top of page

Szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2022.12.21.)




Az idei tanév kezdetén csaknem 2,25 millió ukrán gyermeket vettek fel az Európai Unió tagországainak oktatási intézményeibe, ami a teljes ukrán tanulói létszám közel 43%-a – közölte hétfőn Hanna Szahno, a Gazdaságstratégiai Központ humántőke-fejlesztési politikával foglalkozó kutatócsoportjának munkatársa egy konferencián, tájékoztatott a korrespondent.net hírportál. A jelentés szerint Szahno elmondta, hogy 2022 szeptemberében megközelítőleg 2,25 millió ukrán gyermeket integráltak az EU-tagországok oktatási intézményeibe. 2021 szeptemberében összesen 5,4 millió gyermek tanult ukrán iskolákban és járt óvodákba, és ebből valamivel több mint egymillió volt óvodás, a többi pedig iskolába járt, vagyis az ukrán gyerekek 43 %-a jelenleg Ukrajnán kívül van – tette hozzá. A szakember közlése szerint 7,8 millió ukrán kényszerült elhagyni a hazáját és az európai országokban maradni. Ennek a tömegnek a 90%-a nő és gyermek – emlékeztetett. Mint megjegyezte, 6,5 millió ukrán belső menekült, a felük hivatalosan is áttelepülti státuszt kapott, és ez a mutató március óta alig változott. Emellett a 2022 decemberi adatok szerint az országon belüli menekültek 40 %-ának van munkája – mutatott rá Hanna Szahno.


Mint arról beszámol az agro-business.com.ua, Ukrajnában módosult a munkanélküliek közhasznú munkákba való bevonásának szabálya. A gazdasági tárca sajtószolgálatától származó információ szerint a kormány jóváhagyta a szabálymódosítást, amely szabadabb kezet biztosít a katonai közigazgatások számára a munkanélküliek közhasznú munkába való bevonásához. A dokumentum szerint a szélesebb hatáskörhöz jutott megyei katonai közigazgatások mostantól önállóan dönthetik el, mikor mely településre és milyen jellegű közmunkára mozgósítják a munkaképes, de állandó munkahellyel nem rendelkező állampolgárokat. A Felújítás Hadtest névre keresztelt projektbe olyan állampolgárokat vonhatnak be, akik írásos beleegyezésüket adják. Eddig országos szinten mintegy 3300-an jelentkeztek a közmunka hadtestbe. A kormány a jövő évre 154 millió hrivnyát irányzott elő erre a célra.


Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) munkatársai letartóztattak egy nőt Odessza megyében, aki gyűjtéseket szervezett az orosz hadsereg délen és keleten harcoló egységei számára. A nő közösségi oldalakat, köztük Ukrajnában betiltottakat használt a gyűjtésre. A segíteni kívánóknak megadta rokona bankkártyájának számát, aki szintén az orosz oldalon harcol. Mindemellett oroszbarát bejegyzéseket osztott meg és nyíltan támogatta Oroszország Ukrajna ellen indított háborúját. Az ügyben eljárás indult, a nőt előzetes letartóztatásba helyezték.


Valerij Zaluzsnyij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka támogatásáról biztosította a katonák büntetésének szigorításáról szóló új törvényt, és kéri Volodimir Zelenszkij elnököt a nemrég elfogadott jogszabály aláírására – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a hadsereg-főparancsnok Telegram-csatornájára hivatkozva. A jelentés szerint Zaluzsnij azt írta: „támogatom a Legfelső Tanács által elfogadott törvény vonatkozó módosításait, és kérem az elnököt a jogszabály aláírására. A véleményem egyértelműen tükrözi a hadseregcsoportok és katonai egységek parancsnokainak álláspontját, akik szisztematikus megoldást követeltek erre a kérdéskörre.” Mint megjegyezte, szerinte a hadsereg fegyelmezett. Ha pedig a törvény kiskapui nem biztosítják annak betartását, és az „elutasítók” bírságot fizethetnek, az igazságtalan – tette hozzá. Sőt, és ez kulcsfontosságú, a front védtelenné váló területeit más katonák kénytelenek lezárni, ami az ott lévő személyi állomány, és civilek, valamint területek fokozott veszteségéhez vezet – mutatott rá. Ahogy megjegyezte, az elvesztett pozíciókat gyakran nagyon magas költségek melletti támadásokkal kell helyreállítani, és ennek nem szabad így lennie – hangsúlyozta. A hadsereg-parancsnok kiemelte azt is, hogy nem fenyeget a parancsnokok fokozott büntetlensége, mert tetteikért vagy tétlenségükért teljes jogi felelősséget viselnek. „Elismerem-e, hogy léteznek olyan problémák, amelyek önkényes eltávozáshoz vezetnek? Igen, és dolgozom a megszüntetésükön. Az államunk területeinek felszabadítására irányuló sikeres akciók pedig ennek a megerősítése. Mindenkit felszólítok, hogy vessen véget ennek a vitának. És együtt hozzák közelebb a győzelmet” – szólított fel Valerij Zaluzsnij.


Az utóbbi hónapokban minimálisra csökkent a cégbejegyzések száma Ukrajnában, míg Lengyelországban az ukránok folyamatosan regisztrálják a vállalkozásaikat és pótolják a munkaerő-hiányt. Alig kevesebb mint 2700 jogi személy – ez a legalacsonyabb adat az elmúlt hat hónap átlagában –, vészesen csökken az Ukrajnában regisztrált vállalkozások száma, az előző év első hat hónapjához képest 67 százalékos a zuhanás. A Vkurszi platform üzletelemző szolgáltatásának adatai szerint a novemberi statisztika valamelyest kedvezőbben alakult, 2885 újdonsült jogi személyt regisztráltak, ami 6 százalékos javulás éves alapon. Az egyéni vállalkozók lelkesedése is alábbhagyott. Októberben 17 432 ilyet vezettek be a nyilvántartásba, novemberben ennél kevesebben, 16 061-en vágtak bele e tevékenységbe. Ugyanakkor az ukránok ez év eleje óta több mint 10 ezer céget regisztráltak Lengyelországban. Ebből 9829-et március 1-je után – írja a Business Insider Polska. Minden negyedik vállalat építkezéssel foglalkozik, az újonnan létrehozottak 16 százaléka informatikai, 7 százaléka szállítási és logisztikai szolgáltatásokat kínál. A lengyel üzleti lap szerint az ukránok azokat a réseket töltik be, ahol hiányoztak a lengyel szakemberek. Az ukrán Nova Posta és a Lviv Croissants (az egyik legnagyobb ukrán gyorséttermi franchise) már megnyitotta lengyelországi fiókjait. A Mastercard elemzése szerint nem csak a nagyvállalkozások költöznek: az ukrán kis- és középvállalkozások 28 százaléka már kiterjesztette a tevékenységét külföldi fogyasztókra. Az ukrán kkv-k legfontosabb piacai között szerepel az USA (30 százalék), Lengyelország (27), Németország (13), Nagy-Britannia (10), Litvánia (10) és Kanada (10). A Gyija.Business felmérése szerint leginkább a bútorgyártók, a könnyű- és a gépipar kívánja fejleszteni az exportot.

Olekszij Danilov az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács (RNBO) titkára ismét arról beszélt, hogy mekkora rakétakészletük van az oroszoknak, írja a rubryka.com. Az RNBO titkára biztosra veszi, hogy az oroszoknak már csak két-három, de legfeljebb is négy Ukrajna elleni támadáshoz elegendő rakétájuk maradt. Ha ezeket kilövik az ukrajnai célpontokra, úgy teljesen rakéták nélkül maradnak. Ezt azonban aligha engedheti meg az orosz hadvezetés, mondta Danilov. Szerinte Moszkvában biztosan kisütnek valamilyen megoldást arra, hogy maradjon valamennyi tartalék rakétakészletük. Közölte továbbá, hogy az oroszok jelenleg elsősorban C-300 rakétákat vetnek be az ukrajnai célpontok ellen. Ebből a rakétatípusból azonban bőséges készlet áll Moszkva rendelkezésére. Hozzátéve, hogy az ukrán légvédelem megtanulta, miként kell ártalmatlanná tenni az iráni gyártású öngyilkos drónokat. December 19-re virradóan 30 ilyen Shahed-136/131 drónt lőtt le a légelhárítás.


A pótlékok összegét eddig összesen 60 százalékkal emelték a fronton harcoló katonák számára, ennek mértékét elsősorban az alapbér nagysága, a beosztás és szolgálati idő határozza meg írja a Korrespondent.net. Hanna Maljar védelmi miniszterhelyettes hétfői kijevi sajtótájékoztatóján közölte: decembertől 37 százalékkal emelkedik az ukrán katonák pénzbeli juttatása novemberhez képest. A tárcavezető elmondása szerint a teljes havi pótlékot eddig már 60 százalékkal növelték. Hozzátette: ezt az alapbér nagysága, a beosztás és szolgálati idő határozza meg. “Minden kifizetés a havi juttatás jogcímén történik. Ezért decemberben csaknem 37 százalékkal többet fizetnek majd a katonáknak ezért a pozícióért, mint novemberben” – mondta Maljar. Azt is hozzátette, hogy december 14-én a védelmi minisztérium már átutalta a frontszolgálatban való közvetlen részvételért járó pótlék 100%-át (ennek összege havi 100 000 hrivnya), és 100%-át a hadiállapot alatti szolgálatért (30 000 hrivnya). Egy hrivnya 10.27 Ft.


További drasztikus drágulás jöhet a tartós áramkimaradások miatt Ukrajnában, a korábbi prognózisokhoz képest is rosszabb makrogazdasági mutatókat jósolnak a szakértők a jövő évre figyelmeztetett az ukrán Nemzeti Bank (NABU), adta hírül a Korrespondent.net. Az orosz energiaterror a vállalkozások termelési költségeinek további növekedéséhez vezethet. Emiatt sok termék ára tovább emelkedhet. Erről december 19-én, hétfőn számolt be a jegybank hivatalos honlapján. “Rendszeressé váltak az energetikai létesítmények elleni nagyszabású orosz támadások Ukrajnában, egyre több időt vesz igénybe az elektromos hálózatok helyreállítása. A villamosenergia-hiány miatt megnőtt az üzemanyagok iránti kereslet, ami az üzemanyagok árának növekedéséhez vezetett. Ez pedig megmutatkozik az áruk és szolgáltatások árában is” – áll a Nemzeti Bank Monetáris Bizottságának december elejei jelentésében. Az Ukrán Nemzeti Bank 25%-on tartotta a diszkontrátát. Az NBU megjegyezte, hogy a csökkenő bevételek miatti fogyasztói kereslet gyengülése, az áramkimaradások miatti jelentős többletkiadások a háztartási szükségletekhez, a nem alapvető kiadások megtakarítása, valamint a kényszerű migráció csak részben ellensúlyozza az inflációs nyomást. Az alap forgatókönyv szerint a jelenlegi helyzet folytatásának tekinthető az ukrán égbolt meglehetősen sikeres légvédelmi és rakétavédelmi rendszerekkel történő védelmével, a megrongálódott energetikai létesítmények viszonylag gyors helyreállításával és a 25%-on belüli áramhiánnyal. Azonban még ez a forgatókönyv is negatív hatással lesz az inflációs dinamikára, és lassítja a gazdasági fellendülést 2023-ban. A kritikus infrastruktúra súlyosabb károsodásával és hosszabb áramkimaradásokkal járó forgatókönyvek esetén a jövő évi makrogazdasági előrejelzést nagyobb mértékben kell módosítani, ami valószínűleg a GDP további csökkenését vonja maga után – figyelmeztetett a Nemzeti Bank.


A NATO vezetője nemrég arra figyelmeztetett, hogy az ukrajnai háború közvetlen háborúvá fajulhat a NATO és Oroszország között. Az orosz külügyminisztérium hétfőn arra figyelmeztetett, hogy Washington politikája egy "közvetlen összecsapás" szélére sodorta az Egyesült Államokat és Oroszországot. Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő a megjegyzéseket Ned Price külügyminisztériumi szóvivő nyilatkozatára reagálva tette, aki a múlt héten azt mondta, hogy Oroszország "hibás" az amerikai-orosz kapcsolatok megromlásáért. Zakharova szerint az Egyesült Államok azért hibás, mert célja az "amerikai hegemónia" fenntartása, miközben figyelmen kívül hagyja Oroszország biztonsági aggályait. "Ez egy veszélyes és rövidlátó politika, amely az Egyesült Államokat és Oroszországot a közvetlen összecsapás szélére sodorja" – mondta.


A Visegrádi Négyek tagállamai közül Szlovákiában a legnagyobb az ellenszenv az ukrajnai menekültek iránt, írja egy felmérés eredményére hivatkozva az ua-reporter. Az információ szerint a Globsec szervezet által lefolytatott közvélemény kutatás kimutatta, hogy Szlovákiában a lakosság 52 százaléka ellenszenvvel viseltetik az ukrajnai menekültek iránt. Ez sokkal magasabb arány, mint a V4-ek többi országában. Csehországban a lakosság 25, Magyarországon 15, Lengyelországban pedig 11 százaléka utálja a háború elől hozzájuk menekülőket. Ugyanakkor kiderült a felmérésből az is, hogy a leginkább befogadók és toleránsak a menekültekhez a lengyelek, a magyarok és a csehek, akiknek több mint háromnegyede együtt érez a háború miatt szenvedőkkel. A szlovákok körében viszont az ukránokkal szimpatizálók aránya csupán 42 százalék.


Az Irán és Oroszország elleni amerikai szankciók természetesen közelebb hozták őket egymáshoz... Ki hitte volna? William Burns, a CIA igazgatója a PBS-en sugárzott interjúban azt mondta, hogy Oroszország és Irán egy "teljes értékű védelmi partnerségen" dolgozik, és hogy egy ilyen megállapodás veszélyezteti az USA-t és szövetségeseit a Közel-Keleten. Burns az orosz és iráni katonai együttműködés példájaként említette, hogy Irán drónokat szállít Oroszországnak, bár Teherán ragaszkodik ahhoz, hogy ez csak azelőtt történt, hogy Oroszország megkezdte volna az ukrajnai invázióját. "Az oroszok pedig kezdik fontolgatni, hogy milyen technológiák átadásával támogathassák az irániakat. Egy ilyen lépés valós fenyegetést jelent Irán szomszédságára, valamint számos barátunkra és partnerünkre Irán környezetében" - mondta Burns.


A "Félek egy teljes körű háborútól a Nyugat és Oroszország között, figyelmeztet a Nato vezetője" című cikkében a The Telegraph: "Attól tartok, hogy az ukrajnai háború kicsúszik a kezünkből, és egy nagyobb háborúvá fajul a Nato és Oroszország között" – mondta Jens Stoltenberg, a Nato főtitkára egy interjúban arra a kérdésre válaszolva, hogy mitől tart a legjobban a télen. Az NRK norvég műsorszolgáltatónak pénteken azt mondta, hogy bízik abban, hogy egy ilyen forgatókönyv elkerülhető, de a veszély fennáll. "Ha a dolgok rosszul mennek, akkor borzalmasan rosszul is elsülhetnek".

Ukrajna Legfelső Tanácsa új törvényt fogadott el múlt héten a nemzeti kisebbségekről, hatályon kívül helyezve a korábbit. A nemzeti kisebbségekről (közösségekről) szóló törvényjavaslatot 324 képviselő támogatta. Az elfogadásához legalább 226 szavazatra volt szükség. A törvény elfogadása az egyik feltétele annak, hogy Ukrajna megkezdhesse a tárgyalásokat az Európai Unióhoz való csatlakozásáról. A nemrégiben elfogadott kisebbségi törvényről Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szervezet (KMKSZ) elnöke a következőt nyilatkozta a Kárpátalja hetilapnak: „A kisebbségi törvény elfogadásával lezárult egy folyamat, amely az Ukrajna területén élő kisebbségek jogfosztásáról szól. Ez egy többéves folyamat volt. Az oktatási törvény, a nyelvtörvény és a médiatörvény számos olyan jogtól fosztotta meg a kárpátaljai magyarságot és több Ukrajnában élő nemzeti közösséget is, melyekkel korábban rendelkeztek.” A most elfogadott törvény megerősítette ezeket a jogfosztásokat és jelentős visszalépést jelent a mai napig is érvényben lévő 1992-es törvényhez viszonyítva, hiszen számos olyan joggal nem élhet a kárpátaljai kisebbség, amelyekkel élhettek korábban. „A törvény még eléggé zavaros és deklaratív jellegű, valamint nem teszi lehetővé a kisebbségek számára, hogy megfelelően meg tudják védeni, vagy bővíteni meglévő jogaikat” – mondta az elnök úr. Véleménye szerint rendkívül sajnálatos, hogy ebben a háborús időszakban ilyen kérdésekkel foglalkoznak, melyeket minden bizonnyal egy békésebb korban kellene megvitatni. Reményeit kifejezve aláhúzta: „A törvényben szerepel egy olyan passzus, amely kimondja, hogy a nemzetközi szerződések felülírják a törvény rendelkezéseit, amelyek Ukrajna európai integrációs folyamatának előrehaladását követően remélhetőleg újra napirendre kerülnek.”

(vukics)




445 megtekintés
legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page