top of page

Szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2022.10.04.)





Az amerikai védelmi minisztérium meg akarja erősíteni elkötelezettségét az ukránok megsegítése mellett, ezért a közelebbi koordináció érdekében Európában állíthatnak fel parancsnoki központot. A New York Times beszámolója alapján a Deutsche Welle arról ír, hogy a Pentagon a németországi Wiesbaden városában rakhat össze egy központot, amely kifejezetten arra szakosodik, hogy az ukránokat segítse az oroszok inváziójával szemben. Mint ahogyan a német tévécsatorna online felületének újságírója, Timothy Jones is megjegyzi, ez a lépés arra enged következtetni, hogy Washington elsősorban arra számít, hogy az oroszok agressziója hosszabb ideig fog tartani. A NYT tudomása szerint Christopher G. Cavoli lehet a misszió parancsnoka, akinek az lesz a feladata, hogy az úgynevezett Ukrajna Védelmi Kontakt Csoport (UDCG) döntéseit koordinálja. Az UDCG egy 40 országot tartalmazó szervezet, amely katonai segítséget nyújt Ukrajnának. A wiesbadeni parancsnokság feladata elsősorban az lesz, hogy az ukránok kiképzését felügyelje, instrukciókat adjon a képzést illetően, valamint a technikai támogatóközpontokat koordinálja, például azokat, amelyek az USA és szövetségesei által nyújtott fegyvereket javítják. A projektet olyan támogató projekteken fogják alapozni, mint amit az Irakban és Afganisztánban támogatott oldalnak biztosítottak – habár ez még kérdéses, mivel egyik ország esetében sem lett kívánt következménye ennek. A New York Times ugyanakkor megjegyezte, hogy ezt a tervet még nem lehet biztosnak tekinteni, mivel egyelőre csak magánkörökben beszéltek erről: részben, mert még nincs meg minden részlet, részben pedig nem akarják Putyin fals narratíváját táplálni, hogy ez egy NATO és Oroszország közötti háború.

Ukrajna a hadi- és repülőgépipar egyik európai központja volt és lesz – Zelenszkij "Ukrajna célja egy teljes értékű hajókarbantartási és -építési bázis létrehozása, aminek fontos része az Ivan Mazepa hetman, első ukrán korvett vízre bocsátása Törökországban" – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök hétfő esti videoüzenetében - számolt be a Levij Bereg hírportál. A tudósítás szerint az elnök kifejtette: „Az építkezés 2021-ben kezdődött, és a megbeszélt időpontban be is fejeződik. Nagyon szimbolikusnak tartom, hogy ezt a nevet kapta. Az évszázados orosz hamis propaganda ellenére a történelmi igazság és igazságosság még mindig érvényesül. És semmi ok arra, hogy az a projektünk, hogy új flottát építsünk Ukrajna számára, megbukjon. Minden tervünket megvalósítjuk. Célunk egy teljes értékű bázis létrehozása Ukrajnában a hajók karbantartására és építésére.” Az államfő emlékeztetett arra, hogy Andrij Jermak, az Elnöki Hivatal vezetője az ukrán delegációval együtt meglátogatta a Baykar cég létesítményeit, amely a jól ismert Bayraktar drónokat gyártja. Jermak az összes ukrán nevében köszönetet mondott a cég vezetőinek, és kitüntette a cég igazgatótanácsának elnökét, amelyet Ukrajna függetlenségének évfordulóján ítéltek neki oda. Szerinte ez a találkozó nem szimbolikus, inkább gyakorlatias, hiszen folynak az előkészületek a Bajkar cég ukrajnai képzési központjának és gyárának létrehozására, valamint a repülőgép-hajtóművek közös gyártására. „Ukrajna mindig is a hadi- és repülőgépipar egyik európai központja volt és lesz is. És büszke vagyok arra, hogy teljes bizalommal és joggal mondhatom ezeket a szavakat az államunk elleni teljes körű orosz háború 221. napjának eredményei alapján. Valaki számára valami nem a tervek szerint alakult” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij. Oroszország nukleáris hadgyakorlatra készül Ukrajna határánál – brit lap A NATO figyelmeztette a tagországait, hogy Oroszország nukleáris kísérleteket hajthat végre az Ukrajnával közös határán, amivel a Kreml demonstrálni akarja a készségét a tömegpusztító fegyverek bevetésére – írta kedden a The Times című brit lap. Az újság azt közölte, a Kreml jelzi, hogy készen áll a jelentős eszkalációra, mivel Oroszország teret veszít a csatatéren. A nukleáris eszkalációtól való félelem tegnap azután erősödött fel, hogy egy titkos nukleáris hadosztály járművei Ukrajna felé haladnak. Konrad Muzyka lengyel katonai elemző azt állítja, hogy a Közép-Oroszországban észlelt katonai felszerelések szerelvénye az orosz védelmi minisztérium 12. főigazgatóságához kapcsolódik, és „felelős a nukleáris lőszerekért, azok tárolásáért, karbantartásáért és szállításáért”. Egy magas rangú NATO-forrás szerint azonban, ha Putyin nukleáris fegyvereket mer bevetni, nagy valószínűséggel ezt a Fekete-tengeren is megteszi. A szakértők egy ilyen „demonstrációt” valószínűnek tartanak, de nem zárják ki, hogy Oroszország taktikai nukleáris fegyvert alkalmaz Ukrajna ellen. „Homoszexuális” óvodák nyílnak Berlinben Berlinben előreláthatólag 2023 januárjában két homoszexuális óvoda (Kindertagesstätte, Kita) nyitja meg a kapuit mintegy 90 gyermek számára. A személyzetnek nem kell LMBTI-nek (leszbikusnak, melegnek, biszexuálisnak, transzneműnek, avagy interszexuálisnak) vallania magát, de egyet kell értenie az intézmény szellemiségével. A projektet a Berlini Meleg Tanácsadó Szolgálat (Berliner Schwulenberatung) kezdeményezte. A koncepciót egyeztették az SPD által irányított Berlini Ifjúságügyi, Oktatási és Családügyi Minisztériummal. A Berlini Meleg Tanácsadó vezetőségének személyi állománya kérdéseket vet fel, mivel az igazgatótanács egyik tagja egy olyan szociológus, akit azzal vádolnak, hogy mintegy negyven éve támogatja a pedofíliát. A német kísérleti projekt célja a gyermekek felvilágosítása a homoszexualitásról és az LMBTI-ről. Meglátásuk szerint az ember nem válik leszbikussá, meleggé, biszexuálissá, transzneművé vagy interszexuálissá, hanem így születik. Szerintük bár Berlinben könnyű LMBTI-s személyként élni és dolgozni, sok iskolában és óvodában továbbra is nehézségeket jelent a homoszexualitás, valamint a transz- és interszexualitás témája: változtatni kell ezen. „Az LMBTI nem kizárólagosan felnőttek témája, így ez mindenkit érint, még a legfiatalabbakat is. Támogatni és bátorítani kell a gyermekeket, hogy vállalják fel a saját identitásukat, vágyaikat, elképzeléseiket az életről, szerelemről, barátságról.” Abban bíznak, hogy a két Kita megnyitásával csökkenteni lehet az előítéleteket és a gyermekek természetesnek fogják tekinteni a másságukat…

Johnson lesz a vezetője a Konzervatívok–Ukrajna Barátai csoportnak Boris Johnson volt brit miniszterelnök lesz a Konzervatívok–Ukrajna barátai brit kezdeményezés elnöke. A hírt a csoport jelenlegi vezetője, John Whittingale közölte – írja a The Guardian. „Boris Johnson a legmegfelelőbb és legméltóbb személy ennek a szervezetnek az élére, hiszen nemcsak ebben az országban, hanem az egész nyugati világban ő volt az első, aki határozottan kiállt az ukrán nép mellett” – jelentette ki. Az EU 15 ezer ukrán katonát szeretne kiképezni Egy különleges kiképzés keretében 15 ezer ukrán katonát kíván kiképezni az Európai Unió – számolt be a Spiegel német lap. Az ezzel kapcsolatos egyeztetésen részt vevő EU-s diplomaták szerint háromezer, Ukrajnából érkező katonának speciális kiképzésen kell részt vennie. Ám számos más részletben nem sikerült megegyezésre jutnia a vezetőknek. Lengyelország például egyfajta központi kiképzőtábor létrehozását javasolta az ukrán hadsereg számára az ukrajnai határ közelében, ezt azonban Németország ellenzi. A misszió végső részleteiről jövő héten kell megállapodniuk Brüsszelben. A tervezetet várhatóan az EU Külügyi Tanácsának következő hivatalos ülésén, október 17-én fogadják el.

Áramkimaradásokra készül az Európai Bizottság Az ukrajnai háború fejleményei nyomán az Európai Unió területén belül is áramkimaradásokra és egyéb veszélyhelyzetekre készül a tél folyamán az Európai Bizottság – derül ki a Focus keddi cikkéből. Janez Lenarčič humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős EU-biztos elmondta, az Európai Uniónak van forgatókönyve a krízishelyzetekre: ha csak kevés tagállamot érintene mondjuk egy áramszünet, az egyes tagállamok saját tartalékaikból segíthetik a szükséget szenvedőket.

Még a tél beállta előtt több katonai célt is teljesíthet Ukrajna a Pentagon szerint Ukrajna még a tél előtt több kulcsfontosságú katonai célt képes lesz elérni, amivel megerősítheti pozícióját az orosz erőkkel szemben. Minderről Celeste Wallender, a Pentagon nemzetközi biztonsági kérdéseket felügyelő tisztségviselője beszélt. Az Unian a Reuters alapján arról ír, hogy az ukrán fegyveres erők az elmúlt időszakban a herszoni, a harkivi, valamint a donyecki régiókban is sikereket értek el. Wallender a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának adott interjúban azt is megjegyezte, hogy Ukrajna céljai közt szerepel az oroszok visszaszorítása a Dnyeper nyugati partján, a Herszon régióban. Charles Michel: Az EU-nak is mozgósítania kell Az unió polgáraihoz intézett beszédében Charles Michel, az Európai Tanács elnöke közös lépésekre szólított fel. Charles Michel a Twitterre feltöltött videoüzenetében nyomatékosította: az Európai Unió határozottan visszautasítja Oroszország annexióját és sohasem fogja elismerni az Ukrajnáról leszakított területeket Oroszország részeként, ahogyan a Krím esetében is történt 2014-ben. Putyin elnök döntött arról, hogy az elfoglalt ukrajnai régiókat illegálisan annektálja Oroszországhoz. Ez egy veszélyes és felelőtlen eszkaláció, melynek következtében feszültebbé vált a nyugati világ nukleáris fenyegetettsége – kezdte Charles Michel a Twitterre feltöltött videoüzenetét. A tanács elnöke nyomatékosította: az Európai Unió határozottan visszautasítja Oroszország annexióját és sohasem fogja elismerni az Ukrajnáról elszakított területeket Oroszország részeként, ahogyan a Krím esetében is történt 2014-ben. „A Kreml megsértette az Egyesült Nemzetek kartáját és a nemzetközi jogot” – mondta. Ezt követően Charles Michel az ukrán emberekhez szólt, akiket megerősített abban, hogy az Európai Unió továbbra is az ő oldalukon áll, mert a gyermekeik jövőjét védik és azokat a nyugati, közös értékeket, mint a szabadság és a méltóság. Az Európai Tanács elnöke közvetlenül az unió állampolgárait is megszólította. Kifejtette: Ukrajna és az ukrán nép támadás alatt áll, amely támadást jelent az európai értékek ellen is. Mint mondta, Oroszország rakétákat lő az ukrán emberekre, az unióra pedig „energia-rakétát” lőtt. „Minden háztartás érzi az emelkedő energiaszámlákat és az üzletekben emelkedő árakat. Az energia drága és ez egy hosszú távú hatás lesz, ami velünk marad” – fogalmazott. Az elnök szerint egy új Energia Unióra van szükség, amit most kell megalapozni, hogy egy közös stratégia révén elfogadható energiaárak alakuljanak ki, és a klímacélokat is tartani tudjuk. „Ma mindannyiunknak meg kell értenie, hogy egy új világba léptünk, ahol számos eddigi referenciapontunk a feje tetejére állt” – mutatott rá, majd kiemelte: ezzel a helyzettel kell szembenéznünk. „Oroszország nagymértékű mozgósítást rendelt el, hogy megtízszerezze a háborús erőfeszítéseit, és nekünk, európaiaknak szintén mozgósítanunk kell. Nem a háborúért, hanem hogy megőrizzük a békét, garantáljuk a biztonságunkat és biztosítsuk gyermekeink jövőjét” – hangsúlyozta. Charles Michel kiemelte, az állampolgároknak, cégeknek, politikusoknak és közösségi vezetőknek egyaránt felelőssége és szerepe van ebben a feladatban. „Az Európai Unió lépéseket tesz, és minden szükséges eszközt bevet” – emelte ki, majd hozzátette: együtt kell mozgósítani, mert az unió együtt tud erős lenni, és senkit sem hagy magára.

Drónokkal figyelték az ukrán katonák németországi kiképzését A német védelmi tárcában bejelentették, hogy ismeretlenek drónokkal folytattak kémkedést a Wildflecken katonai gyakorlótér felett, ahol épp az ukrán katonák kiképzése zajlik, írja a hvylya.net. Az információ szerint a német katonai objektumon a Dingo páncélos járművek kezelésére tanítanak ukrán katonákat. A területet kémlelő drónok észlelését követően rendőrségi akció során az objektum közelében 12 darab drónt találtak. A Bundeswehr közlése szerint ezeket a repülő szerkezeteket használták kémkedésre az egyelőre ismeretlen személyek. A hivatalos német szervek még nem reagáltak az esetre, ám nem hivatalos források szerint orosz ügynökök követték a kiképzés menetét a drónokkal. A portál állítása szerint az utóbbi időben megszaporodtak a hasonló esetek, amelyek mögött az orosz hírszerzés kezét vélik felfedezni.

Váratlan húzás Brüsszeltől: visszatartanak hárommilliárd euró Ukrajnának ígért támogatást Az Európai Unió májusban 9 milliárd eurós makroszintű pénzügyi hitel folyósítására tett ígéretet Ukrajnának, de eddig csak 1 milliárdot folyósítottak ebből augusztus folyamán, és év végéig további 5 milliárd utalásra tettek ígéretet Brüsszelben – írta kedden a Korrespondent.net ukrán hírportál. “Tegnap aláírtam egy szándéknyilatkozatot Ukrajnával az újabb 5 milliárd eurós makroszintű pénzügyi hitel folyósításáról. Az első részletet – 2 milliárd eurót – október közepéig folyósítjuk” – nyilatkozta Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke az Európai Unió gazdasági pénzügyminisztereit tömörítő Gazdasági és Pénzügyi Tanács ülése után. A tervek szerint novemberben és decemberben további két részletet folyósítanak Ukrajna számra. Ez azt jelenti, hogy Brüsszel visszatart hárommilliárd euró Ukrajnának ígért támogatást. A hírportál emlékeztetett arra, az uniós pénzeket Kijev “koncessziós alapon hosszú lejáratú hitel formájában” kapja meg, ugyanakkor ezzel ellentétben az Egyesült Államok vissza nem térítendő támogatások formájában nyújt pénzügyi segítséget Ukrajnának.

Az amerikaiak kiszámolták, szerintük Európa nem fizet eleget az ukrán háborúért Az Egyesült Államok lerakott egy hosszútávú civil – vagyis nem katonai kiadásokra, hanem az infrastruktúra, az egészségügy és az oktatás működtetésére szolgáló – finanszírozási tervet szövetségesei elé – erről a Telex ír a Bloomberg vasárnapi cikke alapján. A terv szerint az USA havi 1,5 milliárd dollár értékű segélyt vállal, de ugyanilyen mértékű támogatást kér európai szövetségeseitől is. Hozzátették: a Nemzetközi Valutaalap számításai szerint Ukrajnának havi 5 milliárd dollárra lenne szüksége az alapvető állami feladatok ellátásához és a gazdaság működtetéséhez – ehhez képest Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter szerint az augusztusi 4,7 milliárd dollár után szeptemberben már csak 2 milliárd dollár támogatás folyt be a kijevi államkasszába, írják. Hangsúlyozták: a Bloomberg kormányzati forrásai szerint a Biden-kormányzat keményen lobbizik azért, hogy az Európai Unió határozottabban teljesítse vállalásait (a ténylegesen kifizetett támogatások milliárdokkal vannak elmaradva a vállalt összegektől, írják). Emlékeztettek: az EU 9 milliárd eurónyi segélyről döntött a nyáron, ebből azonban 3 milliárd folyósításának formájáról még mindig vita zajlik, 5 milliárd folyósítása folyamatban van, és csak 1 milliárd eurót sikerült ténylegesen kifizetni. Az október elején Csehországban tartandó uniós csúcs napirendjén az újabb szankciók mellett szerepel az, teszik hozzá, hogy a 2023-as évben az EU összesen 38 milliárd dollárt különít el Ukrajna számára az uniós költségvetésből. A Bloombergnek nyilatkozó uniós diplomaták egy része „rettentő frusztrált” az európai uniós döntéshozatal lomhasága miatt, és azt állítják, a tél közeledtével és az energiaválság kézzelfogható jeleinek szaporodásával „egyes tagállamok” még jobban elkezdték halogatni a vitás ügyek lezárását, írják.

(vukics)




521 megtekintés

Comentários


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page