top of page

Szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2022.11.23.)




"Értelmetlenek a nyugati országok arra irányuló kísérletei, hogy rávegyék Kijevet a tárgyalásokra Moszkvával a sorozatos jelentős ukrán katonai győzelmek után, ez egyet jelentene Ukrajna kapitulációjának kérésével" – nyilatkozta vasárnap Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója az AFP francia hírügynökségnek. Mint az elnöki hivatalvezetői tanácsadó hangsúlyozta: „amikor az ember kezében van a kezdeményezés a csatatéren, kicsit furcsa olyan javaslatokat kapni, hogy 'katonailag úgy sem lehet mit tenni, tárgyalni kell'. Ez azt jelentené, hogy a területeit visszafoglaló ország kapitulál a vesztésre álló ország előtt.” Podoljak közölte azt is, hogy Moszkva nem tett „semmilyen közvetlen javaslatot” Kijevnek a béketárgyalásokat illetően, azt inkább közvetítőkön keresztül teszi, sőt a tűzszünet lehetőségét is felveti. Elmondása szerint Kijev az ilyen megbeszéléseket a Kreml egyszerű manőverének tekinti, hogy „pihenjen” és új offenzívát készítsen elő – figyelmeztetett a tanácsadó. Azt is hangsúlyozta, hogy az elmúlt hetekben elszenvedett orosz katonai vereségek után, köztük az is, hogy Ukrajna visszaszerezte a Herszon feletti uralmát, a Kreml ura, Vlagyimir Putyin továbbra is úgy gondolja, hogy „el tudja pusztítani Ukrajnát, és ez a rögeszméje”, ezért tárgyalásokat folytatni számára nincs értelme. „A Nyugat nem kényszerítheti tárgyalásokra Ukrajnát. De partnereink továbbra is úgy gondolják, hogy vissza lehet térni a háború előtti korszakba, amikor Oroszország megbízható partner volt” – hangsúlyozta az elnöki hivatalvezetői tanácsadó. Mint kiemelte: az oroszok márciusi kivonulása a kijevi, majd szeptemberben a harkivi térségből, Herszon felszabadítása – mindez „a konfliktus alapvető fordulópontja”. „A sorozatos katonai győzelmek után Ukrajna nem engedheti meg magának, hogy szünetet tartson ellentámadásában, hiába érkezett a téli hideg és a hó, ami bonyolítja a helyzetet a terepen. Ma már egy kis szünet is csak növeli Ukrajna veszteségeit” – összegezte Mihajlo Podoljak.


Az ukrán fegyveres erők már a tél kezdetén visszafoglalhatják az ideiglenesen megszállt Krímet, jövő tavasz végére pedig befejeződhet Ukrajna és Oroszország háborúja – jelentette ki Volodimir Havrilov védelmi miniszter-helyettes egy televíziós interjúban, számolt be szombaton az rbc.ua hírportál. A jelentés szerint Havrilov a Sky News brit hírtelevíziónak nyilatkozva úgy vélte, hogy az ukrán fegyveres erők valószínűleg december végére visszaszerzik az irányítást a Krím felett. A Kremllel folytatandó béketárgyalások kilátásait kommentálva pedig azt mondta, ezekre csak azután kerül sor, hogy Oroszország teljesen elhagyja Ukrajna területét, beleértve a Krím félsziget területét és az ország keleti részeit is. „Ukrajnában van egy olyan döntés a társadalmon belül, hogy ennek az ügynek a végére járunk. Nem számít, milyen forgatókönyv van az asztalon. Az emberek sok vérrel fizettek, sok erőfeszítést tettek azért, amit már elértünk, és mindenki tudja, hogy a konfliktus bármilyen késleltetése vagy befagyasztása csak ennek a háborúnak a folytatása Ukrajna mint nemzet léte ellen” – mutatott rá Volodimir Havrilov.


Andrij Jermak az Elnöki Hivatal vezetője szkeptikusan fogadja az ukrajnai háború tavaszi végével kapcsolatos jóslatokat, szerinte nem valószínű, hogy ez sikerülni fog – adta hírül vasárnap az rbc.ua hírportál az elnöki hivatalvezetőnek egy nemzetközi konferencián tett kijelentéseire hivatkozva. A jelentés szerint Jermak a Kanadában tartott Halifax Nemzetközi Biztonsági Fórum 2022 konferencián felszólalva kommentálta Volodimir Havrilov ukrán védelmi miniszterhelyettesnek a háború tavaszi befejezéséről szóló nyilatkozatát. „Úgy hangzik, mintha Ukrajna védelmi miniszterhelyettesének ez a mondata egy álom lenne. Természetesen ukránok milliói álmodoznak arról, hogy ez a háború mielőbb véget ér. Én azonban realistább leszek, mint a védelmi miniszterhelyettesünk” – mondta. Az elnöki hivatalvezető hozzátette, hogy az ukrán csapatok sikereket értek el Harkiv megye és Herszon nagy részének felszabadításával. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy Ukrajna győzni fog, de a pontos dátumot még nem lehet megnevezni. „Minden nap, minden percben mindent megteszünk azért, hogy mihamarabb bekövetkezzen a partnereinkkel közös győzelmünk” – mutatott rá Andrij Jermak.


A The New York Times vasárnap megerősítette, hogy azok a videók hitelesek, amelyeken orosz katonákat ölnek meg az ukrán erők, amikor november közepén visszafoglalták a kelet-ukrajnai Luhanszk régióban lévő Makijivka falut – írja az index.hu. Az egyik videón, amelyet egy ukrán katona vett fel egy tanya udvaráról, három bajtársa látható, amint végignézték, ahogy tíz, látszólag fegyvertelen orosz katona kilépett egy fészerből, és arccal lefelé a földre feküdtek. Egy 11. orosz katona kilépve tüzet nyitott az ukrán katonákra, akik azonnal visszalőttek. A lap által megkérdezett szakértők eltérő választ adtak arra, hogy a találkozás háborús bűncselekménynek minősíthető-e. Szerintük A KÉRDÉS AZ, HOGY AZ OROSZ KATONÁKAT A PILLANAT HEVÉBEN VAGY BOSSZÚBÓL LŐTTÉK-E LE. Ráadásul, míg a 10 fekvő katona nem harcoló katonának minősül, a 11. katona cselekedete is háborús bűncselekménynek tekinthető, mivel megadást színlelt. Az orosz katonai és polgári hatóságok azzal vádolják ukrán kollégáikat, hogy háborús bűnöket követtek el a hadifoglyok megölésével. Az ukrán ombudsman tagadta a vádat, azzal érvelve, hogy az ukrán katonák a megadást színlelő oroszokkal szemben védekeztek. Ez azt jelenti, hogy a katonák nem tekinthetők hadifoglyoknak, mert egyikük tüzet nyitott. Az ENSZ emberi jogi hivatala közölte, hogy vizsgálja a videókat.


Az Európai Unió olyan helyzetben van, hogy az új tagok általi terjeszkedése lehetetlen, még akkor sem, ha az olyan országoknak tett ígéreteket is figyelembe vesszük, mint Ukrajna – közölte a portugál miniszterelnök. „Az EU-nak nagyon világos kritériumai vannak az új tagállamok csatlakozására vonatkozóan, de sajnos nincsenek kritériumai a saját képességére vonatkozóan, hogy befogadja ezeket az új tagállamokat” – mondta António Costa. Szerinte az Európai Unió a jelenlegi intézményi struktúrával, a jelenlegi költségvetési architektúrával nem tud megfelelni azoknak az elvárásoknak, amelyeket az új potenciális tagokkal, és különösen Ukrajnával szemben támaszt.


A NATO-tagországoknak támogatniuk kell Ukrajna csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz és az Észak-atlanti Szövetséghez, hogy a felvétele után Ukrajna Európa biztonságának a garanciája legyen az orosz fenyegetéssel szemben – jelentette ki hétfőn Volodimir Zelenszkij elnök a NATO parlamenti közgyűléséhez online intézett beszédében. A jelentés szerint az elnök azt mondta: „arra kérem Önöket, hogy támogassák az Európai Unióhoz és a NATO-hoz benyújtott csatlakozási kérelmünket. Mi, ukránok nem csak hisszük, hanem biztosak vagyunk abban, hogy meg tudjuk védeni magunkat ebben a háborúban, és vissza tudjuk állítani az egyesült Európa határait keleti és déli határaink teljes hosszában.”


Többmillió ukrán életét fenyegeti a tél az ország energetikai létesítményeit ért pusztító orosz támadások után – figyelmeztetett hétfőn az Egészségügyi Világszervezet (WHO). Hans Kluge, az ENSZ szakosított egészségügyi szervezetének európai igazgatója újságírók előtt Kijevben emlékeztetett, hogy Ukrajna energetikai létesítményeinek a fele rongálódott meg vagy dőlt romba. “Ma tízmillió ember, a lakosság egynegyede van áram nélkül” – mondta. “Ez a tél többmillió ember életét fenyegeti Ukrajnában” – hangsúlyozta. A mínusz 20 Celsius-fokos előrejelzések súlyos egészségügyi kockázatot jelentenek. “A hideg időjárás gyilkos lehet” – hívta fel a figyelmet Kluge, aki szerint “ez a tél a túlélés próbája lesz”. Az ukrán energetikai létesítményekben okozott károk “máris pusztító hatást gyakoroltak az egészségügyi rendszerre és a lakosság egészségére” – tette hozzá Kluge. Több százezer házban és lakásban, iskolában és kórházban nincsen fűtés. Kluge elmondta, hogy a WHO az orosz invázió kezdete óta ukrajnai egészségügyi létesítmények elleni több mint 700 támadást jegyzett fel, amelyek szerinte a nemzetközi humanitárius jog “nyilvánvaló megsértését” jelentik. Az igazgató szerint ez azt jelenti, hogy több száz kórház és egészségügyi intézmény fűtőolaj-, víz- és áramhiány miatt nem képes teljes üzemben működni. “Arra számítunk, hogy további két-három millió ember hagyja el otthonát meleget és biztonságot keresve” – tette hozzá. “Ezek az emberek súlyos egészségügyi problémákkal kénytelenek szembenézni, így olyan légzőszervi megbetegedésekkel, mint a Covid-19-betegség, a tüdőgyulladás, az influenza, valamint a lakosság alacsony átoltottsága miatt a diftéria és a kanyaró” – ismertette Kluge. Hozzátette, hogy mindez befolyással van az emberek mentális egészségére is. Mintegy tízmillió embert fenyegetnek olyan mentális zavarok, mint az akut stressz, a szorongás, a depresszió, a szerhasználat és a poszttraumás stressz okozta rendellenességek.


Az ukránok nagy valószínűséggel legalább március végéig áramszünetekkel lesznek kénytelenek együtt élni – közölte hétfőn az egyik nagy energiaszolgáltató vezetője, miközben a kormány megkezdte az emberek evakuálását Herszonból más régiókba. Volodimir Zelenszkij elnök szerint Ukrajna energetikai infrastruktúrájának fele megsérült az orosz támadások következtében, így emberek milliói maradnak áram és víz nélkül, ahogy beköszönt a tél, és a hőmérséklet fagypont alá süllyed. Szergej Kovalenko, a YASNO nagy kijevi, lakossági energiaszolgáltató vezetője elmondta, hogy a munkások igyekeznek befejezni a helyreállítási munkálatokat még a téli hidegek beállta előtt. „Az alapforgatókönyv szerint, ha nem intéznek újabb támadásokat az elektromos hálózat ellen, akkor az áramtermelés jelenlegi feltételei mellett az áramhiány egyenletesen oszlik el az egész országban. Ez azt jelenti, hogy az áramkimaradások mindenhol előfordulhatnak, de kevésbé lesznek tartósak” – írta Kovalenko a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében. Hozzátette: „A helyzet alakulására vonatkozóan is vannak különböző előrejelzések, és ezek teljes mértékben az oroszországi támadásoktól függnek.”

Az orosz Wagner zsoldoshadsereg katonái és csecsen fegyveres egységek érkeztek a Donyeck megyei, orosz megszállás alatt álló stratégiai jelentőségű Debalceve városába – közölte kedd esti harctéri helyzetjelentésében az ukrán vezérkar. A kijevi katonai vezetés saját értesülései alapján hírt adott még arról, hogy a Donyeck megyei Jenakijeve városában folytatódik az orosz csapatok soraiba a megszállt területekről erőszakkal mozgósított újoncok kiképzése. A helyi műszaki technikum helyiségeiben egyidejűleg folyik a kiképzés és az oktatás a tanintézmény diákjai számára – tette hozzá a vezérkar. A közlemény szerint a Csecsen Köztársaság területéről és a Wagner katonai magáncégtől külön alakulatokat helyeztek át Debalceve városába az ottani csapatok létszámának növelése céljából. Az ukrán katonai vezetés tájékoztatása szerint ezen túlmenően a zaporizzsjai régióban Molocsanszk településen az orosz erők átcsoportosításokat hajtottak végre. A rendelkezésre álló információk szerint néhány állást elhagytak, és néhány ellenőrző pontot eltávolítottak. A vezérkar közlése szerint a nap folyamán az orosz erők mintegy 15 támadást hajtottak végre rakéta-sorozatvetőkkel ukrán csapatok állásai és lakott települések ellen. Az ukrán légierő kedden két csapást mért az orosz hadsereg élőerő-, fegyver- és hadfelszerelés-öszpontosulására.


A litván védelmi miniszter, Arvydas Anusauskas megjegyezte, hogy országa egyelőre nem adja át a NASAMS légvédelmi rendszert Ukrajnának, helyette lőszert biztosít a PzH 2000 tarackhoz. A rakéta lezuhanásával járó lengyelországi incidens után Litvánia úgy döntött, hogy megerősíti saját légvédelmét. Ezért Vilnius felgyorsítja a légvédelmi felszerelések beszerzését, és nem adja át a NASAMS komplexumot Ukrajnának. “A légvédelemről el kell mondanunk, ez jelenleg nagyon aktuális kérdés a régió számára, ezért úgy döntöttünk, hogy fel kell gyorsítani egy további közepes hatótávolságú légvédelmi rendszer beszerzését. Terveinkben volt, csak sokkal később” – mondta Anusauskas. A litván védelmi minisztérium vezetője szerint országa továbbra is katonai segítséget és pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának. A jövőbeli szállítások részleteit azonban nem árulta el. Anushauskas szerint az ukrán hadsereg a német Panzerhaubitze 2000-hez kap lövedékeket Litvániától.

Az ukrán médiában ismét célponttá vált a magyar miniszterelnök, akit Putyin barátjának és botrányhősnek titulálnak, például a world.novyny.liv portálon. Az ukránok ezúttal azért kritizálják Orbán Viktort, mert egy olyan sálat viselt a magyar labdarúgó válogatott szurkolójaként, amelyen Nagy-Magyarország kontúrja látható. Ezt a sálat viselve állt a kamerák elé, amikor a 109. válogatottságát ünneplő Dzsudzsák Balázst köszöntötte. Ezzel a magyar miniszterelnök azt a bűnt követte el, hogy elrabolta Ukrajna egy részét, azaz Kárpátalját. Holott ezt a régiót az ukránok saját ősi területükként tartják számon.

„A magyar válogatott minden magyar csapata, bárhol is éljenek!” – írta a magyar kormányfő Facebook-bejegyzésében. Rövid, de velős üzenetet küldött Orbán Viktor válaszul azoknak, akik Nagy-Magyarországot ábrázoló sálja miatt kritizálták – számol be a Mandiner. A kormányfő akkor viselte ezt a sálat, amikor Dzsudzsák Balázstól búcsúzott. Kritikával illette a sálat többek között Daniel Freund német liberális politikus, bekérette a magyar nagykövetet az ukrán külügy, és a románok is méltatlankodtak – írják. „A foci nem politika. Ne lássunk bele olyat, ami nincs. A magyar válogatott minden magyar csapata, bárhol is éljenek!” – reagált a magyar kormányfő.

Zoran Milanovic horvát államfő nem kíván foglalkozni azzal a levéllel, amelyben Mario Banozic horvát védelmi miniszter arra kéri, járuljon hozzá ukrán katonák horvátországi kiképzéséhez – közölte kedden az elnöki hivatal. “A Horvát Köztársaság alkotmánya csak a Horvát Köztársaság kormányát, a Horvát Köztársaság elnökét és esetleg a horvát parlamentet írja elő illetékesnek ilyen döntések meghozatalára” – olvasható a sajtóközleményben. A levél ráadásul nem részletezi horvát katonák külföldi és ukrán katonák horvátországi tevékenységét, csak az Európai Unió Katonai Segítségnyújtási Missziójának (EUMAM Ukrajna) általános információit tartalmazza – tették hozzá. A védelmi miniszter levele az alkotmány azon cikkelyére hivatkozik, amely szerint a szövetséges országok fegyveres erői nemzetközi megállapodás alapján, a horvát parlament hozzájárulása mellett, a kormány javaslatára és az elnök előzetes jóváhagyásával léphetik át a horvát határt és folytathatnak tevékenységet az országon belül. Az elnöki hivatal szerint viszont ez a cikkely csak abban az esetben lenne alkalmazható, ha Ukrajna szövetséges állam lenne, de ilyen értelemben nem az. Ukrajna egyetlen olyan nemzetközi szövetségnek sem tagja, amelyben Horvátország részt vesz, és amely arra kötelezné Zágrábot, hogy nyújtson katonai segítséget számára, és nemzetközi szerződés sem teremt alapot ukrán katonák horvátországi tevékenységére – olvasható a nyilatkozatban.


"Ukrajnában 2030-ra körülbelül 30 millió, optimista forgatókönyv szerint 34-35 millió ember maradhat, gazdasági növekedés és a menekültek visszatérése nélkül az ország demográfiai válsággal néz szembe" – közölte kedden Ella Libanova népességkutató, a Demográfiai és Társadalomkutató intézet igazgatója az rbc.ua hírportálnak adott interjújában. A jelentés szerint a demográfus elmondta, hogy jelenleg nincs Ukrajnából kiinduló új migrációs hullám. De fennáll a demográfiai válság kockázata – tette hozzá. Szerinte Ukrajnának vissza kellene hoznia azokat a háború elől menekülőket, akik főleg nemrégiben távoztak. „Valóban nagyon kiélezett helyzetünk van. A születések száma nem nő a háború alatt, a halálozás nem csökken. Ráadásul van elvándorlás. Ezért elkerülhetetlen a népesség csökkenése. Nálunk már a háború előtt is volt népességfogyás” – emlékeztetett Libanova. A szakember ugyanakkor nem ért egyet az ENSZ legfrissebb adataival, amelyek 7 millió ukránról szólnak, akik a háború alatt hagyták el Ukrajnát. „Február 24-től november 21-ig a migráció egyenlege – az Ukrajnát elhagyók és a beutazók közötti különbség – körülbelül másfél millió volt. A háború előtt külföldön tartózkodók közül volt, aki visszatért. Vagyis a külföldön tartózkodó ukránok száma körülbelül 1,5 millió ember” – tette hozzá. „A 30 milliós lakosság már 2030-ban valósággá válhat Ukrajnában. De reméljük, hogy még mindig lesz 35 millió fő. Minden attól függ, meddig tart a háború. Ez a legfontosabb. Úgy gondoljuk, hogy Ukrajna lakossága most 34-35 millió fő a február 23-i határokon belül, nem beleszámítva megszállt Donbászt és a Krímet” – jegyezte meg a demográfus. Úgy vélte, február 23-án több mint 35 millió ember volt az országban, de azóta nőtt a halálozás – emberek vesztették életüket a bombázások miatt vagy a csatatéren, sokan szív- és érrendszeri betegségekben haltak meg, stressz, orvosi ellátás hiánya és egyéb tényezők miatt. „2022-ben csökkent a születési ráta, de arra számítunk, hogy 2023-ban még jobban csökkenni fog. Mert 2022-ben azok a gyerekek születtek, akiknek már megvolt az embriója. De ha a 2022-es év egésze ilyen, és 2023-ban folytatódik a háború, a születési ráta nagyon kritikusan fog csökkenni. Ha 2021-ben Ukrajnában 1,1 gyermek született egy nőre számítva, akkor 2022-ben és még inkább 2023-ban a mutatók egynél is kisebbek lesznek. Valószínűleg 2024-ben is alacsony lesz a születési ráta. Utána nagy valószínűséggel apránként emelkedni fog. De baby boom-mal nem számolnék” – összegezte Ella Libanova, megjegyezve, hogy a népesség növekedéséhez egy nőre számítva legalább 2,2-2,3 gyermeknek kellene lennie. A Világbank adatai szerint Ukrajnában 2020-ban 1,22 gyermek/nő volt a születési ráta, ami az egyik legalacsonyabb Európában és a világon. Szakértők szerint az ilyen alacsony növekedési ütemek miatt a népesség természetes növekedése lehetetlen, az elöregedés pedig tovább nehezíti a gazdaság háború utáni fellendülését. Olekszij Kus közgazdász úgy véle, Ukrajnában szükség lenne egy menekült-visszatérési programra, ami viszont gyorsan fejlődő gazdaság nélkül lehetetlen. „Egyébként demográfiai válság vár Ukrajnára – a lakosság száma nem éri majd el a 30 millió főt, ebből 10 millió lesz a nyugdíjas” – vázolta a jövőt a szakember.


Az Ukrenerho állami energiaszolgáltató vállalat sajtóközleményében arról tájékoztatott, hogy korlátozzák az áramellátást a keddi napon Ukrajna egész területén, óránként ütemezett kimaradások lesznek. Volodimir Kudrickij, a vállalat vezetője sajtótájékoztatóján közölte, hogy az ukrán energiarendszert ért múlt heti masszív orosz rakétatámadás után az Ukrenerhónak „gyakorlatilag nem maradt ép hő- és vízerőműve”, illetve csomóponti alállomása Ukrajnában. Szavai szerint az általa vezetett vállalat 15 objektumát érte csapás.


Kazahsztán visszautasította az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) bírálatát a vasárnapi előrehozott elnökválasztással kapcsolatban, amelyen a hivatalban lévő elnök, Kaszim-Zsomart Tokajev elsöprő győzelmet aratott. A kazah külügyi tárca szerint az EBESZ jelentése „nélkülözi a tárgyilagosságot”. A dokumentum a minisztérium szerint „részrehajló következtetéseket tartalmaz, nyilvánvalóvá téve, hogy egyáltalán nem áll szándékában elismerni az energiában gazdag közép-ázsiai ország belső helyzetében végbement fejlődést”.

(vukics)




566 megtekintés

Comments


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK