Szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2022.09.14.)
–
ENSZ: Télen súlyos elektromosenergia hiány léphet fel Ukrajnában
Stéphane Dujarric az ENSZ főtitkárának képviselője szerint Ukrajnában a közelgő télen komoly elektromos energiahiánnyal kell számolni, írja a biz.liga.net. A politikus szerint a háborúban megrongálódott, lerombolt szolgáltatók és vezetékhálózatok miatt a háztartások jelentős része maradhat télen áramszolgáltatás és fűtés nélkül. Mint megjegyezte, az ENSZ az ukrán vezetéssel közösen azon fáradozik, hogy megkönnyítsék a lakosság számára átvészelni a téli időszakot. Azt már Denisz Smihal kormányfő közölte, hogy a nyár végére Ukrajnában kétmillió tonna szenet sikerült elraktározni. Továbbá a kormányfő szerint a szénbányák megállás nélkül termelnek azért, hogy a lehető legtöbb tüzelőt készletezzék a közelgő télre.
Orosz katonai szóvivő: egy nap alatt több mint 800 embert vesztett az ukrán hadsereg légicsapásokban
Több mint 800 embert, köztük “zsoldosokat” veszített az ukrán hadsereg az orosz légierőnek az ország több pontján végrehajtott csapásai következtében – jelentette be Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve. (bővebben és szilajcsikós megjegyzéssel ld. itt)
Kreml: Harkiv megye lakosai ellen megtorlást alkalmaz az ukrán hadsereg
"Megtorló akciókat hajtanak végre civilek ellen Harkiv megye visszafoglalt területein az ukrán fegyveres erők, ami felháborító" – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak. “Ami Harkiv megye lakosait illeti, a beérkező információk szerint ott most valóban sok olyan megtorló intézkedés történik, ami nem illeszkedik semmilyen keretbe. Embereket kínoznak, embereket gyaláznak meg. Ez természetesen felháborító. A különleges hadművelet folytatódik” – mondta Peszkov. Azt a hírt kommentálva, miszerint az ukrán hatóságok Harkiv megyében olyan orosz és ukrán tanárokat vettek őrizetbe, akik az orosz megszállás alá került területeken az orosz tanrend szerint tanítottak a helyi iskolákban, a szóvivő Szergej Kravcov orosz oktatási miniszterre hivatkozva azt mondta, hogy a területeken jelenleg nincsenek orosz tanárok. Harkiv megye oroszok által kinevezett katonai és polgári közigazgatása arról tájékoztatta a TASZSZ-t kedden, hogy a visszafoglalt Harkiv megyei településekre bevonult ukrán hadsereg “terrorizálja” a civileket, és falvakat zárt le “tisztogatás” céljából.
Rakétatámadás érte az harkivi TEC–5 hőerőművet, az ezt követő hatalmas robbanásról felvétel is készült – írja a Daily Mail. A lap szerint több, erőmű elleni támadás miatt Ukrajna villamos hálózatának csaknem egyharmada leállt. A harkivi TEC–5 Ukrajna második legnagyobb hőerőműve.
Ukrajnában hiánycikk lett a dollár és az euro
A hvylya.net információja szerint az Ukrán Nemzeti Bank (UNB) komoly problémával küzd, mivel a háború kitörését követően hiány mutatkozik dollár és euro készpénzből. Az okok között szerepel, hogy a háború februári kitörését követően a bankokból kimenekítették a készpénzt és újabbakat nem hoztak be az országba. Szeptemberben már olyan súlyossá vált a hiány, hogy az UNB kénytelen volt feloldani a vésztartalékjait. Ezzel sikerült elkerülni a nemzeti fizetőeszköz értékvesztését. Ám szakértők szerint ez csak rövid távon működik, a tartalék dollár és euro készlet hamar kimerül. A külföldi fizetőeszközök készpénzhiánya és az irántuk való egyre növekvő kereslet miatt a feketepiacon a valutaüzérek a dollárt 42, az eurót pedig 41 hrivnyás árfolyamon kínálják, áll az információban.
Az Európai Unió mielőbbi béketárgyalásokat akar Ukrajnában – Borrell
"Az Európai Unió abban érdekelt, hogy minél hamarabb béketárgyalások kezdődjenek Ukrajnában, de ezek elindításáról csak Ukrajna vezetése dönthet" – jelentette ki kedden Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője az Európai Parlamentben elmondott beszédében, számolt be az rbc.ua hírportál. A tudósítás szerint Borrell hangsúlyozta: „nem tudom, mikor kezdődnek meg az első béketárgyalások.” "Nem tudok ebben a kérdésben tanácsot adni Ukrajna elnökének, mert ezzel az invázióval néz szembe" – tette hozzá. „Számunkra annál jobb, minél előbb megtörténik” – hangsúlyozta az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Az európai fődiplomata azt is megjegyezte, hogy a béketárgyalások nem kezdődhetnek csak úgy. Általában akkor kezdődnek, amikor a körülmények ezt lehetővé teszik – mutatott rá Josep Borrell.
Ukrajnának egyetlen módja van az Oroszországgal vívott háború befejezésére, hogy tovább tör előre – jelentette ki hétfőn Volodimir Zelenszkij elnök egy televíziós interjúban, számolt be a korrespondent.net hírportál. A jelentés szerint az elnök a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva elmondta: Ukrajna igyekszik megállítani Ukrajna Oroszország által 2014-ben kezdett lappangó megszállását. „Azaz jöttek, megszálltak valamit, aztán szünet következik a konfliktus kimerevítésével, némi megegyezés, aztán telik az idő, erőt gyűjtenek, és újra elindulnak. Ezzel nem vagyok elégedett” – mutatott rá. Az elnök arról biztosított, hogy Ukrajna nem fog megállni, és „lépésről lépésre, folyamatosan halad előre”. „Más nyelven többé nem fogunk másként beszélni Oroszországgal” – tette hozzá. „Ha abbahagyjuk, néhány ország a minszki folyamatba taszít bennünket. Azt akarom, hogy a világ megértse, hogy ezek különböző dolgok, diplomáciai megoldás és Minszk-2, -3, -5, -10. Minszk egy üres papír, ami lehetőséget biztosít Oroszországnak, hogy pihenjen a következő invázió előtt” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
Ukrajna a támogatások növelését várja Németországtól a sikeres ukrán ellentámadás után
Holnap Németországban meghallgatják Annalena Baerbock külügyminiszter jelentését, amely során nyilvánvalóan felvetődik az Ukrajnának nyújtott katonai-technikai segítségnyújtás növelésének kérdése – közölte kedden a Védelmi Minisztérium hírszerzési főosztálya, számolt be az rbc.ua hírportál. A jelentés szerint az ukrán fegyveres erők sikere az ellentámadás végrehajtásában egyesíti az európai politikai erőket. Ezért Ukrajna a támogatások növelésére számít Németországtól Baerbock legutóbbi kijevi látogatása után. A katonák véleménye szerint ez segíti az ukrán fegyveres erők sikeres ellentámadásának folytatását és az Oroszországi Föderáció által megszállt területek felszabadítását. „Ma ezek a kérdések az ukrán féllel szoros együttműködésben zajlanak. Mindenekelőtt légvédelmi rendszerekről, német gyártmányú harckocsikról és gyalogsági harci járművekről van szó” – közölte a katonai titkosszolgálat. Ukrajna számára fontos, hogy maga mögött hagyja a kelet-közép-európai országokkal fenntartott „körkörös csere” rendszerét, és áttérjen a Bundeswehr készleteiből és a hadiipari komplexum vállalataitól származó közvetlen fegyverszállításokra. Ukrajnának és fegyveres erőinek most újabb fegyverekre van szüksége, és nem csak a Szovjetunió által gyártott régi hadfelszerelések átadására. „Ukrajna nagyra értékeli Németország segítségét, és hisz a további együttműködésben az újrafegyverkezés és a közös európai otthon orosz agresszióval szembeni védelme érdekében” – hangsúlyozta a Védelmi Minisztérium.
Az orosz állampolgárokat már nem védi az Emberi Jogok Európai Egyezménye
Oroszország szeptember 16-tól nem részes állama az Emberi Jogok Európai Egyezményének, miután az Ukrajnai ellen indított háború miatt március 16-án kizárta tagjai közül az Európa Tanács – jelentette be hétfőn Marija Pejcinovic Buric, a 46 államot számláló Európa Tanács főtitkára. A horvát politikus kihangsúlyozta, hogy az orosz állampolgárokat szeptember 16-tól nem védi az Emberi Jogok Európai Egyezménye. A főtitkár ugyanakkor kiemelte azt is, hogy az Európa Tanács továbbra is támogatja az emberi jogok védelmezőit, a demokratikus erőket, a szabad médiát és a független civil társadalmat Oroszországban, és együttműködik velük. Pejcinovic Buric egyúttal reményét fejezte ki, hogy egy napon az orosz állampolgárok ismét élvezhetik az Emberi Jogok Európai Egyezményének védelmét.
Erdogan a héten találkozik Putyinnal
Recep Tayyip Erdogan török elnök a héten találkozik Vlagyimir Putyin orosz államfővel – írja az UNN. A találkozóra a Sanghaji Együttműködési Szervezet államfőinek csúcstalálkozója keretében kerül sor, amelyet az üzbegisztáni Szamarkandban rendeznek meg szeptember 15–16-án. A török média szerint az elnökök várhatóan megvitatják az ukrajnai és – valószínűleg – a szíriai helyzetet is. „A személyes találkozón a fő napirendi téma a gabonafolyosó működése lesz” – írja a Hurriyet. „Erdoğan elnök megismétli javaslatát, hogy összehozza az országok vezetőit, s a diplomáciai megoldást fogja hangsúlyozni" – tették hozzá.
Az Egyesült Államok és a Nyugat vadászgépek Ukrajnának történő átadásáról tárgyal
Az Egyesült Államok és szövetségesei arról tárgyalnak, hogy Ukrajnának vadászgépeket és légvédelmi felszereléseket adnak – írta kedden a The Financial Times című brit lap. Mint az újság közölte „az Egyesült Államok védelmi minisztériumának egyik magas rangú tisztviselője azt mondta, Washington és szövetségesei Ukrajna hosszú távú szükségleteiről tárgyalnak, például a légvédelemről, valamint arról, hogy megvalósítható-e vadászgépek átadása Kijevnek közép és hosszú távon”. A lap megjegyezte, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei mindeddig megtagadták, hogy vadászgépeket szállítsanak Ukrajnának. Emellett egyes nyugati tisztviselők Ukrajna csatatéren elért sikereitől inspirálva azt mondták, hogy a közelmúltbeli győzelmek megerősítették a NATO-tagországok és partnereik azon törekvését, hogy halált okozó fegyverekkel támogassák Kijevet. Egy magas rangú katonai hivatalnok hétfőn azt mondta, hogy az orosz erők nagyrészt lemondtak a Harkiv közelében elért eredményeikről, és északra és keletre vonultak vissza, hozzátéve, hogy ezen erők közül sokan átlépték Oroszország határát. Egy amerikai tisztviselő azt is elmondta, hogy azok a jelentések, amelyek szerint az orosz csapatok felszereléseket hagytak maguk mögött a visszavonulás során, szervezetlenségre és gyenge orosz irányításra utalhatnak. Az Egyesült Államok illetékesei is úgy vélik, hogy az ukrán ellentámadás és gyors előretörés alapvetően nem változtatta meg a közvetlen harctéri kilátásokat, ezért továbbra is Ukrajna megsegítésére van szükség. Tisztségviselők és elemzők azt jósolják, hogy Ukrajna folytatni fogja az ellentámadást, de arra figyelmeztettek, hogy Oroszország visszafoglalhat bizonyos területeket, hozzátéve, hogy nem számítanak arra, hogy Kijev előretörése töretlenül folytatódik.
Ukrajna eddig 18 milliárd dollár kedvezményes hitelt kapott, de 105 milliárdra van szüksége azonnal
Ukrajna február 24. óta közel 18 milliárd dollár kedvezményes hitelt kapott, de a havi 5 milliárd dolláros hiányt egyszer sem finanszírozták teljesen a nyugati partnerek – jelentette ki hétfőn Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter, számolt be az rbc.ua hírportál a Pénzügyminisztérium sajtószolgálatára hivatkozva. A közlemény szerint Marcsenko a 2022. évi Nemzetközi Monetáris Konferencián tartott online előadásában Ukrajna újjáépítési szükségleteit vázolta. A müncheni fórumon jelentős nemzetközi pénzügyi szervezetek és nemzetközi bankok képviselői vettek részt. Mint a pénzügyminiszter megjegyezte, az ukrán finanszírozási igények nem csak a közvetlen költségvetési támogatást jelentik, hanem több ezer felszabadult város és falu újjáépítésének, a lerombolt utaknak, hidaknak, iskoláknak, közműveknek és hasonlóknak a helyreállítását fedező finanszírozását is. Elmondása szerint a kormány és a Világbank a múlt héten elkészítette és bemutatta az Oroszország által okozott veszteségek első mennyiségi becslését, a károk és helyreállítási szükségletek gyors felmérését. Így a következő 18-36 hónapban a legsürgősebb szükségletek kielégítésére Ukrajnának mintegy 105 milliárd dollárra van szüksége, ami magában foglalja a felkészülést a közelgő télre, a kritikus szállítás javítását, a következő vetési kampány támogatását, a szociális szükségletek kielégítését és az aknamentesítést. „Minden kiemelt kiadást túlnyomórészt kedvezményes finanszírozás és támogatások bevonásával igyekszünk biztosítani. Ez utóbbiak rendkívül fontosak számunkra, nehogy az adósságterhek növekedjenek” – mutatott rá Szerhij Marcsenko.
(vukics)
