja egyetlen pontban fókuszálódik – Ukrajnát anélkül fogjuk támogatni, hogy amerikai katonák harcolnának az oroszok ellen. És ez állandóan így marad” – hangsúlyozta Jake Sullivan.

Ukrajna szövetséges országainak járőröző hadihajókat kell indítaniuk a gabonafolyosók védelmére válaszul Oroszország kilépésére a fekete-tengeri kezdeményezésből – közölte hétfőn Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója a Twitteren számolt be az rbc.ua hírportál. A jelentés szerint Podoljak emlékeztetett arra, hogy a gabona nem lehet legitim katonai célpont, a Fekete-tenger pedig nem Oroszország beltengere, és nem annak joghatósága szabályozza. Ennek ellenére az agresszor ország megpróbálja megakadályozni az ukrán gabona exportját – tette hozzá. „Tehát ahelyett, hogy megfelelő jogi lépésekre felhatalmazást adnának, biztosítanák a nemzetközileg elismert határok mentén a gabonafolyosók katonai járőrözését, és felhívnák az Orosz Föderáció figyelmét a hajók nemzetközi jog keretein belüli mozgásának akadályozására, folytatódik a nyilvános megaláztatás és könyörgés az agresszornak és törvénysértőnek, hogy mutasson jóindulatot” – írta az elnöki hivatalvezetői tanácsadó. Szerinte most az a lényeg, hogy hangot adjanak az álláspontjuknak, hogy létezik a nemzetközi jog, és azt nem lehet megsérteni. Az pedig, hogy akad-e, aki hajlandó lesz járőrözést indítani, más kérdés – vélekedett Mihjlo Podoljak.


Az orosz megszálló erők támadó hadműveleteket hajtottak végre a kelet-ukrajnai Harkiv megyében lévő Kupjanszk város térségére – közölte Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsoka a fronton tett hétfői látogatása során a védelmi minisztérium médiaplatformja, a Military Media Center Telegram-csatornáján. Az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint a tábornok azt mondta, hogy a hadműveleti helyzet meglehetősen bonyolult a keleti frontszakaszon. Egyúttal az orosz erők Bahmut térségében mindent bevetnek, hogy megállítsák az ukrán csapatok előrenyomulását, ennek érdekében további alakulatokat helyeznek át ezekbe az irányokba. Főleg légideszant egységeket csoportosítanak át. Szirszkij közlése szerint a Kupjanszki irányvonalon támadásba lendültek az orosz erők, azzal a céllal, hogy benyomuljanak az ukrán vonalak mögé. „A jelenlegi nehéz körülmények között kerestem fel a harci dandárokat, és találkoztam az egységparancsnokokkal, hogy változtassunk a terveinket és a helyszínen keressünk megoldásokat a problémás kérdésekre” – idézték a közleményben Szirszkijt.

Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka az ABC Newsnak adott interjújában elismerte, hogy nem tudja, mikor ér véget az ukrajnai háború. Az interjúban a tábornok megjegyezte, hogy rendszeresen felkeresi az első vonalban harcoló egységeket, hogy a helyszínen első kézből tájékozódjon az ukrán offenzíva alakulásáról. Az újságíró kérdésére, hogy mikor ér véget a háború, Szirszkij azt válaszolta: „Nem tudom.” A tábornok elmondta, hogy a szövetségesek és partnerek nem gyakorolnak nyomást Ukrajnára az offenzíva tekintetében. Hozzátette: minden az ukrán parancsnokságon és katonákon múlik. „Tisztában vagyunk azzal, hogy jelenleg az elsődleges cél a korábbi határaink elérése. Ennek érdekében rendszeresen felkeresem az első vonalban harcoló egységeket, mert egy dolog kidolgozni egy tervet, más megnézni, hogyan sikerül végrehajtani a kitűzött célokat, miközben az ellenség őrült ellenállást tanúsít” – mondta az ukrán szárazföldi erők parancsnoka.

Dan Sullivan (R-AK) és Tammy Duckworth (D-IL) szenátorok vasárnap egyetértettek abban, hogy a NATO ázsiai terjeszkedése "elkerülhetetlen", mivel a nyugati katonai szövetség egyre inkább Kínára szegezi tekintetét. Mindkét szenátor az NBC Meet the Press című műsorában nyilatkozott. A műsorvezető Chuck Todd kérdésére, hogy elkerülhetetlen-e a NATO ázsiai terjeszkedése, Sullivan így válaszolt: "Szerintem igen, és szerintem ez egy pozitív csúcstalálkozó volt". Sullivan tagja volt annak a szenátusi küldöttségnek, amely részt vett a múlt héten Vilniusban tartott NATO-csúcstalálkozón. A szövetség által kiadott közlemény több mint egy tucatszor említette Kínát, míg az előző évi NATO-csúcstalálkozó közleménye csak egyszer említette. "Nemcsak Kína többszöri említése volt számításaim szerint majdnem hússzor , hanem Chuck, valószínűleg látta a vezetőket, akik ott voltak... a japán miniszterelnököt, az ausztrál miniszterelnököt, a koreai elnököt" mondta Sullivan. Hozzátette, hogy a szenátusi küldöttség találkozott az ázsiai-csendes-óceáni térség vezetőivel, és ezt "igazán erős jelzésnek nevezte a NATO-val kapcsolatban". Duckworth ezután Toddnak adott interjút, és azt mondta, hogy egyetért Sullivannal a NATO ázsiai terjeszkedésével kapcsolatban. "Egyetértek a barátommal, és őszintén szólva, ez már meg is kezdődött az Egyesült Királyság, Ausztrália és az Egyesült Államok közötti sikeres AUKUS megállapodásunkkal" mondta. Az ázsiai szövetségek kiépítése a Biden-kormányzat Kína elleni stratégiájának egyik fő eleme. Peking a maga részéről többször is felszólította a NATO-t, hogy maradjon távol a régiótól, és figyelmeztetett, hogy az USA régióbeli blokkok kialakítására irányuló stratégiája "ukrán típusú válsághoz" vezethet. A NATO-n belül is van némi ellenállás az ázsiai terjeszkedéssel szemben, mivel Franciaország megakadályozta a szövetség azon tervét, hogy összekötő irodát nyisson Japánban. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azonban azt mondta, hogy a terv még mindig vita tárgyát képezi, jelezve, hogy a jövőben még mindig sor kerülhet rá.

Terry Guo, a Foxconn alapítója és a KMT tagja szerint a kormánypárt vezetői "nagymértékben súlyosbították a háború veszélyét". Terry Guo tajvani milliárdos és politikus párbeszédet sürgetett Tajvan és Kína között, és bírálta a kormányzó Demokratikus Progresszív Pártot (DPP), amiért nem lép fel Pekinggel. Guo, a Foxconn technológiai óriásvállalat alapítója a The Washington Postnak írt véleménycikkében úgy fogalmazott, hogy Tajvannak nem szabad feladnia a Tajpej és Peking között 1992-ben elért konszenzust. 1992-ben Tajpej és Peking egyaránt megállapodott abban, hogy elfogadja az Egy Kína keretét, bár a két fél eltérően értelmezi, hogy ez mit jelent. Guo szerint a keret elfogadásával a két fél képes volt tárgyalásokat folytatni és eredményes megállapodásokat kötni. "De nem sokkal azután, hogy Tsai Ing-wen 2016-ban tajvani elnök lett, Kína arra hivatkozott, hogy elutasította Peking értelmezését amely Tajvant Kína részeként foglalja magában , és ezzel indokolta a kétoldalú tárgyalások befejezését, amelyek azóta sem folytatódtak" írta. Guo a fő ellenzéki párt, a Kuomintang (KMT) tagja, amely barátságosabb a szárazfölddel szemben, mint a Tsai vezette DPP. Guo bírálta a DPP 2024-es elnökválasztáson induló jelöltjét, Lai Csing-te alelnököt, amiért a Pekinggel folytatott kereskedelem csökkentésére szólít fel, és elutasítja az Egy Kína keretrendszert. Guo szerint az Egy Kína keretrendszer elutasításával a DPP vezetői "nagymértékben súlyosbították a háborús fenyegetést, nemzetközi szinten elszigetelték Tajvant, kárt okoztak gazdaságunknak, elriasztották a befektetőket és csökkentették Tajvan biztonságát". Guo elmondta, hogy "régóta támogatja a Tajvan és Kína közötti közvetlen, az államhatáron átnyúló tárgyalások azonnali újrafelvételét, mint a feszültségek valódi enyhítésének és Tajvan demokráciájának, szabadságának és jogállamiságának megőrzésének egyetlen módját". Guo köszönetet mondott az Egyesült Államoknak az évek során nyújtott támogatásért, de Tajvannak felelősséget kell vállalnia önmagáért. Az Egyesült Államok az elmúlt években egyre nagyobb támogatást nyújtott Tajvannak, ami feldühítette Pekinget, és a szigetre gyakorolt nagyobb kínai katonai nyomást eredményezett. "Tajvannak kezébe kell vennie sorsának irányítását, meg kell erősítenie az elrettentő képességet, és ezzel egyidejűleg olyan békemegközelítést kell nyújtania, amely a régió és a világ, de leginkább saját maga javát szolgálja" írta. "Ezt csak úgy teheti meg, ha közvetlenül Kínával dolgozik együtt az Egy Kína keretrendszer alapján". Az év elején Guo bejelentette, hogy a KMT elnökjelöltjének jelölését kéri a 2024-es választásokra, amelyeket a tervek szerint január 14-én tartanak. A KMT azonban azóta Hou Yu-ih új-tajpeji polgármestert jelölte, és Guo megfogadta, hogy támogatja a jelöltségét. A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy Tajvanon most először egy harmadik politikai párt is esélyes az elnökválasztásra. A 2019-ben alapított Tajvani Néppárt (TPP) a legutóbbi közvélemény-kutatásokban a KMT-t megelőzve, a DPP pedig az élen végzett. A South China Morning Post a TPP-t "viszonylag Peking-barátnak" minősítette.

Miközben Washington dollármilliárdos értékben szállít fegyvereket Kijevnek, egy tábornok arra figyelmeztet, hogy az amerikai fegyverkészletek veszélyesen alacsonyak. A védelmi minisztérium tisztviselője felszólította a fegyveripart, hogy növelje a termelést. James Hecker tábornok Londonban, a The Chief of the Air Staff's Global Air & Space Chiefs' Conference 2023 című konferencián adta ki az éles figyelmeztetést. "Most tegyük hozzá, hogy rengeteg lőszert adunk az ukránoknak ami szerintem pontosan az, amit tennünk kell , de most már veszélyesen alacsony, sőt, néha már túl alacsony a készlet, nincs elég" mondta. Joe Biden kormánya szerint az Egyesült Államok 42 milliárd dollár értékű fegyver átadását hagyta jóvá Ukrajnának. A legutóbbi, július 7-én engedélyezett biztonsági segélycsomag Ukrajnának kazettás lőszereket is tartalmazott. A háború elején a Fehér Ház elítélte a kazettás bombák használatát. Biden elnök azonban azt mondta, hogy kormánya megváltoztatta elutasító álláspontját a vitatott fegyverek Kijevbe küldésével kapcsolatban, mert Washington kifogyott a hagyományos lőszerekből. Hecker a továbbiakban az amerikai fegyverraktárak feltöltése érdekében további gyártásra szólított fel, de figyelmeztetett, hogy a folyamat időbe telik. "Szükségünk van arra, hogy az ipar is beszálljon, hogy segítsen nekünk, hogy ezt be tudjuk indítani" magyarázta a tábornok. "[A NATO] borzasztóan alatta van annak, amire szükségünk lenne. És ez valószínűleg nem fog javulni nos, rövid távon nem fog , de hosszú távon biztosítanunk kell, hogy rendelkezzünk azzal az ipari bázissal, amely képes növelni azt, amink van." A Védelmi Minisztérium egy korábbi alkalmazottja arra figyelmeztetett, hogy a fegyverek iránti kereslet drasztikus növekedése lehetővé teszi a fegyvergyártók számára, hogy az amerikai lakossággal magas árakat fizettessenek meg. Shay Assad, a védelmi minisztérium egykori szerződés-tárgyalója szerint a hadiipari komplexum az ukrajnai háborúra hivatkozva használja ki az amerikai adófizetőket. "Nincs hová mennünk. A fegyvereknek, amiket most Ukrajnába küldenek, csak egyetlen beszállítója van. És ezt a vállalatok tudják" magyarázta. A problémák ellenére Hecker kifejtette, hogy a hadsereg meggyőzi a kongresszust arról, hogy az Oroszország és Kína által jelentett fenyegetések miatt szükség van a védelmi kiadások és a fegyvergyártás növelésére. "A légierő beszél a képviselőház és a szenátus politikai vezetésével a Kína általi fenyegetésről. És azt hiszem, ez bátortalanította el [a kongresszust] tekintve, hogy a védelmi költségvetésünk emelkedik." Majd így folytatta: "Azt hiszem, hogy végre rájöttek, hogy Kína milyen fenyegetést jelent és persze elég nyilvánvaló az a fenyegetés, amit Oroszország [jelent]".

Izrael elismerte Marokkó szuverenitását a vitatott nyugat-szaharai terület felett, és fontolgatja egy ottani konzulátus megnyitását áll az izraeli miniszterelnöki hivatal hétfői közleményében. A bejelentés megerősítette a marokkói királyi palota korábbi nyilatkozatát, amely szerint Izrael álláspontját Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök VI. Mohamed királynak címzett levelében fejezte ki. Izrael fontolóra vette egy konzulátus megnyitását Dakhlában állt a közleményben. Marokkó saját területének tekinti Nyugat-Szaharát, de az Algéria által támogatott Polisario Front független államot akar ott. Donald Trump akkori amerikai elnök 2020-ban elismerte Marokkó igényét a területre, cserébe azért, hogy Marokkó újra felveszi a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel. Az izraeli álláspontot "megküldik az ENSZ-nek, a regionális és nemzetközi szervezeteknek" idézi a marokkói királyi palota közleménye a levelet. Huszonnyolc másik főként afrikai és arab ország nyitott konzulátust Dakhlában vagy Laayoune városában, amit Marokkó nyugat-szaharai uralmának kézzelfogható támogatásaként értékel. Izrael Nyugat-Szaharával kapcsolatos álláspontja "egyértelmű" volt, és tovább erősíti a Marokkó javát szolgáló lendületet, miután Washington és Madrid, valamint más európai fővárosok is támogatták a területre vonatkozó tervét mondta a Reutersnek egy magas rangú marokkói kormánytisztviselő. Az izraeli elismerés nem befolyásolja Marokkó "elveit" az izraeli-palesztin konfliktus kétállami megoldásának védelmében tette hozzá. Marokkó arra számít, hogy a döntés ösztönözni fogja az izraeli befektetéseket a területen mondta a miniszter. a kapcsolatok felmelegedésének jeleként az izraeli hadsereg korábban hétfőn egy ezredest nevezett ki védelmi attasénak Marokkóba. A kapcsolatok újrafelvétele óta Marokkó és Izrael együttműködési megállapodásokat írt alá, köztük egy védelmi paktumot. Eli Cohen izraeli külügyminiszter szerint a miniszterelnök bejelentése "erősíti az országok és a népek közötti kapcsolatokat, valamint az együttműködés folytatását a regionális béke és stabilitás elmélyítése érdekében".

Nagy-Britannia kedden terveket jelent be hadserege harckészültségének javítására, többek között 2,5 milliárd fontot (3,3 milliárd dollár) költ az ukrajnai háború miatt kimerült lőszerek és készletek pótlására. A háború feltárta a brit hadsereg gyengeségeit, beleértve egyes lőszerek fogyatkozó készleteit és a gyártás gyors felfuttatásához szükséges ipari kapacitás hiányát, mivel Nagy-Britannia Ukrajnának fegyvereket szállított Oroszország ellen. A kormány azt mondta, hogy a védelmi parancsokról szóló dokumentum legújabb változata meghatározza a fegyveres erők méretének és erejének átalakítására irányuló stratégiát az Oroszország által jelentett közvetlenebb fenyegetés és a Kína által jelentett hosszabb távú kihívás elhárítása érdekében. Az új stratégia egy új globális reagáló erőre vonatkozó terveket tartalmazna, amely lehetővé tenné a haderő számára, hogy "előbb odaérjen", valamint a volt katonákból álló, továbbfejlesztett "készenléti képességű" erőket közölte a kormány a teljes jelentés közzététele előtt kiadott nyilatkozatában. Ben Wallace védelmi miniszter, aki a hétvégén bejelentette, hogy hamarosan lemond, azt mondta, a stratégia biztosítja, hogy Nagy-Britannia továbbra is a katonai képességek élvonalában maradjon, és vezető hatalom maradjon a NATO-ban. "Alkalmazkodnunk és modernizálnunk kell, hogy megfelelhessünk az előttünk álló fenyegetéseknek, figyelembe véve Putyin elnök ukrajnai, provokálatlan inváziójának tanulságait" mondta. Nagy-Britannia az év elején bejelentette, hogy 5 milliárd fontot fordít majd a védelemre, hogy a bruttó hazai termék mintegy 2,25%-át adja idén és jövőre, szemben a korábbi 2%-kal. Az új védelmi stratégia részeként a kormány azt mondta, hogy a tudományba és a technológiába történő beruházásokat helyezi előtérbe, beleértve a robotika és a lézerfegyverek használatát. Az Egyesült Államok után Nagy-Britannia a második legnagyobb katonai segélyt nyújtja Ukrajnának, tavaly 2,3 milliárd font értékű támogatással. Bár ez jóval kevesebb, mint amit az Egyesült Államok nyújtott, Nagy-Britannia a múltban az első volt, amely kifinomultabb fegyvereket szállított Ukrajnának. Nagy-Britannia küldte az első vállról indítható légvédelmi és páncéltörő fegyvereket Ukrajnának az inváziót megelőzően, februárban pedig bejelentette, hogy elsőként kezdi meg az ukrán pilóták kiképzését a NATO vadászrepülőgépein.


(vukics)








938 megtekintés

Comments


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page