top of page

Szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2022.07.29.)







Török futballszurkolók egy csoportja Vlagyimir Putyin orosz elnök nevét skandálta a Fenerbahce–Dinamo Kijev szerda esti Bajnokok Ligája-selejtezőn, amire ukrán tisztviselők reagáltak. Sajnálatukat fejezték ki, hogy a török szurkolók egy „gyilkost és agresszort” éltettek. A Fenerbahce szurkolói Putyin nevét kiabálták, miután a kijeviek 2–1-re legyőzték a török csapatot – amelynek gólját a magyar válogatott Szalai Attila szerezte – hosszabbítás után, így bejutottak a BL harmadik selejtezőkörébe. Nagyon szomorú volt hallani a Fenerbahce szurkolóinak éljenzését az orosz gyilkosnak, aki lebombázta hazánkat – reagált Vaszil Bodnar, Ukrajna törökországi nagykövete. „Nem számítottam ezekre a rigmusokra. Kár érte” – nyilatkozta Mircea Lucescu, a Dinamo vezetőedzője a török médiának a meccs után. A fegyveres erők török földön mértek csapást Putyinra… Javasoljuk a török szurkolóknak, hogy maradjanak a győztes, Ukrajna oldalán – mondta Oleg Nikolenko, az ukrán külügyminisztérium szóvivője a Politico híradása szerint.


Németország külügyminisztere állítása szerint a német hadseregnek vannak Európában a legrosszabb harckocsijai, és nem tarja helyesnek, hogy 50 éves elavult tankokat adjanak Ukrajnának, írja az obozrevatel.com. Annalena Baerbock a Radio Svobodának nyilatkozta, hogy Németország valóban kevés fegyvert ad Ukrajnának, ám ennek nem a politikai akarat hiánya az oka. Németország változtatott a hozzáállásán, és már küld nehéz fegyvereket, korszerű tüzérségi ütegeket az ukrán seregnek. A probléma a légi szállítás hiányában, a nagy távolságban és Németország saját korlátozott védelmi képességeiben rejlik. A fegyverszállítás lassúsága melletti komoly érvként említette továbbá, hogy a korszerű haditechnika kezelésére meg kell tanítani az ukrán katonákat. Ez nem puszta kifogás. E fegyverek használata komoly kiképzést igényel. Különben lehetetlen azokat hatékonyan alkalmazni. Elmondta továbbá, hogy Németország nem adhatja oda a saját védelmére szolgáló fegyvereket. Azok ráadásul minden tekintetben elavultak. Európa évtizedek óta békében él, ezért nem volt szükség a fegyverzet korszerűsítésére, Németország nem költött új tankok vásárlására. A kiöregedett 50 éves tankokat pedig erkölcstelenség volna másoknak adni. Ezért döntöttek úgy, hogy inkább IRIS-T légvédelmi rendszereket adnak Ukrajnának, mondta a német diplomácia vezetője.

Ukrajna minden hónapban 3 milliárd dollárt költ a háborúra. Az Elnöki Hivatal azt javasolja, ezeket a költségeket fedezze az agresszor ország. Az Orosz Központi Bank nyugat által befagyasztott tartalékait az ukrán költségvetési hiány fedezésére kell fordítani, közölte Mihajlo Podoljak az Elnöki Hivatal tanácsadója. “Egyszerű matematika. Az ukrán költségvetés hiánya havi 5 milliárd dollár. Ebből 3 milliárd dollár háborús kiadás. Az Orosz Központi Bank világban lefoglalt tartalékainak összege 300 milliárd dollár. Akkor miért kellene az agresszor ország helyett a háború terhét az ukrajnaiaknak és a nyugati országok adófizetőinek viselni?” – írta a Twitteren. Podoljak kiemelte, hogy “ideje változtatni az eddigi szemléleten”. Az ország vezetése 50 milliárd dolláros költségvetési hiányt jósol az év végére.

Az internetua.com híre szerint Rivne megyében történt a kirívó eset, amelynek súlyos következményei vannak. Az történt a hírforrás szerint, hogy Dubrovica településen a hadkiegészítő 54 éves katonai egyenruhás munkatársa behívókat kézbesített. Amikor át akarta azt nyújtani egy 32 éves helybélinek, az rátámadott a hivatalos, munkáját végző személyre. A civil férfi olyan súlyosan bántalmazta a katonát, hogy az életveszélyes fejsérüléseket és agyrázkódást szenvedett. A bántalmazó ellen bűnügyi eljárást indítottak. Tettéért öt év börtönbüntetésre számíthat. Az ügyben még zajlik a nyomozás.

Az ukrán gazdaság helyzetét elemző írást közölt a Financial Times, és azt jósolja, hogy Ukrajna gazdasága már az ősszel mélyrepülésbe kerül és katasztrófa elé fog nézni. Az elemzés szerint az ukrán pénztartalékok már az ősszel kimerülhetnek. A háború miatt ugyanis fokozatosan nőnek a kiadások. Februárban még 250 millió dollár volt a havi kiadás, ami májusban 3,3 milliárd dollárra nőtt. Az ukrán kormány kénytelen óvintézkedéseket alkalmazni a kiadások gyors mérséklésére, hogy fedezni tudja a hadsereg napi szükségleteit. Ám hamarosan sokkal radikálisabb intézkedésekre is sor kerülhet. Jurij Horodnicsenko, a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) közgazdász professzora szerint valaminek történnie kell Ukrajnában, mert a háború még hónapokig, de akár évekig is elhúzódhat. Vagy adókat kell emelni, vagy megnyirbálni a kiadásokat. Más vélemények szerint bármilyen mértékű adóemelés a vállalatok csődjéhez vezetne, ami még inkább elmélyítheti a válsághelyzetet. A hadügyi kiadások nagyütemű növekedése a mostani mértékben oda vezet, hogy őszre elfogynak az eszközök. Marija Repko gazdasági szakértő szerint külföldi támogatás nélkül szakadékba zuhan az ország és képtelen lesz folytatni a harcot a megszállók ellen. Az írás szerint kevés és nagyon lassan jut el Ukrajnába a külföldi segítség. A beígért 38 milliárd dollárból eddig csak 12,7 milliárd jutott el Kijevbe. A jelenlegi 12,9 milliárd dolláros tartalék arra elegendő, hogy két és fél hónapon át csak a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, az alkatrészek és üzemanyagok importját fedezzék. Szabó Viktor, a londoni Aberdeen Asset Management befektetési igazgatója szerint erősen korlátozottak az ukrán kormány lehetőségei. Kijev könnyen kerülhet abba a helyzetbe, hogy képtelen lesz fedezni a szociális szükségleteket. Súlyos problémák lesznek az iskolák és a kórházak működtetésében. Ami szerinte kész katasztrófa.


Az ukrán diplomáciai szolgálat vezetője pontosította, hogy a szubszaharai Afrika négy-öt országát tervezi felkeresni. Dmitro Kuleba külügyminiszter afrikai országokba készül látogatásra Ukrajna és a kontinens kapcsolatának elmélyítése keretében, jelentette be a tévémaraton adásában. Szerinte Ukrajna külpolitikája leginkább az európai és euroatlanti kérdésekre fordít figyelmet, de Ukrajna valójában “az egész világon – Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában” érdekelt. Az ukrán külügyminisztérium vezető megjegyezte, hogy amint a körút előkészítésével kapcsolatos információk kiszivárogtak, Lavrov úr, az orosz külügyminisztérium vezetője azonnal ebbe a régióba utazott, megpróbálva kihasználni a pillanatot Oroszország pozíciójának megerősítésére ebben a régióban. Mihajlo Podoljak, az elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója korábban azt mondta, hogy Szergej Lavrov, az Orosz Föderáció külügyminiszterének afrikai útja az orosz szadizmus kvintesszenciája.


Célzott rakétatámadást hajtottak végre ukrán fegyveres erők amerikai HIMARS sorozatvetővel egy, a luhanszki szakadár régióban lévő börtön ellen, ahol ukrán hadifoglyokat tartanak fogva, akik közül negyvenen életüket vesztették, mintegy 75-en pedig megsebesültek – jelentette ki pénteken Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője. A jelenivkai börtönre mért csapásban hét őr is megsebesült. Konasenkov szerint a “provokációt” azért hajtották végre, hogy ráijesszenek az ukrán katonákra, akik egyre nagyobb számban adják meg magukat. Danyiil Bezszonov, a szakadár – és a nemzetközi közösség által el nem ismert – Donyecki Népköztársaság tájékoztatási miniszterhelyettese 130-ra tette a sebesültek számát. Olenivkában a foglyok egy része korábban a Moszkva által nácinak minősített Azov ezredben szolgált. Ugyanakkor Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az oroszok bűnének rótta fel az ukrán hadifoglyok életét kioltó rakétatámadást. Szerinte az orosz terrorállam lőtte szét rakétákkal a megszállt térségben lévő fogolytábort.


Ukrajnában egy új típusú Omicron-törzset fedeztek fel, ami a BA.5 nevet viseli. A hírt az Egészségügyi Minisztérium közölte a Facebook közösségi oldalon. „Hét ilyen esetet fedeztek fel Csernyivci megyében, de lehetséges, hogy az Omicron-altípus már más régiókban is létezik. A minták vizsgálata folyamatban van” – áll a jelentésben. Ez azt jelenti, hogy a Covid–19 nem tűnt el. A vírus mutálódik, és megpróbálja elkerülni az immunválaszt – tették hozzá.


Ukrajnában az NBU egy hét leforgása alatt összesen 30 milliárd hrivnyát "nyomtatott" a kiadások fedezésére. A Suspilne közlése szerint az NBU újabb 15 milliárd hrivnyát "nyomtatott", legutóbb július 22-én bocsátott ki 15 milliárd hrivnyát. Tehát a hét folyamán az NBU összesen 30 milliárd hrivnyát "nyomtatott". Az adatok szerint a júliusi kibocsátás volumene lényegesen alacsonyabb, mint a júniusi eredmények, amikor a szabályozó több mint 100 milliárd hrivnyát "nyomtatott". Az Orosz Föderáció Ukrajnába irányuló teljes körű inváziójának kezdete óta az NBU összesen több mint 200 milliárd UAH-t nyomtatott. Korábban Kirillo Sevcsenko, az Ukrán Nemzeti Bank vezetője azt írta, hogy a hrivnya emissziója növeli az inflációt, az árakat, aláássa a hrivnyába és a jelenlegi kormányba vetett bizalmat. A pénznyomtatást a többi lehetőséghez képest nagy hatékonyság jellemzi, mivel a társadalomra és a vállalkozásokra nehezedő nyomást rövid idő alatt lehet csökkenteni – jegyezte meg. Kiemelte ugyanakkor, hogy alternatív utakat kell keresni a költségvetés feltöltésére, hiszen a monetizálás, bár adott időt az országnak, nem tudja megoldani a gazdaság és a költségvetés problémáit.


A képviselőknek minimálbért követelő petíció megkapta a szükséges számú szavazatokat. Az ukrán elnök honlapján található petíció az első másfél hónapban megszerezte a szükséges 25 ezer szavazatot, amely az összes képviselő fizetésének minimális szinten történő megállapítására irányult – írja a Korrespondent.net. Szerzője, Olekszij Tinyakov úgy véli, hogy a költségvetésből fennmaradó pénzt az emberek és a hadsereg szükségleteire lehet fordítani. "Kérem a hadiállapot idejére és az azt követő két évre, hogy Ukrajna összes képviselőjének és miniszterének fizetését a minimálbér szintjén határozzák meg, és a pénzt a lakosság és a hadsereg szükségleteire fordítsák. A képviselők nem szegények, kibírják. Szintén meg kell tiltani a prémiumok, a nehéz munkáért járó pótlékok felszámítását is, el kell törölni minden juttatást. Mindenkinek szenvednie kell, nem csak a hétköznapi embereknek" – áll a petícióban. A petíciót június 10-én tették közzé az elnök honlapján, és már több mint 25 ezer szavazatot kapott a szükséges 25 000-ből.


(vukics)




771 megtekintés

Comments


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page