Szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2023.01.05.)
–
Lengyelország kedden közölte, hogy Németország arról tájékoztatta, hogy nem kíván tárgyalásokat folytatni a Varsónak fizetendő második világháborús jóvátételről, mivel Berlin az ügyet lezártnak tekinti. A lengyel külügyminisztérium azt is közölte, hogy az ENSZ-hez fordult támogatásért az 1939-45 közötti náci német megszállás alatt elszenvedett mintegy 1,3 billió dollárra becsült veszteségek kompenzálására irányuló erőfeszítéseiben. Az elhúzódó vita során Németország mindvégig kitartott amellett, hogy az ügyet a kommunista időkben hozott döntésekkel lezárták, amikor Varsó lemondott a jóvátétel követeléséről. Lengyelország szerint ez Moszkva nyomására történt, és nem volt jogilag kötelező érvényű. Októberben hivatalos követelést küldött. Lengyelország vezetői azt sugallják, hogy van lehetőség a tárgyalásokra. A lengyel külügyminisztérium közölte, hogy a berlini kormány december 28-i hivatalos jegyzékében közölte, hogy "a háborús veszteségekért járó jóvátételek és kártérítések ügye továbbra is lezárt, és a német kormány nem szándékozik tárgyalásokat kezdeni a témában". A minisztérium fogadkozott, hogy szélesebb körben folytatja erőfeszítéseit, és közölte, hogy kedden a kormány az ENSZ főtitkárához, Antonio Guterreshez és más vezető ENSZ-tisztviselőkhöz fordult, "együttműködést és támogatást" kérve a háborús jóvátétel elnyerésére irányuló erőfeszítésekben.
Az ukrajnai drónfejlesztések felgyorsítottak egy régóta várt technológiai trendet, amely hamarosan a világ első teljesen autonóm harci robotjait hozhatja a harctérre, és ezzel a hadviselés új korszakát indíthatja el. Minél tovább tart a háború, annál valószínűbbé válik, hogy a katonai elemzők, a katonák és a mesterséges intelligencia kutatók szerint drónok segítségével fogják azonosítani, kiválasztani és megtámadni a célpontokat. Ez olyan mélyreható forradalmat jelentene a haditechnikában, mint a gépppuskák bevezetése. Ukrajna már rendelkezik félautonóm támadó drónokkal és mesterséges intelligenciával felszerelt drónelhárító fegyverekkel. Oroszország is azt állítja, hogy rendelkezik mesterséges intelligenciafegyverekkel, bár ezek az állítások nem bizonyítottak. De nincs megerősített példa arra, hogy egy nemzet olyan robotokat állított volna hadrendbe, amelyek teljesen önállóan gyilkolnak. Szakértők szerint ez csak idő kérdése lehet. Oroszország vagy Ukrajna már a mostani háború során bevetheti őket. "Sok állam fejleszti ezt a technológiát" – mondta Zachary Kallenborn, a George Mason Egyetem fegyverinnovációs elemzője. Az elkerülhetetlenség érzése kiterjed az aktivistákra is, akik évek óta próbálják betiltani a gyilkos drónokat, de most úgy vélik, be kell érniük azzal, hogy megpróbálják korlátozni a fegyverek támadó célú használatát. Ukrajna digitális átalakításért felelős minisztere, Mihailo Fedorov egyetért azzal, hogy a teljesen autonóm gyilkos drónok "logikus és elkerülhetetlen következő lépés" a fegyverfejlesztésben. Elmondása szerint Ukrajna "sok kutatás-fejlesztést végez ebben az irányban". "Úgy gondolom, hogy a következő hat hónapban nagy a lehetőség erre" – mondta Fedorov az Associated Pressnek adott interjújában. Jaroszlav Honcsar ukrán alezredes, az Aerorozvidka nevű, harci drónok innovációjával foglalkozó nonprofit szervezet társalapítója egy nemrégiben adott interjúban a front közelében elmondta, hogy az emberi harcosok egyszerűen nem képesek olyan gyorsan feldolgozni az információkat és meghozni a döntéseket, mint a gépek. "Még nem léptük át ezt a határt – és azért mondom, hogy 'még', mert nem tudom, mi fog történni a jövőben" – mondta Honcsar, akinek a csoportja élen jár a dróninnovációban Ukrajnában, olcsó kereskedelmi drónokat alakítva át halálos fegyverekké.
A munkájukkal járó mindennapos borzalmak ellenére a "Fekete Tulipán" szervezet tagjai azt mondják, hogy úgy gondolják, jó cselekedetet hajtanak végre azzal, hogy az eltűnt katonák hozzátartozóinak egyfajta bizonyosságot és lezárást biztosítanak. "A szüleik otthon várják őket" – mondta Artur Simeiko önkéntes. "Így végre rendesen eltemethetik őket". "Nem valami erdőben, mezőn vagy az utcán kellene feküdniük" – mondta. A mintegy 100 önkéntesből álló csoport vállalja az orosz és ukrán katonák holttestének felkutatását és exhumálását a frontvonal közelében, ami időnként veszélyes feladat. A holttestek gyakran robbanóanyagok maradványaival együtt kerülnek elő, némelyikük pedig robbanószerkezetes csapdával van ellátva – mondta a csoport. A csoport nem közölte, hogy hány holttestet talált. A „Fekete Tulipán” tagja, Olekszij Iukov, aki egy korábbi küldetés során egy második világháborús katona maradványainak exhumálásakor elvesztette egyik szemét, azt mondta, hogy csoportja eltökélt szándéka, hogy minden egyes elesett ukránt visszaadjon. Tüzérségi robaj hallatszott a távolban, miközben a holttestek kiásásáról beszélt. Elmondása szerint ehhez még ő sem szokott hozzá. "Amikor kiásunk egy embert, átéljük a rémálmát és a borzalmat, amit az utolsó pillanatában élt át. Azt a pillanatot, amikor megértette, hogy itt a vég, nincs már többé visszaút" – mondta Iukov. "Vele együtt újra átéled mindezt. Ez nagyon, nagyon nehéz."
Több mint 80 Oroszország által indított drónt lőttek le az ukrán erők 2023 első két napjában – állítja az ukrán elnök. 2023-ban Oroszország elhúzódó légi hadjáratot tervez iráni gyártmányú drónok segítségével, hogy "kimerítse" és behódolásra kényszerítse – állítja Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. A nemzethez intézett esti beszédében hétfőn Zelenszkij elmondta, hogy Ukrajna olyan értesüléseket kapott, amelyek szerint Oroszország fokozni fogja az ország elleni drónhadjáratát. "Információink vannak arról, hogy Oroszország hosszú távú támadást tervez a Shahed drónok használatával" – mondta Zelenszkij.
Nagy-Britannia kedden kijelentette, hogy elkötelezett a NATO-műveleti erő (NATO's Very High Readiness Joint Task Force) 2024-ben történő vezetése mellett, elutasítva ezzel a berlini Table.Media beszámolóját, amely szerint a brit késlekedés arra késztette a német védelmi minisztériumot, hogy megvizsgálja annak lehetőségét, hogy 2023 meghosszabbítsák vezetői pozíciójukat a munkacsoportban. "Nagy-Britannia készen áll arra, hogy teljesítse a NATO nagyon magas készültségű közös NATO-feladatcsoportjának 2024-es vezetésére vonatkozó kötelezettségvállalásunkat – minden ellenkező értelmű állítás teljesen valótlan" – mondta a brit védelmi minisztérium szóvivője. "A NATO jelenleg felülvizsgálja katonai terveit és haderőmodelljét, ami befolyásolhatja a szövetség tagjaihoz intézett kéréseit" – tette hozzá a szóvivő. A Table.media hírportál német katonai forrásokra hivatkozva kedden korábban arról számolt be, hogy Nagy-Britannia a tervezettnél több hónappal később, csak 2024-ben veszi át a vezetést. "Erről jelenleg semmi hivatalosat nem tudok mondani" – közölte válaszul a Reutersnek a német védelmi minisztérium szóvivője, aki szerint Franciaország a héten adta át a VJTF parancsnokságát 12 hónapra a német Bundeswehrnek. Németország vezető nemzetként legfeljebb 2700 katonát biztosít. A vezetői pozíciót rotálják a tagok között, hogy megosszák a hadseregre háruló terheket, és a dandárokat három évre kötik a VJTF-hez, hogy segítsenek a készenléti és leállási fázisban, ami azt jelenti, hogy más missziókra vagy nemzetközi kötelezettségekre nem állnak rendelkezésre.
Egy hibás hajtómű okozta az 1,7 milliárd dollárt érő vadászgép lezuhanását egy decemberi minőségellenőrzés során. A Defense News szerdán jelentette, hogy a védelmi vállalat, a Pratt & Whitney felfüggeszti az új F-35 hajtóművek szállítását, miután a múlt hónapban az egyik gép egy texasi kifutópályán meghibásodott. A december 15-i incidensről készült videón látható, amint egy Lockheed F-35B Lightning II-es lezuhan egy minőségellenőrzés során, a pilóta pedig katapultál. Múlt pénteken, az incidenst követően a Defense News számolt be először arról, hogy a Lockheed Martin "bejelentette, hogy a folyamatban lévő vizsgálat miatt leállította az új F-35 Joint Strike Fighterek átvételi repüléseit és szállítását". Ennek következtében a Lockheed Martin hét repülőgéppel kevesebbet szállított le, mint a 2022-ben szerződésben vállalt 148 darab. Az említett jelentés szerint "egy, a programot ismerő forrás a Defense Newsnak elmondta, hogy a december 15-i baleset kivizsgálása során megállapították, hogy a vadászgép F135-ös hajtóművében a Pratt & Whitney által gyártott, nagynyomású üzemanyag átvitelére használt cső meghibásodott".
Biden azt mondja, hogy Bradley harcjárművek küldését fontolgatja, amely jelentősen elmarad harcértékben a Zelenszkij által kívánt nehéz harckocsiktól. Emmanuel Macron francia elnök szerdán ígéretet tett Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, hogy Párizs AMX-10 RC „könnyű harckocsikat” fog biztosítani Kijevnek, mivel Ukrajna nyugati gyártású harckocsikat szeretne. Egy francia tisztviselő szerint az AMX-10 RC járművek lesznek az "első alkalom, hogy nyugati gyártmányú páncélozott járműveket szállítanak az ukrán hadsereg támogatására". A páncélozott járművek azonban elmaradnak a Zelenszkij által kért nehezebb harckocsiktól, például az amerikai gyártmányú Abrams harckocsiktól. Az AMX-10 RC-t, amelyet Franciaország "könnyű harckocsiként" jellemez, az 1980-as években gyártották, és a francia hadsereg kivonja a szolgálatból. A jármű könnyű, hat kerekű, és egy 105 mm-es löveggel van felszerelve. Egyelőre nem világos, hogy Franciaország hány AMX-10 RC-t fog biztosítani Ukrajnának. Zelenszkij szerdai esti beszédében azt mondta, hogy Franciaország ígérete azt mutatja, hogy nincs "racionális oka" annak, hogy Kijev eddig miért nem kapott nyugati gyártású harckocsikat. "Ez az, ami egyértelmű jelzést küld minden más partnerünknek: nincs racionális oka annak, hogy Ukrajna miért nem kapott eddig még nyugati típusú harckocsikat" – mondta Zelenszkij.
Vlagyimir Putyin elnök szerdán elnökölt egy új hiperszonikus cirkálórakétákkal felfegyverzett hadihajó vízre bocsátásakor, amely az Atlanti- és az Indiai-óceánon, valamint a Földközi-tengeren hajt majd végre kiképzési missziót. "Biztos vagyok benne, hogy az ilyen erős fegyverek lehetővé teszik Oroszország megbízható védelmét a potenciális külső fenyegetésekkel szemben, és segítenek biztosítani országunk nemzeti érdekeit" – idézték Putyint az orosz hírügynökségek. "Tovább fogjuk fejleszteni fegyveres erőink harci potenciálját" – mondta Putyin, hozzátéve, hogy a hajón lévő Zircon rakétarendszernek "nincs párja". Putyin és Szergej Sojgu védelmi miniszter videokonferencián keresztül vett részt a misszió megkezdésének ünnepélyes ceremóniáján. "A misszió fő fókusza az Oroszországot fenyegető veszélyek elhárítása, valamint a regionális béke és stabilitás támogatása lesz a baráti országokkal együtt" – mondta Soigu. "A gyakorlatok során a legénység számára a hiperszonikus fegyverek és a nagy hatótávolságú cirkálórakéták bevetését fogják gyakorolni" – mondta. Soigu szerint a Zircon rakéták "képesek legyőzni bármilyen modern vagy jövőben létrehozásra kerülő légvédelmet", és képesek "célzott és erőteljes csapásokat mérni az ellenségre a tengeren és a szárazföldön".
A cseh kormány szerdán jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, amelynek célja, hogy a védelmi kiadások elérjék a NATO által előírt célt, a bruttó hazai termék 2%-át, miközben Oroszország ukrajnai háborúja folytatódik. Jana Cernochova védelmi miniszter szerint a lépés "a jövőben biztosítani fogja a nagy védelmi stratégiai projektek stabil és átlátható finanszírozását". Cernochova szerint az ukrajnai háború "világossá tette, hogy készen kell állnunk a jelenlegi és a jövőbeli konfliktusokra, és ezért feltétlenül szükséges a hadsereg gyors modernizálása". Bár a csehek idén a GDP mindössze 1,52%-át költik majd a védelemre, a 2%-os célt 2024-re kell elérni, amint a törvényjavaslatot jóváhagyja a parlament, ahol a kormánykoalíció mindkét kamarában többségben van. A NATO-tagok 2014-ben megállapodtak abban, hogy 2024-ig vállalják a 2%-os kiadási célt. Jelenleg a nyugati katonai szövetség 30 tagja közül csak kilenc teljesíti vagy haladja meg ezt a célt.
Vlagyimir Putyin orosz elnök rákos beteg, hamarosan meghal, de csak Ukrajna Oroszország fölött aratott győzelme után, vagyis még idén – jelentette be Kirilo Budanov, a Védelmi Minisztérium hírszerzési főosztályának vezetője egy televíziós interjúban, adta hírül csütörtökön a korrespondent.net hírportál. A jelentés szerint Budanov az ABC News amerikai televíziónak nyilatkozva hangsúlyozta: Putyin „régóta beteg, biztos vagyok benne, hogy rákos. Azt hiszem, nagyon gyorsan meg fog halni. Remélem, hamarosan.” Mint rámutatott, pontosan tudja, hogy a Kreml fejének rosszindulatú daganata van. „Mi ezt egyszerűen tudjuk – emberektől, forrásokból” – szögezte le Putyinhoz közel álló forrásokra utalva. A fő ukrán katonai hírszerző egyúttal reményét fejezte ki, hogy Putyin halála előtt véget ér a háború, és az élők sorából való távozása után megkezdődik a „hatalom átalakítása” Oroszországban. Alekszij Danilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára viszont az ukrán televízió non-stop háborús műsorában kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök rákos beteg, és nincs vesztenivalója, így ez lehet az egyik oka a közelgő bejelentésnek az új mozgósításról az Oroszországi Föderációban. „Putyin rákos beteg, és nincs vesztenivalója. Már nincs sok hátra neki ebben a világban, relatíve. Nem sajnálja az állampolgárait, ezért megpróbál mozgósítani” – jósolta az RNBO titkára. Mint hírportálunk 2022. augusztus 2-án beszámolt róla, Kirilo Budanov bejelentette, hogy Vlagyimir Putyin beteg, haldoklik vagy már meg is halt, és helyette a 20 hasonmásának az egyikét mutatják az embereknek. Mint jelezte, az orosz elnök alteregói különféle nyilvános eseményeken vesznek részt, amikor meg kell mutatni a Kreml urát. Ahogy állította, mindenki a saját szemével győződhet meg: Putyin helyett az egyik hasonmását mutatják be. Ennek a helyzetnek szerinte egyetlen oka van: Oroszországi Föderáció diktátora vagy meghalt, vagy olyan betegségben szenved, amely miatt nem szabad mutatkoznia a nyilvánosság előtt.
Az új évben új szabályok szerint történik a katonai nyilvántartásba vétel Ukrajnában, a kormány számos módosítást fogadott el, amelyek előírják az ellenőrzés megerősítését, a hadkötelesek egységes nyilvántartásának bevezetését, valamint a személyes adatok közlésének lehetőségét a hadkiegészítő parancsnoksággal a Gyija mobil alkalmazáson keresztül – közölte szerdán az rbc.ua hírportál. A jelentés szerint a katonai nyilvántartásba vétel kötelező feltétele lesz a munkavállalásnak és tanulmányok folytatásának, valamint a külföldi tartózkodásnak. Ukrajnában a katonai nyilvántartásba vétel az emberanyag-tartalék létrehozása és felhalmozása érdekében történik. Célja a fegyveres erők és más katonai alakulatok teljes és minőségi feltöltése a békeidőben és a különleges időszakokban. A katonai nyilvántartásba vétel az állam mozgósítási készenlétének a része.
Martin Dobretsberger, egy linzi temetkezési vállalat igazgatója elmondta, a megrendelések azt mutatták, hogy a december egy példátlan hónap volt. A halálesetek növekedésének tendenciája november óta folytatódik. 2022 decemberében a vártnál többen haltak meg Ausztriában. Hivatalos statisztika még nincs, de a temetkezési vállalkozók már észrevették ezt a tendenciát – mondták az üzletág képviselői. Egy linzi cég számára a december volt az elmúlt 15 év legforgalmasabb hónapja. „Mindig halnak meg emberek – de soha nem olyan sokan, mint idén decemberben” – mondta Martin Dobretsberger, a linzi temetkezési vállalat igazgatója. Ez egy szokatlan több éves összehasonlítás – mondta. Gyanítja, hogy a magas halálozási arány az influenza és a koronavírus járvány egybeesésével is magyarázható. Dobretsberger a felső-ausztriai temetkezési vállalatok egyesületének vezetője is egyben. Elmondta, hogy számos temetkezési vállalat megrendeléseiből már kiderült, hogy a december példátlan hónap volt. Az előző évben egyetlen szabadnapjuk sem volt. Minden nap kellett elhunytakat szállítaniuk, vagy a rokonokat kellett felkészíteniük a temetésre. „Ez nem okoz problémát, végül is ez a szakmám és a hivatásom” – mondta a 42 éves üzletember. „A rokonok és a gyászolók elsőbbséget élveznek. Fontos, hogy időt adjunk nekik. A temetkezési vállalatok pedig mindent megtesznek, mert szeretik, amit csinálnak”. Ez a karácsonyi ünnepekre is vonatkozik. A családapa – legalábbis véleménye szerint – gyakrabban volt a temetőben, mint otthon.
Ukrajna jelentős ellentámadást tervez idén tavasszal, a frontvonalon folyó harci műveletek a legforróbb lesznek – közölte szerdán Kirilo Budanov, a Védelmi Minisztérium hírszerzési főosztályának vezetője az ABC News amerikai televíziónak nyilatkozva. A jelentés szerint a fő ukrán katonai hírszerző elmondta, hogy 2023 „márciusában lesz a legforróbb a harc”. „Ez a területek felszabadítása és az Oroszországi Föderáció végleges legyőzésének feladata. Ez Ukrajna egész területén, a Krímtől Donbászig fog történni” – mutatott rá. „Célunk, és ezt el is fogjuk érni, hogy visszatérjünk az 1991-es határokhoz, amelyek között Ukrajnát a nemzetközi jog minden alanya elismeri” – mondta Kirilo Budanov. Mint hírportálunk 2022. december 6-án beszámoltunk róla, Budanov kijelentette: az ukránok életében még lesznek nehéz időszakok, de már biztos, hogy Oroszország elveszíti a háborút Ukrajna ellen. „Elvileg minden a tervek szerint halad. Valójában minden valóra vált, hiszen még mindig vannak bizonyos momentumok, amelyek nem múltak el az idővel. Minden úgy lesz, ahogy mondtuk” – húzta alá. „Még továbbra is lesznek nehéz idők, de Oroszország veresége már megoldott kérdés, és ők maguk is nagyon jól tudnak mindent” – mutatott rá Kirilo Budanov.
A Resonance nemzetközi ügynökség szakértői Kijevnek ítélték oda a 2023 legjobb városa megtisztelő címet a Világ 100 legjobb városa kategóriában, az ukrán főváros a kijevi lakosok ellenálló képességének, megtörhetetlenségének és a háborúban tanúsított bátorságnak köszönhetően kapta meg ezt a címet – közölte szerdán Vitalij Klicsko kijevi polgármester a Telegram-csatornáján, adta hírül az rbc.ua hírportál. A jelentés szerint Klicsko azt írta: „a történelmi ukrán főváros a bátorság és a rugalmasság világítótornya, amely egy ellenálló nemzetet vezet a brutális agresszorral szemben. Ukrajna többi részéhez hasonlóan ez a kimeríthetetlen bátorság helye a napi tragédiákkal szemben.” Az ukrán főváros polgármestere szerint a szakemberek a város infrastruktúrájának az elmúlt 10 évben történt jelentős fejlődését is méltányolták, beleértve az új parkok és terek kialakítását, a régiek fejlesztését, a parkolási rendszer rendbetételét, az önkormányzati közlekedés gördülőállományának korszerűsítését. „Kijev ma Európa szíve. Továbbra is harcol az életért, a fejlődésért, a város szépségéért és lakóinak kényelméért” – mutatott rá Vitalij Klicsko. A Resonance nemzetközi ügynökség különböző országok több mint egymillió lakosú városait minősítette. A rangsorolás során a szakértők az élet 24 területén, hat fő kategóriába sorolva statisztikai adatok és a helyi lakosoktól és látogatóktól származó minőségi értékelések kombinációját használták fel.
Bahmut közelében zajlanak jelenleg a leghevesebb csaták. A megszállók továbbra is törekednek arra, hogy irányításuk alá vegyék a várost, nem törődve azzal, hogy a földdel egyenlővé teszik azt. Pavlo Kirilenko, a Donyecki Megyei Katonai Adminisztráció vezetője elmondta, hogy a város felét teljesen megsemmisítették. Azonban vannak jó hírek is, az ukrán fegyveres erők visszaszorították az oroszokat a város határain túlra, az előző pozícióikba.
The New York Times cikke szerint az ukránok méregdrága nyugati rakétákkal lövik le az olcsó Shahed drónokat. Az írás szerint az ukrán légvédelem korábban tüzérségi és légvédelmi fegyverekkel hárította el az orosz dróncsapásokat. Ám azt követően, hogy az oroszok az éjszakai órákban kezdték bevetni az öngyilkos drónokat, az ukránok kénytelenek voltak NASAMS föld-levegő rakétákat bevetni. Az ilyen rakéták darabonkénti ára 140 000-től 500 000 dollárig terjed, miközben az iráni gyártmányú drónok alig 20 000 dollár értékűek. Szakértők szerint ez a nagy különbség az ukránok és szövetségeseik kárára megy, miközben az oroszok nyernek rajta. Más vélemények szerint a drónok drága rakétákkal való megsemmisítése mégis olcsóbb mulatság, mint amilyen a célba találó drónok általi pusztítás volna. Arról nem beszélve, hogy emberéleteket mentenek a rakéták.
Az ukrán hadsereg közelmúltbeli, fronton elért sikereiből nem következik, hogy a nyugati országok csökkentik az Ukrajnának szánt támogatás mértékét, vagy visszaszorítják a fegyverszállításokat – olvasható a Financial Times vezércikkében, melynek szerzője szerint Moszkva új, nagyszabású offenzívát tervez, de akár még az is Vlagyimir Putyinnak kedvezhet, ha patthelyzet alakulna ki. A brit lap szerint a következő hónapokban olyan helyzetet kell teremteni a fronton, hogy az ukránok a saját feltételeiknek megfelelően tudjanak jelentős katonai eredményeket elérni. Hozzáteszik, hogy az ukránok már több tízezer életet áldoztak hazájuk védelméért, miközben több mint 35 milliárd dollárnyi kár keletkezett az ország ökológiájában, több millió ukrán ember vált földönfutóvá, és Ukrajna területének egyhatoda továbbra is orosz megszállás alatt van. A vezércikk kitér arra is, hogy a háború változásokat idézett elő a nemzetközi trendeket illetően is: számos ország kormánya felülvizsgálta biztonságpolitikáját, és a demokráciák egyesítették erejüket az autokráciákkal szemben. „A konfliktusok ráirányították a figyelmet Tajvanra, amely könnyen szuperhatalmak összecsapásának gyújtópontjába kerülhet, habár lehet, hogy a kínai elnök kivár, mivel látja, hogy az orosz hadsereg kutyaszorítóba került” – áll az elemzésben. A cikk szerzője szerint az ukránok erkölcsi fölényben vannak, és nem szabad engedni, hogy katonáik bosszúból az erőszak vagy a mészárlás útjára lépjenek. A brit lap elemzése szerint az orosz támadás teljesen az ellenkezőjét váltotta ki annak, amit eredetileg célul tűzött ki.
Volodimir Putyin orosz diktátor rezsimje nevetség tárgya lett. Az Orosz Föderáció már nem jelent katonai fenyegetést a világra. Erről Kirilo Budanov, Védelmi Minisztérium hírszerzési főosztályának vezetője beszélt az ABC Newsnak adott interjújában. Oroszország jövőjével kapcsolatban elmondta, hogy több forgatókönyv létezik, de az üzenet egyértelmű: "Nem kell félni Oroszország átalakulásától. Ez az egész világ javára válik." "Putyin rezsimje mindenki számára nevetséges" – mondta Budanov, hozzátéve, hogy az orosz csapatok gyakorlatilag kénytelenek védekezni Ukrajna ideiglenesen megszállt területein. "Oroszország már nem jelent katonai fenyegetést a világra, ez csak fikció" – mondta Kirilo Budanov, a Védelmi Minisztérium hírszerzési főosztályának vezetője. Az egyetlen probléma szerinte továbbra is az orosz nukleáris arzenál és Vlagyimir Putyin elnök ellenőrizetlen hatalma. Ez szerinte arra késztetheti az egész világot, hogy felismerje a szükségességét Oroszország atomfegyver-mentesítésének vagy legalábbis nukleáris arzenálja nemzetközi felügyeletének. "Az a terrorista ország, amely mindenki előtt atomütőerővel hadonászik és fenyegetéseket szór, nem olyan rezsim, amelynek erkölcsi vagy politikai joga lenne a tömegpusztító fegyverek ellenőrzésére" – zárta szavait Budanov.
Kijev erői hálózatba kapcsolódtak az orosz támadás alatt, és a Pentagon által évtizedekig fejlesztett rendszerek olcsóbb "MacGyver" változatát valósították meg. A Pentagon évtizedeket és dollármilliárdokat szánt arra, hogy egységes, digitális hálózatba kapcsolja különböző fegyvernemeit a modern háborúk követelményeinek megfelelően. Ukrajna most elérte a cél olcsóbb változatát, amelyben megvalósul a légierő, a hírszerzés, vagy épp a tüzérség szoros, valós idejű együttműködése. Az Egyesült Államok most azt tanulmányozza, hogy lehet átültetni a nyugati bürokratikus rendszerekbe Ukrajna innovációs sikerének legfontosabb elemét, az alulról építkező megközelítést. Kijev rögtönzött hálózatán drónok, fegyverek, alakulatok és parancsnoki központok kapcsolódnak egymásba műholdas kommunikáció és egyedi szoftverek segítségével. A rendszer a kezdetektől fogva olyan magas szintű hírszerzést, koordinációt és pontosságot biztosított az ukrán haderőnek, amely lehetővé tette, hogy megállítsák Oroszország hatalmas, de nehézkes hadseregét. Az ukrán rendszer messze elmarad az amerikai hadsereg kiterjedt és rendkívül ambiciózus digitalizációs erőfeszítéseitől. Az amerikai digitalizációs projektek veteránjainak a menet közben összeállított virtuális parancsnoki és irányítási rendszer értékes tanulságokkal szolgál a Nyugat számára, különösen a kísérletezés és a nem katonai szakértők bevonásának szükségességéről. Glen Grant, a katonai digitalizálásban jártas nyugalmazott alezredes szerint a bürokratikus nyugati hadseregek túl lassúak és túl nehézkesek ahhoz, hogy gyorsan alkalmazzanak új technikai megoldásokat a harctéri problémákra. Az ellenség 20 éve készül a teljes körű háborúra. Mi 10 hónap alatt technológiai ugrást hajtottunk végre – írta Twitteren Mihajlo Fedorov ukrán digitális átalakulásért felelős miniszter.
(vukics)
Comments