Szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2022.11.18.)
–
Mi uraljuk majd a térséget, és mi fogjuk meghatározni a háború utáni szabályokat – jelentette ki Mihajlo Podoljak elnöki tanácsadó az Uniannak adott interjúban. A politikus szerint érdekes időszak vár rájuk, hiszen történelmileg is a helyére kerül Ukrajna. Podoljak arról is beszélt, hogy Herszon csak a kezdet volt, sorra fogják felszabadítani a területeiket. Azt azonban megjegyezte, hogy Donyeck és Luhanszk irányába rendkívül nehéz dolguk lesz.
A Kreml élesen kritizálta azt a hétfőn elfogadott ENSZ-határozatot, amely alapot teremtene arra, hogy Oroszország később jóvátételt fizessen Ukrajnának a háború okozta károkért. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az Interfax hírügynökségnek azt mondta, Moszkva kategorikusan ellenzi a nemzetközi szervezet határozatát. „Ennek a folyamatnak a szervezői a teljesen törvénytelen módon zárolt valutatartalékaink elrablását próbálják teljessé tenni” – tette hozzá Peszkov. Az állásfoglalás többek között felszólítja Ukrajnát, hogy dokumentálja a háborús károkról szóló információkat. Az ENSZ-ben Oroszország mellett Kína, Irán és Kuba is nemmel szavazott az orosz háborús kártérítés kérdésében.
Provokációnak minősülnek azok a lengyel médiajelentések, valamint a lengyel hivatalos nyilatkozatok, amelyek szerint orosz rakéták csapódtak volna be lengyel területen, ezek célja eszkalálni a konfliktust – közölte kedd este az orosz védelmi minisztérium. „A lengyel média és tisztviselők nyilatkozatai a Przewodów község közelében állítólagosan becsapódott »orosz« rakétákról szándékos provokáció a helyzet eszkalálása érdekében. Az ukrán–lengyel államhatár közelében egyetlen célpontra sem mértek csapást orosz fegyverek” – hangzott a tárca közleménye. A védelmi minisztérium szerint a roncsoknak, amelyeket a lengyel médiában bemutattak, semmi közük az orosz fegyverekhez.
Ha jóváhagyják, az ukrajnai háborúra fordított amerikai kiadások összege mintegy 105 milliárd dollárra emelkedik. A Fehér Ház kedden arra kérte a kongresszust, hogy hagyjon jóvá 37,7 milliárd dollárnyi új segélyt Ukrajnának, amivel az Egyesült Államok háborúra fordított összes kiadása mintegy 105 milliárd dollárra emelkedne. A The Hill szerint a kérés 21,7 milliárd dollár katonai segélyt tartalmaz Ukrajnának és egyben lehetőséget biztosít az országba küldött amerikai katonai készletek feltöltésére. Összesen 14,5 milliárd dollár költségvetési támogatás szerepel az ukrán kormány közvetlen finanszírozására, mivel Kijev az Egyesült Államoktól és szövetségeseitől várja, hogy ők fizessék ki a 2023-as költségvetési hiányt. A kérés 626 millió dollárt tartalmaz továbbá az amerikai stratégiai olajtartalékokból történő szállításokra, az ukrán nukleáris biztonság támogatására, valamint 900 millió dollárt az ukránok egészségügyi és egyéb szolgáltatásaira. A kérés az új kongresszus januári eskütétele előtt érkezett meg. A republikánusok várhatóan többségben lesznek a képviselőházban, miután az összes időközi választást kiírták, és Kevin McCarthy képviselő (R-CA) megszerezte a GOP jelölését a képviselőház elnöki posztjára. McCarthy aggodalmat keltett Ukrajna támogatói körében, amikor azt mondta, hogy egy republikánus irányítás alatt álló Ház nem írna alá "biankó csekket" Ukrajnának. Bár a republikánusok többsége még mindig támogatja az ukrajnai háborúra fordított kiadásokat, McCarthy megjegyzései miatt a Fehér Ház kérésére csak a „sánta kacsák” időszakában kerülhetett sor. Lehetséges, hogy a kongresszus növelni fogja a Fehér Ház által nyújtandó támogatás összegét, mivel médiajelentések szerint a törvényhozók mindkét pártban arra törekedtek, hogy még január előtt elfogadjanak egy körülbelül 50 milliárd dolláros ukrajnai segélytörvényt.
Jake Sullivan, az Egyesült Államok elnökének nemzetbiztonsági tanácsadója felhívta az ukrán Elnöki Hivatalt a lengyelországi rakétaincidens után, és „óvatos megnyilatkozásra” szólította fel az ukrán vezetést a történtekkel kapcsolatban – adta hírül csütörtökön az rbc.ua hírportál a CNN amerikai hírtelevízióra hivatkozva. A jelentés szerint az amerikai televízió azt közölte, hogy körülbelül egy órával azután, hogy az eset ismertté vált, Volodimir Zelenszkij elnök beszédében azt mondta, hogy „az orosz rakéták elérték Lengyelországot”, és ezt „nagyon jelentős eszkalációnak” nevezte, amelyre reagálni kell. Ennek kapcsán Sullivan azonnal felhívta az Elnöki Hivatalt, és arra utasította az ukrán vezetést, hogy legyen körültekintőbb az incidens kommentálásában – közölték a CNN-nel a telefonhívásról értesült források. Az amerikai hírtelevízió informátorai szerint Zelenszkij még aznap este beszélgetést kért Joe Biden amerikai elnöktől, de a kérését nem teljesítették.
Volodimir Zelenszkij elnöknek nincs kétsége afelől, hogy Lengyelországot nem ukrán, hanem orosz rakéta-becsapódás érte, ezért be akar kapcsolódni az incidens kivizsgálásába – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál az államfő sajtótájékoztatójára hivatkozva. A tudósítás szerint az elnök elmondta: „ez egy komoly történet. Még azt sem vonom kétségbe, amit a légierőnk parancsnokától Zaluzsnijig nekem személyesen jelentettek az este. Nincs kétségem afelől, hogy nem a mi rakétánk vagy nem a mi rakétacsapásunk volt. Nincs okom arra, hogy ne bízzak bennük. Együtt éltem át velük a háborút.” Zelenszkij hozzátette, hogy az éjszaka folyamán különböző vezetőkkel tárgyalt. „Megegyeztünk, hogy nem hozzuk nyilvánosságra, de ennek ellenére egyszerű álláspontom van: be lehet-e engedni Ukrajnát a helyszínre? Ez nem igazságos? Úgy gondolom, hogy jogunk van hozzá. Amíg a vizsgálat nem zárul le, nem kell-e levonni a végső következtetéseket?” – tette fel a kérdést az elnök. Az államfő arról biztosított, hogy ha az ukrán légvédelmi rakéta alkalmazásáról van szó, akkor bizonyítékot akar. Ha ne adj Isten, ez a roncs embereket ölt meg, akkor bocsánatot kell kérnünk – tette hozzá. De először a nyomozás, hozzáférés, adatok kellenek – mutatott rá. „Jogunk van-e partnereinktől bármilyen bizonyíték létezésére vonatkozó tényeket kapni? Zárt módban. Nem akarom ezt a 'valószínű' puszta kifejezés alapján tudomásul venni. Ezeket az adatokat megkaphatjuk a hírszerzésünk, a Belügyminisztériumunk, a Külügyminisztériumunk szintjén. Semmit nem kaptunk. Biztos vagyok benne, hogy részt kell vennünk a nyomozásban, és részt is veszünk” – hangsúlyozta. Az elnök rámutatott, hogy 25 csapásból egy időben egybeesik. Rögzítve van, miszerint a csapás, amely időben egybeesik azzal az esettel, a levegőben, Ukrajna területe fölött robbant. „De nem zárhatjuk ki, hogy valami törmelék repült. De hogy kizárhatjuk vagy nem, ehhez vizsgálat kell. De a lényeg az, hogy az átmérő 20 méter, a mélység 5 méter. Lehet törmelék? Vagy nem? Én úgy gondolom, hogy orosz rakéta volt. A katonák jelentésének hitelessége alapján úgy gondolom, hogy igen” – szögezte le. Az államfő hozzátette: egészen tisztességes zárt ülésen meghallgatni az ukrán légierőt. „Úgy gondolom, hogy nem a nagykövetségeken keresztül kell információt továbbítani, hanem személyesen meg kell hallgatni a légierőnket, a parancsnokot. A részletekről, időről, lövésekről, a rakéták számozásáról. Számozás van minden egyes elindított légvédelmi rakétánkon. Szeretnénk megtalálni ezeket a számokat. Ha nincsenek valahol a mi területünkön, szeretném, ha ezt nekünk megmutatnák” – összegezte okfejtését Volodimir Zelenszkij.
Dmitro Kuleba, Ukrajna külügyminisztere Anthony Blinken amerikai külügyminiszterrel folytatott beszélgetésében elmondta, hogy eljött az idő, hogy átadják Kijevnek a Patriot légvédelmi rendszert. A külügyminiszter erről november 17-én írt a Twitteren. Kuleba pontosította, hogy a beszélgetés amerikai kollégájával az Ukrajna elleni hatalmas orosz rakétatámadás alatt történt csütörtök reggel. „Köszönetet mondtam az Egyesült Államoknak a legfontosabb védelmi segítségért, és hangsúlyoztam, hogy fel kell gyorsítani a légvédelmi rendszerek Ukrajnába történő szállítását. A NASAMS rendszerek már bizonyították hatékonyságukat. Meg vagyok győződve arról is, hogy eljött a Patrióták ideje” – jegyezte meg a miniszter.
Az ukrán városok elleni rakétatámadások „csak Putyin gyengeségét mutatják” – mondta James Cleverley brit külügyminiszter kedden a G20-ak indonéziai csúcstalálkozóján. „Az ukrán városokra mért érzéketlen csapások szörnyű rakétatámadások által csak Putyin gyengeségét demonstrálják” – írta Cleverly a Twitteren. – „Putyin veszíteni fog a csatatéren, és – ahogy ma a G20-on is láthattuk – diplomáciailag is veszíteni fog.”
Az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára keddi televíziós üzenetében figyelmeztette a herszoniakat, mire figyeljenek és mi jelent veszélyt számukra, írja a hvylya.net. Olekszij Danilov szerint Herszonban most két dologtól kell félni. Az egyik a városban és térségében elrejtett orosz aknák. Ezek alattomos robbanószerkezetek, amelyek a legkisebb bolygatástól is felrobbannak. Sajnos már több tűzszerészt ért végzetes baleset az ilyen pokolgépek hatástalanítása közben. A másik veszélyforrás az orosz tüzérség, amely a Dnyeper folyó bal partjáról nyithatnak tüzet a városra. Az ukrán haderőnek van mivel viszonozni az oroszok „ajándékait”, de nem tudják teljes egészében megvédeni Herszont az orosz rakétáktól, drónoktól, mondta az RNBO titkára.
A Lengyelországban becsapódott ukrán légvédelmi rakéták valószínűleg megpróbálták megsemmisíteni a támadó orosz cirkálórakétákat – vélekedett Alekszej Leonkov katonai szakértő. A sikertelen elfogás után azonban azért nem lépett működésbe az önmegsemmisítő mechanizmus, mert a rakéták rossz műszaki állapotban voltak – írja a RIA Novosztyi. Nyugat-Ukrajnában volt az egyik objektum, amelyet orosz rakéták találtak el. Nyilván az ukrán Sz–300-asok megpróbálták elfogni a cirkálórakétát, de az orosz rakéta végül elérte a célt. Az ukrán légvédelmi rakéták pedig továbbrepültek az önmegsemmisítő mechanizmus meghibásodása miatt, és végül Lengyelországban zuhantak le – magyarázta a katonai szakértő. Az Sz–300-as rakétáknak ugyanis van egy ilyen mechanizmusuk is. Az önmegsemmisítő funkciót akkor kell igénybe venni, ha a cirkálórakéta vagy drón eltalálja az eredeti célt, így lehet ugyanis megakadályozni, hogy a légvédelmi rakéták új, magukból hőt kibocsátó célpont után nézzenek. A mostoha körülmények vagy a hosszú idejű tárolás miatt azonban a légvédelmi rakéták érzékeny műszerei meghibásodhatnak. Az ilyen jellegű műszaki meghibásodás az ukrán rakéták állapotával van összhangban, valószínűleg túlléphették az előírt tárolási időt. Ez a rakéta repüléséért, eltérítéséért és önmegsemmisítéséért felelős rendszer meghibásodásához vezetett – magyarázta Leonkov.
(vukics)
Comments