Szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2023.01.11.)
–
Románia gazdasága idén megelőzi stagnáló szomszédait, amit az európai uniós finanszírozás, a valutastabilitás és a külföldi befektetések, részben az Oroszországból és Ukrajnából való áttelepülés is segít. 3,1%-os bővülést vár a Nemzetközi Valutaalap, míg az Európai Bizottság 1,8%-os növekedési előrejelzése is jóval megelőzi Lengyelországot – amely 0,7%-os növekedést vár – és Magyarországot, amely lassulással és magas inflációval küszködik. Mindez egy évtizedet követően következik be, amikor Románia – amely sokáig Európa egyik legszegényebb országa volt, és a korrupció hírneve is terhelte – csendben felzárkózott társaihoz, és Lengyelország után Kelet-Európa második legnagyobb gazdaságává vált. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint az egy főre jutó GDP vásárlóerőben kifejezve 2021-ben az uniós átlag 74%-át tette ki, ami 21 százalékpontos növekedést jelent 2010 óta.
Valótlanok az orosz megszállók állításai, miszerint a Donyeck megyei Szoledar már állítólag az ellenőrzésük alatt van, meg kell várni az ukrán vezérkar jelentését – jelentette ki szerdán Szerhij Cserevatij, a Kelet hadseregcsoport sajtószóvivője egy televíziós műsorban, adta hírül az rbc.ua hírportál. A jelentés szerint Cserevatij a Szuszpilne tévécsatornának nyilatkozva hangsúlyozta: „az oroszok azt mondják, hogy az ellenőrzésük alatt áll, de ez nem igaz. Várjuk meg a részleteket a vezérkar jelentésében.” A hírportál emlékeztetett arra, hogy az orosz megszállók továbbra is rohamozzák Szoledart, és kedd este az orosz propagandamédia elterjesztette Prigozsinnak, a Wagner magánhadsereg alapítójának kijelentését, miszerint az orosz erők állítólag már „Szoledar egész területe fölött átvették az irányítás". A wagneristák még egy állítólagos fotót is közzétettek, amely Szoledar sóbányájában készült, de az ukrán fegyveres erők stratégiai központja ezt már cáfolta és ellenséges információs és pszichológiai műveletnek nevezte.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) irányításával a rendvédelmi és biztonsági szervek szerdán kémelhárítási műveletet kezdtek Kijev központi Pecserszk kerületében és a szomszédos területeken a fontos állami létesítmények szabotázsellenes védelmének ellenőrzése, megerősítése és az állam védelme alatt álló személyek biztonságának fokozása érdekében – számolt be az rbc.ua hírportál az SZBU sajtószolgálatára hivatkozva. A jelentés szerint a kémelhárítási és szabotázsmegelőző akcióban az SZBU mellett a Nemzeti Rendőrség és az ukrán fegyveres erők katonai rendészeti szolgálatának egységei vesznek részt. „Ez a művelet különösen fontos az ukrajnai helyzetet minden eszközzel destabilizálni igyekvő Oroszország fegyveres agressziójának körülményei között” – áll a közleményben. A biztonsági erők átkutatják a területet és az egyes helyiségeket (irodákat, többlakásos lakóépületek közös helyiségeit, a közszolgáltató intézményeket) tiltott tárgyak felderítése céljából; ellenőrzik a kormányzati negyed területén tartózkodó állampolgárokat, miközben fokozzák a védelmi intézkedéseket Pecserszk kerületben. Az SZBU hangsúlyozta, hogy a biztonsági intézkedések a hadiállapot jogi szabályozásának figyelembevételével történik. Arra azonban figyelmeztetett, hogy a végrehajtás során korlátozások lesznek érvényben a főváros utcáin, az állampolgárok okmányainak ellenőrzése, a járművek átvizsgálása érdekében. Az SZBU arra kéri az állampolgárokat, hogy viszonyuljanak megértéssel az esetleges kellemetlenségekhez, és reagáljanak megfelelően a rendfenntartók jogi lépéseire és követeléseire, vigyenek magukkal személyazonosító okmányokat, tartsák be a kijárási tilalmat.
Egy frissen végzett közvélemény-kutatás szerint 2022 decemberében a válaszadók 95%-a ukrán nemzetiségűnek vallotta magát, kevesebb mint 2% nevezte meg anyanyelveként az oroszt, 1% az ukránt és az oroszt, további 2% pedig mást – adta hírül hétfőn az rbc.ua hírportál. A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) kutatási adata szerint 2017-hez képest az ukrán nemzetiségűek aránya 7%-kal nőtt, míg az oroszoké 5%-kal, a kettős identitásúaké pedig 2%-kal csökkent. Ma már az ország déli és keleti részében is a lakosság 90%-a az ukrán nemzetiséghez tartozónak mondja magát, míg öt éve ez az arány még 64% volt. „Ezekből az adatokból ítélve Ukrajna valójában megszűnt többnemzetiségű állam lenni, mivel a nem ukrán nemzetiségűek a lakosságnak csak néhány százalékát teszik ki” – jelentette ki Volodimir Kulik, a kutatás megrendelője. Úgy vélte, ennek megfelelően a nemzetiségi politika nem fog jelentős szerepet játszani a nemzetpolitikai folyamatokban, bár az egyes régiókban és Ukrajnának továbbra is tényező marad a nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolatokban és az átvett kisebbségi jogokat tekintve. „De egy dolog a kisebbségi nyelvű iskolai osztályokról és rádióműsorokról gondoskodni, és más autonómiáról vagy akár elszakadási törekvésekről beszélni, amivel néhány valóban soknemzetiségű országnak kell szembesülnie, és ahogy Ukrajnának is kellett függetlensége első évtizedében” – mutatott rá Kulik. A KMISZ saját felmérését 2022. december 4-27-én végezte 2005 válaszadó megkérdezésével. Volodimir Kulik kérésére (a Kanadai Ukránságtudományi Intézet támogatásának részeként) a nyelvvel és az identitástudattal kapcsolatos kérdéseket is feltettek. A felmérés nem terjedt ki az Oroszország által megszállt Krím félszigetre és Donbászra, valamint azokra az ukrán állampolgárokra sem, akik 2022. február 24-e után külföldre távoztak.
A Legfelső Tanács elnöki rendeletet kapott Viktor Medvedcsuk, Andrij Derkacs, Tarasz Kozák és Renat Kuzmin ukrán állampolgárságától való megfosztásáról. Az Ukrinform híradása szerint ezt Ruszlan Sztefancsuk, a Legfelső Tanács elnöke jelentette be a Facebookon. “A parlament sürgősen tárgyalni fogja e népképviselők jogkörének idő előtti megszüntetése kérdését a következő plenáris ülésen” – közölte. Stefancsuk szerint “ez Ukrajna alkotmánya 81. cikkelyének 2. részének 4. paragrafusának követelményei szerint történik, és nem a parlamenten belüli egyes csoportok önkényes szeszélyei szerint.” Hangsúlyozta: a határozatok egyetlen törvényhozó testület általi, Ukrajna alkotmányával teljes összhangban történő elfogadása nemcsak a Tanács kötelessége, hanem biztosíték is a bírósági fellebbezésük ellen. “Még megígérhetem, hogy ez csak a kezdete a megtisztulásnak. Hamarosan jön a folytatás” – tette hozzá Sztefancsuk.
Bővülni fog 2023-ban az orosz hadsereg modern csapásmérő képességeinek arzenálja, felszerelése a legmagasabb színvonalú lesz, a csapatok irányítási rendszerét pedig mesterséges intelligencia-technológiák alkalmazásával fejlesztik – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a tárca keddi vezetői tanácskozásán. “Javítanunk kell az irányítás és kommunikáció rendszerén. Ennek érdekében aktívan fogjuk alkalmazni a mesterséges intelligencia-technológiákat” – hangoztatta Sojgu a telekonferencián. Az orosz védelmi minisztérium idén a légi- és űrerők – egyebek között a vadászgépek, bombázók és drónok – harci képességeinek javítását, valamint a nukleáris triád fejlesztését is tervezi. “A legelső terveink között szerepel a modern csapásmérő képességek arzenáljának bővítése. Ugyanilyen fontos feladat a személyi állomány felszerelésének és taktikai apparátusának mielőbbi korszerűsítése a legmagasabb szintre. Mindennek, amire egy katonának szüksége van, modernnek, kényelmesnek és megbízhatónak kell lennie” – mondta. Szergej Sojgu a katonai sorozóirodák munkájának, valamint a polgári és területvédelem rendszerének digitalizálását is beharangozta. “Folyamatosan elemeznünk és rendszereznünk kell csapataink ukrajnai és szíriai akcióinak tapasztalatait, és fel kell használnunk azokat a személyzeti képzési programok és a katonai felszerelésekkel kapcsolatos tervek kidolgozásához. A csapataink által szerzett tapasztalatoknak kell képezniük a harci kiképzés feljavításának alapját” – mondta a miniszter. A védelmi tárcára hivatkozó keddi orosz sajtójelentések szerint Alekszandr Lapin vezérezredes veszi át az orosz szárazföldi erők vezérkarának irányítását. Az 58 éves, Szíriában harci tapasztalatokat szerzett Lapin 2017-től a központi orosz katonai körzet, majd a háború kezdetétől október végéig az ukrajnai “különleges hadműveletben” résztvevő orosz egységek központi haderejének parancsnoka volt. A Lisicsanszkért folytatott harcokért július 4-én megkapta az Oroszország Hőse címet, ám Ramzan Kadirov októberben élesen bírálta a tábornokot, őt hibáztatva az akkori orosz harctéri kudarcokért.
Ukrajna légvédelmi ellátását „technikai problémák” késleltetik, közölte Róma. Olaszország garantálja, hogy Kijev megkapja a szükséges fegyvereket, de nem közli az átadás határidejét. Az olasz média szerint a politikai feszültségek és a műszaki eszközök hiánya miatt februárra halasztják a szükséges döntések meghozatalát. Antonio Tajani olasz külügyminiszter január 10-én, kedden azt közölte, hogy országa légvédelmi rendszerrel kívánja ellátni Ukrajnát az orosz támadások elleni védelem érdekében, de előtte meg kell oldania a „technikai problémákat”. De nem részletezte, hogy pontosan mik is ezek. December végén, Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel folytatott telefonbeszélgetése után Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy Róma kész légvédelmi rendszerrel ellátni Kijevet. Ezt követően Guido Crozetto olasz védelmi miniszter kijelentette, hogy a légvédelmi rakéták szállítására „lehetőség szerint” sor kerül. Elmondása szerint Ukrajna francia-olasz légvédelmi rakétarendszer (SAMS) SAMP/T biztosítását kérte.
Georgia, vagyis az egykori Grúzia nem adja vissza Ukrajnának a Buk légvédelmi rakétarendszereket, mert azokat 2008-ban megvásárolta, nem pedig ingyen kapta őket – közölte a tbiliszi védelmi minisztérium az index híre szerint. A Jevropejszka Pravda hírportál ukrán kiadása hétfőn közölte Andrij Kaszjanov, Ukrajna georgiai ügyvivője cikkét: a diplomata arról tájékoztatott, hogy Kijev azoknak a Buk rakétarendszereknek a visszaadását kérte, melyeket Kijev 2008-ban adott Tbiliszinek. Kaszjanov szerint Kijev azoknak a Javelin páncéltörő rakétarendszereknek átadását is kérte Tbiliszitől, amiket Georgia az Egyesült Államoktól kapott. Az ukrán diplomata szerint Washington hozzájárulását adta ehhez, és kész ellátni Georgiát korszerűbb rakétarendszerekkel. „Nem felel meg a valóságnak, hogy Ukrajna térítésmentesen adta át Georgiának a Buk rendszereket. A védelmi minisztérium 2007-ben többmilliós adásvétel útján szerezte be őket. Ez titkos szerződés volt, amelynek konkrét részletei nem állnak rendelkezésünkre” – áll a georgiai védelmi minisztérium közleményében. Kaszjanov tavaly december elején azt is közölte, hogy Kijev többször kérte Tbiliszit, adjon neki katonai vagy kettős rendeltetésű technikát, de kéréseit a georgiai fél figyelmen kívül hagyta. Az ukrán diplomata szerint Ukrajna elektromos generátorokat is kért Georgiától. December végén a tbiliszi kormány 25 elektromos generátort vásárolt, és ezeket átadta Ukrajnának.
Mint arról beszámol a donpatriot.news Denisz Monasztirszkij ukrán belügyminiszter bejelentette, hogy Finnország kész további ukrajnai menekülteket befogadni. A belügyi tárca vezetője szerint Finnországban eddig mintegy 45 000 ukrajnai menekült talált menedékre. A finn kormány most azon fáradozik, hogy további menekülteket fogadjon be. Elsősorban olyan ukrán állampolgárokat várnak Finnországba, akik eddig a balti államokban tartózkodtak. A belügyminiszter közölte továbbá, hogy a finn belügy a nemzetközi együttműködés jegyében páncélozott lakókonténert adott át ukrán katasztrófavédelemnek. A tervek szerint további tíz ilyen lakhelyet terveznek átadni. Ezen kívül a finnek tűzoltó felszereléseket és az aknamentesítéshez használható robotokat szállítanak majd Ukrajnába.
A közüzemi díjak állami szabályozását végző nemzeti bizottság (NKREKP) január 10-én hozta meg az erre vonatkozó határozatot. Mint arról korábban beszámoltunk, a Zakarpattyaoblenergo megyei áramszolgáltató ellenőrzését tervezték, ugyanis a fogyasztók számos panasszal éltek a be nem tartott lekapcsolási ütemtervvel kapcsolatban. Az NKREKP előzetes terveit felülvizsgálva azonban úgy döntött, hogy felmenti a vizsgálat alól a Zakarpattyaoblenergo-t. A bizottság nem indokolta döntését. Ehelyett helyszíni ellenőrzéseket a Voliny, Kijev, Odessza, Poltava, Ivano-Frankivszk és Hmelnickij megyei, valamint a fővárosi áramszolgáltatónál tartanak.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter bízik abban, hogy országa még több katonai segítséget kap Németországtól – közölte maga a politikus a német kollégájával, Annalena Baerbocckal a kelet-ukrajnai Harkivban kedden tett látogatása után. A német diplomácia vezetője előre be nem jelentett látogatásra érkezett Harkivba. "Ez a város az orosz háború abszolút őrületének szimbóluma. Számomra fontos, hogy ne tévesszük szem elől Ukrajna helyét európai családunkban, még ezen a háborús télen sem" – idézte a Jevropejszka Pravda hírportál Baerbockot. Kuleba a látogatás után a Twitteren közölte: "Annalena Baerbockkal ma ellátogattunk a háború sújtotta Harkivba, ahol Oroszország nagy szenvedést okozott. Harkiv ma már a sikeres ukrán ellentámadások jelképe, amely azt bizonyítja, hogy Ukrajna győzni fog, ha kellő támogatást kap a partnerektől. Nincs kétségem afelől, hogy további német katonai segítség fog érkezni".
Fontos, hogy az ukrajnai háború ügyében Európa egységes és szolidáris legyen Oroszországgal szemben – jelentette ki kedden Lengyelországban Angel Tilvar román védelmi miniszter. Tilvar lengyel hivatali partnerével, Mariusz Blaszczak kormányfőhelyettessel, nemzetvédelmi miniszterrel az északkelet-lengyelországi Bemowo Piskie községben állomásozó nemzetközi NATO-zászlóaljhoz látogatott. A zászlóaljnál szolgáló román légvédelmisekkel tartott találkozót követő sajtóértekezleten Tilvar elmondta: Blaszczakkal az ukrajnai háborúról, a térség biztonsági helyzetéről tárgyaltak. Utalt az ukrán menekülteknek nyújtott segítségre, és hangsúlyozta, hogy nagyon fontos az Oroszországgal szembeni európai egység és szolidaritás. Megerősítette: Románia az idei évtől a bruttó hazai termék 2,5 százalékát szánja védelmi kiadásokra. Blaszczak kiemelte a NATO-n, az Európai Unión és a Bukaresti Kilencek nevű tömörülésen belüli védelmi együttműködés jelentőségét. Szólt a lengyel és a román hadsereg folyamatban lévő korszerűsítéséről, ami – mint mondta –- lehetővé teszi a NATO keleti szárnyán elhelyezkedő államok erejének fejlesztését. "Ezzel mutatjuk meg a lehetséges agresszornak, hogy nem érdemes az észak-atlanti szövetséget megtámadni" – jelentette ki. Ukrajna támogatását Blaszczak a térségbeli államok függetlensége szempontjából is fontosnak nevezte. "Tudatában vagyunk annak, hogy rossz dolog volna az orosz birodalom újjáépítése" – tette hozzá. Lengyelországban 2017 óta állomásozik mintegy ezer fős amerikai, brit, horvát és román katonákból álló NATO-zászlóalj. A román kontingens mintegy 120 katonát tesz ki.
Több mint 112 ezer ezer orosz katona halt meg február 24. óta a háborúban az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának január 10-én közzétett reggeli hadijelentése szerint. A vezérkari beszámoló szerint szerda reggelig 112 960 ezer orosz katona vesztette életét Ukrajnában. Kedden 490 orosz katonát öltek meg. Az ukrán hadsereg többek között 3 094 tankot (ebből kedden tizet), 6 159 harckocsit (ebből az elmúlt 24 órában ötöt), 275 helikoptert, 285 repülőt, 184 speciális felszerelést (ebből tegnap egyet) és 723 rakétát semmisített meg.
Egy friss tanulmány szerint az orosz dezinformációs és félretájékoztató kampányok a közösségi médiában kevés hatással voltak a választókra a 2016-os választások során. A jelentés egyik szerzője az oroszok állítólagos választási befolyásolásáról, amely régóta a baloldal narratívája, a következőket mondta: "Az én személyes érzésem az, hogy ezt a dolgot túlzásba vitték". A The Washington Post beszámol arról, hogy a New York University Center for Social Media and Politics új tanulmánya szerint a 2016-os elnökválasztás idején a Twitteren folytatott orosz befolyásolási műveletek nem befolyásolták jelentősen a választói magatartást vagy attitűdöket.
A svájci Davos 52 állam- és kormányfőt és közel 600 vezérigazgatót lát vendégül, amikor a Világgazdasági Fórum jövő héten az Alpokban rendezi meg éves találkozóját – közölték a szervezők kedden. A fórum szervezői elmondták, hogy a politikai vezetők, üzleti vezetők, kulturális trendformálók és nemzetközi szervezetek vezetőinek elit találkozójának legújabb felállása a 2023-as év kezdetén a megosztott világot érintő kérdésekkel foglalkozik majd, a háborúk és konfliktusok, a gazdasági nyomás és az éghajlatváltozás témakörében.
A Kreml hétfőn teljes támogatásáról biztosította Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnököt, és elítélte Jair Bolsonaro korábbi elnök támogatóit a hétvégi fővárosi zavargások miatt. "Természetesen határozottan elítéljük a zavargások felbujtóinak cselekedeteit, és teljes mértékben támogatjuk Lula da Silva brazil elnököt. Támogatjuk a törvényes rend helyreállítását célzó intézkedéseit az országban" – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
(vukics)
Comments