top of page

Szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2022.09.15.)




Az ukrán hatóságok nem zárják ki a lehetőségét annak, hogy szándékosan idézték elő a Zenenszkij elnököt ért éjszakai autóbalesetet. A helyszínen készült videófelvételeket is vizsgálják, áll a naphire.hu információjában. Megsérült Volodomir Zelenszkij ukrán elnök, miután autóbalesetet szenvedett, amikor a nemrég visszafoglalt Izjum városából tartott vissza a fővárosba. Az államfő szóvivője azt közölte, hogy a baleset Kijevben történt, és az államfőt egy orvos megvizsgálta, de nem találtak súlyos sérüléseket. Állapotáról további információkat azonban nem közöltek. Az elnök sofőrjét mentőautóval kórházba szállították. Szergij Nyikiforov nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a baleset merényletkísérlet volt az ukrán elnök ellen: „A hatóságok az incidens minden körülményét vizsgálják.” Közben egy ellenzéki belarusz hírcsatorna felvételeket közölt, amelyek állítólag a baleset utáni percekben készültek, ezek itt tekinthetők meg. A NEXTA televízió úgy tudja, hogy a karambolt okozó jármű is az elnök konvojához tartozott. Egy másik felvételen az látható, amint Zelenszkij autójának sofőrjét – aki a képek alapján súlyos sérüléseket szenvedhetett – kiemelik az összeroncsolódott járműből. A felvételek alapján a baleset több autót is érinthetett.


Személyautóval ütközött a Volodimir Zelenszkijt szállító autó szerdán késő este Kijevben – közölte közösségi oldalán Szerhij Nyikiforov elnöki szóvivő, adta hírül az UNIAN hírügynökség. Az államfő, az ukrán hadsereg által pár napja az oroszoktól visszafoglalt Izjumban tett látogatásáról tért vissza, amikor eddig tisztázatlan körülmények között megtörtént a baleset. “Összeütközött egy személygépkocsi az ukrán elnök autójával és az elnök kocsiját kísérő konvoj járműveivel Kijevben. A konvojt kísérő mentőautó egészségügyi személyzete ellátta a személygépkocsi vezetőjét, majd átadták a helyszínre kiérkező mentősöknek. Az elnököt megvizsgálta egy orvos, ám Zelenszkij a balesetben nem szenvedett komoly sérülést” – írta bejegyzésében Nyikiforov, aki hozzátette: a hatóságok vizsgálják a baleset körülményeit.


Vlagyimir Putyin orosz államfő autója ellen vélhetően egy gyilkos szándékú támadási kísérletet hajtottak végre – írja a brit Daily Mail, az orosz General SVR Telegram-csatornáján megjelent, meg nem erősített információra hivatkozva. A meg nem erősített információk alapján az esemény a következőképpen zajlott: az orosz elnök limuzinjának bal első kerekénél egy hangos robajra lettek figyelmesek, amit aztán füstfelhő követett. Ezután az autó biztonságosan folytatta az útját, az elnöknek pedig nem esett bántódása. A „jól értesült” hírforrás szerint az incidens után számos embert letartóztattak az államfői biztonsági szakszolgálat körében, emellett pedig a testőrök egy része is nyomtalanul eltűnt. Erre azért keríthettek sort, mert ha valaki egy tényleges merényletet kísérelt meg elkövetni az orosz elnök ellen, akkor tudnia kellett, hogy merre halad az elnöki konvoj az adott napon. A brit lap szerint a konvojnak egy útban parkoló mentőautó miatt kellett irányt változtatnia, eközben hallatszott a robbanás. Az incidens kivizsgálását és az azzal kapcsolatos minden információt titkosítottak, és minden érintettet figyelmeztettek, hogy felelősségre vonják őket az információk terjesztéséért – olvasható a csatornán. Az elnök személyes biztonsági szolgálatának vezetőjét és több más személyt felfüggesztettek és őrizetbe vettek. Egy szűk kör tudott az elnök utazásáról, és mindannyian az elnöki biztonsági szolgálat tagjai.


Az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanács szerdán további hat hónappal, egészen 2023. március 15-ig meghosszabbította az Ukrajna területi integritásának, szuverenitásának és függetlenségének aláásásáért vagy veszélyeztetéséért felelős személyekkel szemben hozott korlátozó intézkedések időtartamát – olvasható a brüsszeli testület sajtóközleményében.

"Jelenleg az oligarcha klánoknak nincs befolyásuk az ukrán politikára, ami az Oroszország által Ukrajna ellen indított háborúnak köszönhető" – jelentette ki szerdán Olekszij Danilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára egy lapinterjúban, adta hírül az rbc.ua hírportál. A jelentés szerint az RNBO-titkár a Wirtualna Polska című lengyel kiadványnak nyilatkozva elmondta, hogy a háború oda vezet, hogy az oligarchák elveszítik befolyásukat az országra. Ugyanakkor a háború egyben meg is nehezíti az oligarchák nyilvántartásba vételével kapcsolatos munkát – tette hozzá, megjegyezve, hogy bizonyos területek feletti ellenőrzés hiánya miatt nehéz felmérni egyes dúsgazdagok vagyonát. „Azt látjuk, hogy az oligarchák lépéseket tesznek, hogy ne kerüljenek be a nyilvántartásba. Célunk egy átlátható rendszer, az üzleti élet, a kormányzat és a társadalom közötti igazságos kapcsolatok kiépítése. Oligarchák helyett olyan üzletemberekre van szükségünk, akik munkahelyeket teremtenek. Most az oligarcháknak nincs befolyásuk az ukrán politikára, de nem tudjuk, mire számítsunk a jövőben” – mutatott rá Olekszij Danilov.

"Ukrajnában idén a kormánytisztviselők teljes állományának 30%-át leépítjük, de nemcsak a minisztériumok, hanem a központi végrehajtó és ellenőrző szervek struktúráiban is létszámcsökkentések lesznek" – jelentette be szerdán Denisz Smihal miniszterelnök kijevi sajtótájékoztatóján, számolt be a korrespondent.net hírportál. A tudósítás szerint a kormányfő kifejtette: „az utóbbi időben, úgy két hónapja, az egyes minisztériumok vertikumának funkcionális felmérésén dolgozunk. Megvizsgáljuk az állam azon funkcióit, amelyeket ez vagy az a minisztérium ágazati struktúraként lát el.” Hozzátette, elég sok ilyen funkció van, a különböző minisztériumokban több tucattól több ezerig terjednek. „Ezek között vannak olyanok is, amelyek elavultak, és soha nem fogják ellátni az állami funkciókat ugyanabban a körben, ahogy korábban” – mutatott rá, megjegyezve, hogy ennek oka szerinte különböző, köztük a háború és a szolgáltatások digitalizálása. „Ezen funkcionális felmérések alapján, amelyeket szintén könyvvizsgálók és szakmai csoportok bevonásával végzünk, döntéseket hozunk az egyes funkciók feltételeiről, azok alacsonyabb szintre, ügynökségekhez vagy helyi szintre való áthelyezéséről. Ez lehetővé teszi, hogy beszéljünk arról, hogy az államunkban a teljes tisztviselői állomány 30%-kal csökkenthető. Nemcsak a minisztériumok struktúrájában, hanem az ellenőrző szervek, a központi végrehajtó szervek stb. struktúrájában is, sok irányban” – mondta el Denisz Smihal, megjegyezve, hogy ebben az évben a mai napig mintegy nyolcezer tisztviselőt építettek le, de több tízezer még hátra van.

Az Örményország és Azerbajdzsán közötti harcokban csaknem száz katona vesztette életét hétfő este – állítják örmény források. Nikol Pasinjan örmény miniszterelnök azt mondta, hogy 49 katonája halt meg az éjszakai összecsapásokban. Az azerbajdzsáni védelmi minisztérium 50 elesett katonáról számolt be – írta meg a BBC. Örményország először azt közölte, hogy a harcok nem értek véget teljesen, csupán lecsendesedtek. Ezután Azerbajdzsán nyilatkozta, hogy az örmény provokáció miatt indított támadást. A vita középpontjában továbbra is Hegyi-Karabah áll. A nemzetközileg elismert határok szerint a terület Azerbajdzsánhoz tartozik, azonban a térséget örmények lakják.

Az ukrajnai médiatörvény tervezetét bírálta a The Committee to Protect Journalists, egy független amerikai non-profit, nem kormányzati szervezet, amelynek székhelye New Yorkban (New York állam) található, tudósítókkal szerte a világon. A CPJ támogatja a sajtószabadságot és védi az újságírók jogait. A szervezet lesújtó véleményt közöl a készülő ukrán médiatörvényről, írja az ukranews.com az Ukrán Nemzeti Újságíró Szövetség hivatalos honlapján megjelent közleményre hivatkozva. Eszerint a készülő törvény jelenlegi formájában súlyosan veszélyezteti a szólásszabadságot és a sajtószabadságot, a médiát teljes egészében állami felügyelet alá helyezi, és teszi ezt akkor, amikor az ukrán társadalomnak legnagyobb szüksége volna a nyíltságra. A CPJ véleménye szerint az ukrán honatyáknak el kell utasítaniuk ezt a tervezetet, vagy leállítani annak parlamenti megvitatását mindaddig, míg megszületik az EU szakvéleménye. Erre szeptember végén kerülhet sor. Az tény, hogy Ukrajna, mint az EU tagjelöltje köteles megreformálni a tömegtájékoztatását, amelyet még a szovjet érában szabályoztak törvényileg. A portál megjegyzése szerint az új médiatörvény tervezetét az EU illetékesei tanulmányozzák.


Legkevesebb hatszáz fő lehet az ukrán hadsereg vesztesége az elmúlt nap folyamán az orosz légierő, rakétaerő és tüzérség csapásai nyomán – közölte Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a szerdai hadijelentésben.


Az ukrán hatóságok elfogadták Dánia javaslatát az ukrán katonák Dánia területén történő kiképzésére vonatkozóan. Morten Bedskov védelmi miniszter ezt kijevi látogatásán mondta – írja az Ekstra Bladet. “A kiképzés Dániában lesz. Részletekkel nem szolgálhatok, de az ukrán katonák kiképzése Dániában zajlik majd” – mondta Bedskov. Augusztusban vált ismertté, hogy Dánia ősszel 130 oktatót küld Nagy-Britanniába ukrán katonák kiképzésére. Ugyanakkor Dánia védelmi miniszterétől ismertté vált, hogy azt javasolta Ukrajnának, hogy a katonák dán földön is tanuljanak. A miniszter nem zárta ki, hogy a katonák még az év vége előtt megérkezhet Dániába. Bedskov azt is hozzátette, hogy Dánia sok éves tapasztalattal rendelkezik az ukrán védelem felkészítésében. Így volt ez például Ukrajnában 2015-től a február 24-i orosz invázióig.

Az ukránok szerint a britek többek közt a fegyverhasználatra, a harctéri elsősegélynyújtásra, taktikai ismeretekre, valamint a harctéri stressz kezelésére tanítják a kiképzett katonákat – írta a Korrespondent.net hírportál. Eddig közel ötezer ukrán katonát képeztek ki Nagy-Britanniában – közölte szerdán az ukrán vezérkar sajtószolgálata. A brit kormány által elindított program az Interflex hadművelet nevet viselte. A közlemény szerint Kanada, Hollandia, Új-Zéland, Ukrajna és az Egyesült Királyság oktatóinak irányítása alatt fegyverhasználatra, a harctéri elsősegélynyújtásra, taktikai ismeretekre, valamint a harctéri stressz kezelésére képezték ki katonákat. A kiképzés keretein belül támadó és védekező hadműveleteket gyakoroltak városi körülmények között. A vezérkar tájékoztatása szerint ez a program ékes bizonyítéka annak, hogy Ukrajnát nem hagyták magára az orosz agresszió elleni harcban. A tervek szerint a közeljövőben a kiképzést kiterjesztik az ukrán hadsereg fiatal tisztjeire.


A Lengyelországba menekült ukránok mindössze 22%-a tervezi, hogy még a tél beállta előtt visszatér hazájába. Erről tanúskodik a Gremi Personal nemzetközi munkaközvetítő iroda felmérése. A forrás szerint a politikusok és szakértők kiábrándító előrejelzései miatt a jelenlegi fűtési szezonra csak minden ötödik menekült tér vissza Ukrajnába. Ugyanakkor az ukránok 35%-a tervezi, hogy jövőre hazajön. A menekültek 26%-a szándékozik visszatérni a háború vége után. A válaszadók körülbelül 17%-a mondta azt, hogy határozatlan ideig maradna Lengyelországban. “Ukrajna egyes régióiban az aktív ellenségeskedés miatt nincs stabil vízellátás és fűtés. Ukrajnában a háború kezdete óta nő a munkanélküliség. Ugyanakkor Lengyelország kényelmesebb feltételeket kínál az ukrán bevándorlóknak, különösen a foglalkoztatás terén” – áll Gremi Personal közleményében. A felmérésben mintegy 1240 olyan személy vett részt, aki a háború miatt kényszerült elhagyni Ukrajnát.


A népképviselők külön járulék bevezetését javasolják az országot hadiállapot idején illegálisan elhagyó hadköteles férfiak számára, áll a 8029. számú törvénytervezetben, írja a kiszo.net. A dokumentum készítői kifejtették, hogy ez azokra a 18 és 60 év közötti férfiakra vonatkozik, akik a háború alatt külföldre mentek anélkül, hogy a mozgósítás során halasztást kaptak volna a katonai szolgálatra való behívásuk alól. Ezen férfiak számára önkéntes hozzájárulás bevezetését javasolják Ukrajnába való visszatérésükkor. A díj tízszerese lenne a cselekvőképes állampolgárok számára megállapított adómentes létminimum összegének a hadiállapot alatt külföldön való tartózkodás minden hónapjáért. 2022. július 1-től a munkavállalók adómentes minimumának összege 2600 hrivnya, azaz a havi járulék mértéke 26 000 hrivnya lenne.


Ursula von der Leyen már harmadszor látogatott Kijevbe az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta – írta az UNIAN hírügynökség. Az Európai Bizottság elnöke arról posztolt csütörtök reggel a Twitteren, hogy megérkezett Kijevbe. „Ez már a harmadik látogatásom Kijevbe az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta. Ezalatt az idő alatt annyi minden változott. Ukrajna megkapta a tagjelölti státuszt. Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Denisz Smihal miniszterelnökkel szándékomban áll megvitatni gazdaságaink és népünk folyamatos közeledését Ukrajna EU-csatlakozásának útján” – írta von der Leyen közösségi oldalán. Az Európai Bizottság elnöke vonattal érkezett az ukrán fővárosba.


(vukics)




594 megtekintés

Commentaires


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK