Szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2022.09.12.)
–
"Néhány ilyen hét, és az európai gazdaság teljesen leáll..." Egy újabb uniós vezető tett baljós figyelmeztetést. A belga miniszterelnök felismerte népe szükségleteit, és nem azzal foglalkozik, hogy gesztusokat tegyen Ukrajna felé (Putyin ellen, "a demokrácia érdekében".) Alexander De Croo belga miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy Európának haladéktalanul fel kell lépnie az energiaválság kezelése érdekében, különben olyan gazdasági leállást kockáztat, amelyből a blokk nehezen tud majd kilábalni. A Bloomberg Newsnak adott interjújában De Croo figyelmeztetett: "Kockáztatjuk az ipar teljes leépülését, és azt, hogy megnő a zavargások lehetősége." Számos más uniós vezetőhöz hasonlóan, akik nem hajlandóak követni a brüsszeli bürokraták által kijelölt utat, a belga vezető óva int az Oroszország elleni egyoldalú fellépéstől. „Őszintén szólva nem látok más választást, mint a piaci beavatkozásokat” – mondta De Croo. „Nem fogunk kapni második esélyt arra, hogy 450 millió európainak bebizonyítsuk, hogy képesek vagyunk kezünkbe venni a dolgokat. Amit ma látunk, az az Európai Unióból, a jólét masszív felszámolása.”
Anka Feldhusen, Németország ukrajnai nagykövete hétfőn egy rádióinterjúban kijelentette, hogy a hivatalos Berlin „el van ragadtatva” az ukrán fegyveres erők keleti és déli ellentámadásától – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál. A tudósítás szerint a német diplomata a Novoje Vremja rádiónak nyilatkozva elmondta: „mindannyian figyeltük Berlinben az ukrán fegyveres erők keleti és déli ellentámadását, és nagyon örültünk neki”. Ugyanakkor szerinte Berlinben még nem ért véget a vita a nyugati gyártású harckocsik esetleges szállításáról Ukrajnának. „Ez a vita még folyik. Nem egyszer hallották a kancellárunkat arról beszélni, hogy szoros kapcsolatban áll a partnerekkel, az USA-val, Nagy-Britanniával, Franciaországgal ebben a témában. Az egyeztetésnek még nincs vége, de remélem hogy ez sikeresen és pozitívan végződik Ukrajna számára” – fejezte ki bizakodását Anka Feldhusen. A hírportál emlékeztetett arra, hogy Ukrajnának a Harkiv megyei területek visszafoglalásában elért komoly sikerei után a német politikai pártok, különösen a koalíciós pártok azt követelik a kormánytól, hogy Ukrajna támogatását nehézfegyverekkel erősítse meg. Szerintük Leopard 2 tankokat és Marder csapatszállítókat kell szállítani Ukrajnának.
Ukrajnának biztosítania kell a hatalmas visszafoglalt területeket, és fel kell készülnie az orosz ellencsapásra – mondta Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter hétfőn a Financial Timesnak. Miután Ukrajna a nemzetközi közvéleménnyel (és ami fontosabb, az orosz hírszerzéssel) elhitette, hogy az ország délnyugati részén található Herszon régiójának felszabadítására készül, egy villámgyors páncélosoffenzívát indított az ország ellenkező, északkeleti csücskében, ahol egy hét alatt Harkiv és Izjum között összesen 3000 négyzetkilométernyi területen futamította meg a pont a herszoni frontra történő átvezénylések miatt meggyengült orosz csapatokat. Több forrás is fegyverüket, lőszerkészletüket hátrahagyva menekülő oroszokról számolt be. Ukrajna nemcsak a harkivi, hanem a nemzetközi PR frontján is győzelmet aratott, nyugati elemzők és döntéshozók ugyanis eddig komoly kételyeket tápláltak a több csatában is kiválóan védekező ukrán hadsereg támadóértékével kapcsolatban. Reznyikov elmondása alapján az áttörést végrehajtó ukrán erők a hatnapos offenzívában nagyon kimerültek, de a harci szellem töretlen, mivel „bebizonyították, hogy az oroszokat meg lehet verni”. A miniszter arra figyelmeztetett, hogy ha nem stabilizálják a visszafoglalt területeket, az ukrán ékeket a frontra frissen érkező orosz csapaterősítések bekeríthetik, és kockázatot jelentenek a gyors előrenyomulásnak köszönhetően megnyúlt utánpótlási vonalak is. Természetesen aggódunk az ellenség válaszlépései miatt, ez a háború évek óta aggodalommal tölt el minket.
A Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott tárgyalások legjobb helyszíne a csatatér – jelentette ki vasárnap Dmitro Kuleba külügyminiszter egy lapinterjúban, számolt be az rbc.ua hírportál. A jelentés szerint az ukrán diplomácia vezetője a Le Journal du dimanche című francia kiadványnak nyilatkozva kifejtette: „Macron francia elnöknek joga van eldönteni, hogy kivel tárgyaljon. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a Putyinnal folytatott megbeszélésekhez a legjobb hely a csatatér.” A külügyminiszter szerint a Putyinnal folytatott telefonos tárgyalások a Kreml fejének hazugságai miatt nem vezetnek eredményre. „Emlékszem, milyen rendkívüli erőfeszítéseket tett Macron a háború előtt a konfliktus megelőzése érdekében. Nem sikerült. Semmi sem utal arra, hogy Putyin azóta meggondolta volna magát, vagy készen állna a tárgyalásokra” – jegyezte meg. A tárcavezető hozzátette, hogy minden háború diplomáciával végződik. „Csak az a fontos, hogy Ukrajna győztes pozícióban üljön a tárgyalóasztalhoz, és ez utóbbi a harctéren dől el” – mutatott rá Dmitro Kuleba.
A Dél-Ukrajnát megszállásuk alatt tartó orosz csapatok a fegyverletételről próbálnak tárgyalni az ukrán fegyveres erőkkel – jelentette be hétfőn Natalija Humenyuk, a déli védelmi erők közös koordinációs sajtóközpontjának vezetője egy televíziós interjúban, számolt be az rbc.ua hírportál. A tudósítás szerint Humenyuk az Ukrajina 24 televíziós csatornának nyilatkozva elmondta: „az orosz megszállók megpróbálnak tárgyalni a fegyverletétel feltételeiről, hogy a nemzetközi humanitárius jog védelme alá kerüljenek". A szavai szerint ezeknek az egységeknek az orosz tisztjei azt a feladatot kapták, hogy minden olyan módon hagyják el az állásaikat, amelyek addig a megszállók rendelkezésére állnak. Mint a sajtós tiszt jelezte, ezáltal az orosz csapatok visszatérhetnek a sajátjaikhoz, vagy letehetik a fegyvert és „kiléphetnek a harci játékból”, mert azt továbbra is „különleges műveletnek” tekintik. „Már van bizonyos, olyan mély fellazulás és demoralizálódás a soraikban, hogy még a parancsnokság is tisztában van azzal, hogy nincs hova továbblépniük” – hangsúlyozta Natalija Humenyuk.
A amerikai pénzügyminisztérium szerint az árplafont december 5-én vezetik be, Oroszország megtorlásra figyelmeztetett. A Pénzügyminisztérium pénteken „előzetes iránymutatást” adott ki a G7-ek tervéhez, amely a tengeri úton szállított orosz olaj árplafonjának bevezetésére irányul. Az iránymutatás arra is figyelmeztet, hogy az orosz olaj azon vásárlóit, hogy akik nem tartják be az árplafont, azok az amerikai szankciók célpontjai lehetnek.
Törökország szerint a görög parti őrség tüzet nyitott egy hajóra a török partoknál. A videó azt a pillanatot örökíti meg, amikor a figyelmeztetést követően lövések dördülnek el... Csupán néhány nappal ezelőtt Görögország hivatalos levelet adott át a NATO-főtitkárának, az EU-nak és az ENSZ-nek, figyelmeztetve, hogy Ukrajna-szerű háború fenyeget Törökországgal. Kettejük között régóta viták folynak a tengeri jogokról, a görög Égei-tengeri szigetek helyzetéről és a légtér ismétlődő megsértéseiről. Szombaton a Földközi-tenger keleti részén egy veszélyes tűzpárbaj tovább szította a feszültséget, és megmutatja, hogy a két ország milyen közel állhat ahhoz, hogy aktív konfliktusba lépjenek. "Törökország azt állította, hogy a görög parti őrség nemzetközi vizeken lőtt rá egy hajóra az Égei-tenger északi részén, ami a NATO-országok közötti feszültség újabb potenciális eszkalációját jelzi" – írja a Bloomberg. A török parti őrség azt állítja, hogy a hajó „megtámadása” után kikergették a görög hajókat a térségből. Recep Tayyip Erdogan török elnök ebben a hónapban azzal fenyegetőzött, hogy erői beavatkoznak, ha Görögország továbbra is "militarizálja" a történelmi szerződések hatálya alá tartozó szigeteket.
(vukics)
Comments