top of page

Szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2023.11.05.)



Alekszandr Grusko külügyminiszter-helyettes szerint az Oroszország és az EU közötti kereskedelmi forgalom jövőre 50 milliárd euróra , vagy akár nullára is csökkenhet. Az Európai Unió Oroszországgal szembeni gazdasági szankcióiból származó összes vesztesége elérte az 1500 milliárd dollárt. Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes nyilatkozott erről újságíróknak a veronai Eurázsiai Gazdasági Fórumon. Az Európai Unió teljes vesztesége – ezek a legóvatosabb becslések – a bevezetett szankcióktól és a gazdasági téren hozott döntésektől az Oroszországgal való együttműködés megszorításáig mintegy 1500 milliárd dollárt tesz ki – mondta. Grusko arra is emlékeztetett, hogy 2013-ban az Orosz Föderáció és az Európai Unió közötti kereskedelem volumene 417 milliárd dollárt tett ki – közölte a TASZSZ orosz állami hírügynökség. "Ha ennek a kereskedelemnek a növekedési dinamikáját nézzük, akkor az idén mintegy 700 milliárd eurót tehet ki. A szankciók bevezetése után 2022-ben körülbelül 200 milliárd [euró], 2023 első hat hónapjában pedig 46 milliárd [euró] volt. Vagyis az év végére kevesebb mint 100 [milliárd euró] lesz" - mondta. Ld. még itt.

(A cikk rövid összegzése:) A megbeszélések során nagyon nagy vonalakban körvonalazódott, hogy mit kellene Ukrajnának feladnia ahhoz, hogy egyezségre jusson Oroszországgal. A Biden-kormányzat tisztviselői amiatt is aggódnak, hogy Ukrajna kifogyóban van az erőből, míg Oroszországnak látszólag végtelen utánpótlása van, mondták a tisztviselők. Az amerikai kormányban az is nyugtalanságot kelt, hogy az ukrajnai háború sokkal kevesebb figyelmet kap a nyilvánosságban, mint az Izrael és a Hamász közötti háború, amely közel egy hónapja kezdődött. A háborút egyes amerikai tisztviselők már csak centiméterek háborújaként jellemeznek. Hivatalos személyek azt is mondták, hogy Ukrajnának valószínűleg csak az év végéig vagy röviddel azutánig van ideje, mielőtt sürgősebb megbeszéléseket kezdenének a béketárgyalásokról. Nyugati tisztviselők szerint Putyin még mindig úgy gondolja, hogy "kivárhatja a Nyugatot", vagy addig harcolhat, amíg az USA és szövetségesei el nem veszítik a belföldi támogatást Ukrajna finanszírozásához, vagy amíg a Kijev fegyverekkel és lőszerrel való ellátásának küzdelme túl költségessé nem válik - mondták a tisztviselők. A jelentős előrelépés hiánya az ukrajnai harctéren nem segít abban, hogy megpróbálják megfordítani a közvélemény támogatásának csökkenő tendenciáját a további segélyek küldése tekintetében - mondták tisztviselők. Tisztségviselők szerint Zelenszkijt a tárgyalások megfontolására ösztönözhetné, ha a NATO felajánlana Kijevnek bizonyos biztonsági garanciákat, még anélkül is, hogy Ukrajna hivatalosan a szövetség részévé válna.

(Teljes cikk:) Egy jelenlegi magas rangú amerikai tisztviselő és egy, a megbeszéléseket ismerő korábbi magas rangú amerikai tisztviselő szerint amerikai és európai tisztviselők csendben elkezdtek tárgyalni az ukrán kormánnyal arról, hogy milyen lehetséges béketárgyalásokat folytathatnának Oroszországgal a háború befejezése érdekében. A beszélgetések során nagyon nagy vonalakban felvázolták, hogy mit kellene Ukrajnának feladnia ahhoz, hogy egyezségre jusson - mondták a tisztviselők. A megbeszélések egy részére, amelyeket a tisztviselők kényesnek neveztek, a múlt hónapban került sor az Ukrajnát támogató több mint 50 nemzet - köztük NATO-tagok - képviselőinek találkozóján, az úgynevezett Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoporton, mondták a tisztviselők. A megbeszélések az ukrajnai katonai és az amerikai és európai politikai dinamika elismerését jelentik, mondták a tisztviselők. Az amerikai és európai tisztviselők azon aggodalmának közepette kezdődtek, hogy a háború patthelyzetbe került, és hogy képesek-e továbbra is segítséget nyújtani Ukrajnának - mondták a tisztviselők. A Biden-kormányzat tisztviselői amiatt is aggódnak, hogy Ukrajna kifogyóban van az erőből, míg Oroszországnak látszólag végtelen utánpótlása van, mondták a tisztviselők. Ukrajna a toborzással is küzd, és a közelmúltban nyilvános tiltakozásoknak adott hangot Volodimir Zelenszkij elnök határozatlan idejű sorkötelezettségi követelményei miatt. Az amerikai kormányban pedig nyugtalanságot kelt, hogy az ukrajnai háború sokkal kevesebb figyelmet kap a nyilvánosságban, mint az Izrael és a Hamász közötti háború, amely közel egy hónapja kezdődött - mondták a tisztviselők. A tisztviselők attól tartanak, hogy ez az elmozdulás megnehezítheti a Kijevnek nyújtandó további segélyek biztosítását. Egyes amerikai katonai tisztviselők bizalmasan a "patthelyzet" kifejezést kezdték használni a jelenlegi ukrajnai harc leírására, egyesek szerint a háború azon múlhat, hogy melyik fél tudja a legtovább fenntartani a katonai erőt. Egyik fél sem tesz nagy előrelépéseket a csatatéren, amelyet egyes amerikai tisztviselők már csak centiméterek háborújaként jellemeznek. Hivatalos személyek azt is mondták, hogy Ukrajnának valószínűleg csak az év végéig vagy röviddel azutánig van ideje, mielőtt sürgősebb megbeszéléseket kezdenének a béketárgyalásokról. Az amerikai tisztviselők megosztották az európai szövetségesekkel az ilyen ütemtervvel kapcsolatos nézeteiket, mondták a tisztviselők. "A tárgyalásokkal kapcsolatos bármilyen döntés Ukrajnán múlik" - mondta Adrienne Watson, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője egy nyilatkozatban. "Arra összpontosítunk, hogy továbbra is határozottan kiálljunk Ukrajna mellett, miközben megvédik szabadságukat és függetlenségüket az orosz agresszióval szemben". Egy kormányzati tisztviselő azt is megjegyezte, hogy az Egyesült Államok részt vett Ukrajnával a békecsúcs keretéről szóló megbeszéléseken, de azt mondta, hogy a Fehér Háznak "jelenleg nincs tudomása arról, hogy Ukrajnával egyéb tárgyalásokat folytatnának a tárgyalásokról". Joe Biden elnök két, az ügyet ismerő személy szerint intenzíven foglalkozott Ukrajna fogyatkozó katonai erőivel. "A kormányzat aggodalmainak csúcsán most a munkaerő áll" - mondta az egyikük. Az Egyesült Államok és szövetségesei biztosíthatnak Ukrajnának fegyvereket - mondta ez a személy -, "de ha nincsenek hozzáértő erőik, hogy használják azokat, az nem sokat ér". Biden kérte, hogy a kongresszus engedélyezzen további finanszírozást Ukrajnának, de eddig a törekvés nem haladt előre, mert a kongresszus egyes republikánus képviselőinek ellenállása miatt. A Fehér Ház legutóbbi kérelmében összekapcsolta az Ukrajnának és Izraelnek nyújtott támogatást. Ezt néhány kongresszusi republikánus támogatja, de más republikánus törvényhozók azt mondták, hogy csak egy csak Izraelre vonatkozó segélycsomagot szavaznának meg. Az izraeli-Hamász háború kezdete előtt a Fehér Ház tisztviselői nyilvánosan bizakodásukat fejezték ki, hogy a kongresszus még az idei év vége előtt elfogadja a további ukrajnai támogatásokat, miközben bizalmasan elismerte, hogy aggályaik vannak azzal kapcsolatban, hogy ez milyen nehéz lehet. Biden megnyugtatta az amerikai szövetségeseket, hogy a kongresszus jóváhagyja a további támogatást Ukrajnának, és nagyszabású beszédet tervezett a témában. Miután a Hamász terroristái október 7-én megtámadták Izraelt, az elnök figyelmének középpontjába a Közel-Kelet került, és az Ukrajnáról szóló beszéde átváltozott egy ovális irodai beszéddé arról, hogy az Egyesült Államoknak miért kell anyagilag támogatnia Ukrajnát és Izraelt. Putyin készen áll a tárgyalásra? A Biden-kormányzatnak nincsenek arra utaló jelek, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kész lenne tárgyalni Ukrajnával - mondta két amerikai tisztviselő. Nyugati tisztviselők szerint Putyin még mindig úgy gondolja, hogy "kivárhatja a Nyugatot", vagy addig harcolhat, amíg az USA és szövetségesei el nem veszítik a belföldi támogatást Ukrajna finanszírozásához, vagy amíg a Kijev fegyverekkel és lőszerrel való ellátásának küzdelme túl költségessé nem válik - mondták a tisztviselők. Mind Ukrajna, mind Oroszország küzd a katonai utánpótlással. Oroszország felgyorsította a tüzérségi lövedékek gyártását, és a következő néhány évben képes lehet évi 2 millió lövedék előállítására egy nyugati tisztviselő szerint. A tisztviselő szerint azonban Oroszország tavaly becslések szerint 10 millió lövedéket lőtt ki Ukrajnában, így más országokra is számítania kell. A Biden-kormányzat a Pentagon adatai szerint 43,9 milliárd dollárt költött Ukrajna biztonsági támogatására Oroszország 2022. februári inváziója óta. Egy amerikai tisztviselő szerint az adminisztrációnak még körülbelül 5 milliárd dollárja van, amit Ukrajnának küldhet, mielőtt a pénz elfogy. Nem maradna segély Ukrajnának, ha az adminisztráció nem mondta volna, hogy 6,2 milliárd dolláros elszámolási hibát talált a Kijevnek küldött felszerelések hónapokon át tartó túlértékeléséből. A közvélemény támogatása csökken. Ukrajna ellentámadása nagyon lassan halad, és egyre halványul a remény, hogy Ukrajna jelentős előrelépést ér el, beleértve az orosz frontvonalhoz közeli partok elérését. A jelentős előrelépés hiánya az ukrajnai harctéren nem segít abban, hogy megpróbálják megfordítani a közvélemény támogatásának csökkenő tendenciáját a további segélyek küldése tekintetében - mondták tisztviselők. A Gallup e héten közzétett felmérése szerint csökken a támogatottsága annak, hogy további segélyeket küldjenek Ukrajnának, az amerikaiak 41 százaléka szerint az Egyesült Államok túl sokat tesz Kijev megsegítésére. Ez jelentős változás a három hónappal ezelőtti állapothoz képest, amikor az amerikaiak 24%-a vélekedett így. A felmérésből az is kiderült, hogy az amerikaiak 33%-a szerint az Egyesült Államok megfelelő összeget tesz Ukrajnáért, míg 25% szerint az USA nem tesz eleget. Az Ukrajna megsegítésével kapcsolatos közhangulat Európában is kezd enyhülni. Tisztségviselők szerint Zelenszkijt a tárgyalások megfontolására ösztönözhetné, ha a NATO felajánlana Kijevnek bizonyos biztonsági garanciákat, még anélkül is, hogy Ukrajna hivatalosan a szövetség részévé válna. A tisztviselők szerint így az ukránok biztosak lehetnének abban, hogy Oroszországot elrettentik az újabb inváziótól.Augusztusban Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó újságíróknak azt mondta: "Nem értékeljük, hogy a konfliktus patthelyzetben van". Ehelyett - mondta Sullivan - Ukrajna "módszeresen és szisztematikusan" területeket foglal el. Egy nyugati tisztviselő azonban elismerte, hogy egy ideje egyik fél részéről sem történt nagy mozgás, és a hideg idő közeledtével nehéz lesz akár Ukrajnának, akár Oroszországnak megtörni ezt a mintát. A tisztviselő szerint ez nem lesz lehetetlen, de nehéz lesz. Az amerikai tisztviselők azt is felmérik, hogy Oroszország ezen a télen is megpróbál majd támadni kritikus infrastruktúrát Ukrajnában, és megpróbálja arra kényszeríteni a civilek egy részét, hogy fűtés és áram nélkül vészeljék át a fagyos telet. A kormányzat tisztviselői arra számítanak, hogy Ukrajna több időt akar majd a harctéren, különösen az új, nehezebb felszereléssel, "de egyre inkább úgy érzik, hogy már túl késő, és itt az ideje, hogy alkut kössünk" - mondta a volt magas rangú kormánytisztviselő. Nem biztos, hogy Ukrajna újabb tavaszi offenzívát indítana. A kormányzat egyik magas rangú tisztviselője visszautasított minden olyan elképzelést, hogy az Egyesült Államok a tárgyalások felé terelné Ukrajnát. Az ukránok - mondta a tisztviselő - "az időjárás szempontjából az időjáráson vannak, de a geopolitika szempontjából nem".


Az ua-reporter fejtegetése szerint több olyan kijelentés hangzik el mostanában vezető ukrán politikusok szájából, amelyek arra utalnak, hogy szigorítani készülnek az általános mozgósítást és ezúttal az egyetemi és főiskolai hallgatók kerülnek majd a célkeresztbe. Létezik olyan szándék is, hogy megtiltják a hadköteles korú férfiaknak, hogy felvételizzenek az egyetemek, főiskolák nappali tagozatára. Ennek elsősorban az lehet a kiváltó oka, hogy a háború kitörése óta 23 szorosára nőtt a 30 évesnél idősebb egyetemi hallgatók száma. Nyilvánvaló, hogy a férfiak így igyekeznek elkerülni a hadseregbe és a frontra kerülést. A portál jogászok véleményére hivatkozva írja, hogy Ukrajnában nincs olyan törvény, amely megtiltaná a hadköteleseknek a továbbtanulást. Az igaz, hogy egy hatályos jogszabály értelmében hadiállapot idején korlátozhatják, de nem tilthatják! a továbbtanulás lehetőségeit. Alkotmányos jogról van szó, amelynek módosítására volna szükség, ha a regnáló hatalom mégis tiltást vezetne be. Bár a portál szerint a jelen ukrajnai vezetés mindenre képes. A hadköteles férfiakra történő vadászat, a kényszermozgósítás már így is túlment minden határon. Tehát Ukrajnában ma szélsőséges döntésekre bármikor számítani lehet.


A Newsweek szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken bizonyíték nélkül állította, hogy az Ukrajnának szánt nyugati fegyverek egy részét az illegális fegyverpiacon a táliboknak adták el. Putyin az orosz Polgári Kamara tagjaival tartott találkozóján tette a vádat, miközben az általa magas szintűnek minősített ukrán kormányon belüli korrupcióról beszélt. A Reuters szerint Jürgen Stock, az Interpol vezetője tavaly arra figyelmeztetett, hogy az Ukrajnának a Putyin megszálló erői elleni védekezéshez folyamatosan szállított fegyverek és nehézfegyverek egy részét szervezett bűnözői csoportok vásárolhatják meg a nemzetközi fegyverpiacon. Az ukrán tisztviselők azonban fenntartották, hogy szigorúan figyelik a nyugati szövetségesektől küldött fegyvereket. Putyin azonban azt mondta, hogy a kijevi hadseregnek küldött fegyverek egy részét már eladták, mert szerinte Ukrajnában "minden eladó". "Most azt mondják: Ukrajnából fegyverek jutnak a Közel-Keletre. Hát persze, hogy így van, mert eladják őket" - mondta Putyin a Reuters fordítása szerint. "És eladják őket a táliboknak, onnan pedig bárhová továbbmennek". A Newsweek péntek este e-mailben kereste meg az orosz és az ukrán külügyminisztériumot, hogy kommentálja a hírt. A TASZSZ, az orosz államilag ellenőrzött média is beszámolt Putyin állításáról, miszerint a tálibok nyugati fegyvereket vásároltak. Putyin állítólag hosszasan beszélt Ukrajnáról és az ottani korrupcióval kapcsolatos vádjairól. "Oroszországban rengeteg problémánk van. Mi, Oroszországban és az egész világon harcolunk a korrupció ellen, de Ukrajnában a korrupció saját életre kelt - nincs ehhez fogható a világon. " - mondta a TASZSZ szerint. Az orosz elnök - akit azzal vádolnak, hogy manipulálja az országos választásokat, és szigorúan ellenőrzi, hogy miről számol be országa médiája - aztán azt állította, hogy a korábbi ukrán vezetők árakat szoktak neki mondani a dolgok elvégzésének költségeiről. "Higgye el, szoros kapcsolatban álltam [Ukrajna] korábbi vezetőivel - mindent megvettek: a szavazást a Legfelsőbb Bíróságon, a szavazást az Alkotmánybíróságon. Megveszik!" - mondta a TASZSZ szerint. Putyin állítólag hozzátette: "Ez a legmagasabb tisztségviselőktől jön! Megdöbbentett! Megkérdeztem: "Így intézik itt a dolgokat?" [És a válasz az volt]: "Nos, igen, itt ez így van". Putyin elismerte ugyan, hogy Oroszországban is van korrupció, de Ukrajnában rosszabbnak minősítette a helyzetet. "A hatókör más: ott [Ukrajnában] a korrupció tulajdonképpen legális" - mondta.



Olekszij Danyilov azt mondta, hogy az elnöki hivatal munkájába nincs beleszólása, és nem tudja azt, hogy az Aresztovicshoz hasonló „tanácsadók” honnan érkeztek hozzájuk. Olekszij Danyilov, az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács főtitkára egy interjúban közölte, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vizsgálja Olekszij Aresztovics volt elnöki tanácsadónak a tevékenységét. Aresztovics – aki az idei év elejéig volt az ukrán elnök tanácsadója – a minap jelentette be, hogy elnökjelöltként indulna Zelenszkij ellen, és ha megválasztanák, akkor hajlandó lenne lemondani az Oroszország által elfoglalt területekről azért cserébe, ha Ukrajna csatlakozhatna a NATO-hoz. Olekszij Danyilov a liga.net portálnak adott egy hosszú interjút, amelyben Aresztovics is szóba került. Az UNIAN hírügynökség szerint Danyilov elmondta, hogy Aresztovics korábbi tevékenységei miatt az SZBU vizsgálatot folytat ellene (a főtitkár ezt azután mondta el, hogy megkérdezték arról a korábbi kijelentéséről, miszerint Oroszország egy új ügynökhálózatot próbálhat létrehozni Ukrajnában). Danyilovot arról is megkérdezték: tisztában van-e azzal, hogy Aresztovicsot az ukrán elnöki hivatal „legitimálta”, helyezte hatalmi pozícióba korábban. A főtitkár erre azt mondta, hogy az elnöki hivatal munkájába nincs beleszólása, és nem tudja azt, hogy az Aresztovicshoz hasonló „tanácsadók” honnan érkeztek hozzájuk.

A szakértő szerint Ukrajna blöfföl, amikor azzal fenyegetőzik, hogy nem hosszabbítja meg az orosz–ukrán gáztranzit-szerződést. Hortay Olivér a Kossuth Rádióban azt mondta: Kijevnek az lehet a célja a zsarolással, hogy még több támogatást csikarjon ki az EU-ból írja a hirado.hu. Oroszország és Ukrajna több, mint másfél éve háborúzik egymással. A két ország között szinte minden kapcsolat megszakadt. Az energiaszállítások területén viszont zavartalan Moszkva és Kijev együttműködése. Ugyanis sok pénzt keresnek így: az orosz költségvetést a magas energiaárak, Ukrajnáét pedig a szállítási díjak segítik. Mégis az ukrán Naftogaz vezérigazgatója néhány napja bejelentette: jövőre nem hosszabbítják meg a 2019-ben megkötött gázszállítási szerződésüket Oroszországgal. Olekszij Csernyiszov azt mondta: NEVETSÉGES A HÁBORÚ ALATT OROSZ GÁZ VÁSÁRLÁSÁVAL TÁMOGATNI MOSZKVÁT. Arról viszont már hallgatott a Naftogaz vezetője, hogy az orosz gáz részben az ukránok energiaigényét is fedezi, azaz Ukrajna nemcsak szállít, hanem közvetítőkön keresztül vásárol is orosz gázt, ráadásul a tranzitból brutális bevételei vannak. „Kettős játékot játszik Ukrajna, amikor a tranzitszerződés megszüntetésével fenyegetőzik, ugyanis nem ez az első alkalom, hogy ezzel zsarol Kijev” – mondta a Századvég elemzője a Kossuth Rádióban. Hortay Olivér szerint Kijev most is blöffölhet, a Zelenszkij-kabinet valódi célja, hogy az EU-tól még több támogatást tudjon kicsikarni. „Az Európai Unió vezetése jelenleg tárgyal a költségvetés lehetséges módosításairól, és mivel Ukrajna bevételének jelentős részét vagy Ukrajna számára jelentős bevételi forrást jelent a tranzit árbevétel, ezért azzal, hogy Ukrajna belengette annak a lehetőségét, hogy ezt a szerződést nem fogja meghosszabbítani, képes lehet feljebb tornászni a támogatásokat” – fejtette ki az elemző. „Továbbra is biztosítjuk a szükséges anyagi támogatást Ukrajnának” – mondta a múlt héten Ursula von der Leyen. Az Európai Bizottság elnöke egyben felhatalmazást kért, hogy az EU-ban zárolt orosz vagyon profitját Ukrajnának adják. Az ötlet nem aratott osztatlan sikert. A Politico írt arról, hogy több ország is figyelmeztette az EU vezetőit, hogy a lépésnek beláthatatlan következményei lennének, és az orosz válasz is fájdalmas lehet. A brüsszeli vezetők továbbra is meg vannak győződve, hogy az Oroszország elleni szankciók működnek. A képet viszont árnyalja, hogy nemrég Didier Reynders uniós biztos beismerte: Moszkva kicselezi a brüsszeli büntetőintézkedéseket.


Alekszej Danyilov, az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára kijelentette, hogy egyetlen ukrán állampolgár sem mentesülhet hazája szolgálata alól, hogy segítse az Oroszországgal vívott háborúban. A Liga című lapnak adott csütörtöki interjúban Danyilov axiómaként írta le azt az elképzelést, HOGY MINDEN UKRÁNNAK „ HÁBORÚT KELL VÍVNIA VAGY SZOLGÁLATOT KELL TELJESÍTENIE”. MINT MONDTA, NEM SZABAD MEGLEPŐDNI. MEGLEHETŐSEN BONYOLULT VILÁGBAN ÉLÜNK, AHOL EGY ŐRÜLT SZOMSZÉDTÓL KELL MEGVÉDENÜNK ORSZÁGUNKAT. Az interjúban kitértek egy nemrég megjelent cikkre is, amiben Ben Wallace volt brit védelmi miniszter a Telegraphban arról írt, hogy „a fronton lévő ukrán katonák átlagéletkora 40 év feletti”, ezért azt javasolta, hogy KIJEV ÉRTÉKELJE ÚJRA MOZGÓSÍTÁSÁNAK MÉRTÉKÉT, HOGY MINÉL TÖBB FIATALT TUDJANAK BESOROZNI. Ezzel kapcsolatban Danyilov elmondta, hogy a korosztállyal kapcsolatban úgy gondolja, hogy a háborút nem csak lövészárokban vívják. Hozzátette, hogy SOK MODERN KATONAI RENDSZERREL KÉPESEK ÚGY HARCBA SZÁLLNI, HOGY KÖZBEN A HÁTORSZÁGBAN ÁLLOMÁSOZNAK. Azt az elképzelést pedig, hogy az ukrán hadseregben mindenkinek fiatalnak kell lennie, némileg torznak minősítette. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem sokkal a háború kirobbanása után általános mozgósítást jelentett be, és a legtöbb 18 és 60 év közötti férfi nem hagyhatja el az országot. A KAMPÁNYT AZONBAN NEM VOLT KORRUPCIÓTÓL MENTES, AZ UKRÁN ELNÖK AUGUSZTUSBAN ELBOCSÁTOTTA AZ ÖSSZES REGIONÁLIS TOBORZÓKÖZPONT MAGAS RANGÚ VEZETŐJÉT. Eközben egy időben Zelenszkij arról beszélt, hogy az ukrán hadsereg azt akarja tőle, hogy fokozza a mozgósítási erőfeszítéseit, egyelőre nem írta alá azt a törvényt, amely csökkenti a behívási küszöb értékét a mozgósítás során. A múlt hónapban Szergej Rahmanyin, az ukrán parlament katonai bizottságának tagja azt jósolta, hogy Kijev valószínűleg több embert próbál majd behívni, hogy pótolja a veszteségeket ellentámadása közben.


Oroszország télen Ukrajna megtámadására készül. Az agresszor fő célpontja az energiainfrastruktúra lesz. Ezt november 2-án a Nemzetbiztonsági Tanács titkára, Olekszij Danilov nyilatkozta a Szabadság Rádiónak adott interjújában. Megjegyezte, hogy Ukrajnában nem lesz könnyű a közelgő tél. Érthető, mire számít az ellenség. “AZ OROSZ FÖDERÁCIÓ A KÖZELMÚLTBAN CSÖKKENTETTE A KRITIKUS INFRASTRUKTÚRÁK ELLENI TÁMADÁSOK SZÁMÁT, KÜLÖNÖSEN AZ ENERGIASZEKTORBAN. MOST FEGYVEREKET HALMOZ FEL, HOGY KÁRT OKOZZON NEKÜNK, AMIKOR BEKÖSZÖNT A HIDEG. DE MINDENKÉPPEN TÚLJUTUNK EZEN. A TÉL NEM LESZ KÖNNYŰ, MERT EZ HÁBORÚS TÉL” – mondta. A Nemzetbiztonsági Tanács titkára ugyanakkor hangsúlyozta: “az állam és az ezért felelős cégek is” mindent megtesznek az ellenséges támadásokra való felkészülés érdekében.


Az ukrán hadsereg főparancsnoka, Valerij Zaluzsnij szerint is valószínűtlen, hogy az ukrán ellentámadás képes áttörni az orosz frontvonalat, és mindaddig így is marad, amíg Ukrajna nem rendelkezik ütőképes légierővel és fejlettebb technológiával. Zaluzsnij tábornok az Economist című lapban megjelent írásában részletezte, hogy Ukrajnának milyen konkrét felszereléseket és fejlesztéseket kell prioritásként kezelnie a jelenlegi patthelyzet megszüntetéséhez és az Oroszország elleni háború megnyeréséhez. „A LEGNAGYOBB VALÓSZÍNŰSÉG SZERINT NEM LESZ MÉLY ÉS SZÉP ÁTTÖRÉS” – ÍRTA A TÁBORNOK AZ ELLENTÁMADÁSRÓL. ZALUZSNIJ SZERINT A LEGNAGYOBB HIÁNYUK A LÉGIERŐRE VAN. „A légtér ellenőrzése elengedhetetlen a nagyszabású szárazföldi műveletekhez” – írta a főparancsnok. Ukrajna az Egyesült Államoktól kapott rakéták segítségével növelte a légvédelmi képességeit, de a levegőben még mindig nagy előnyben van Oroszország, ami így lassítani tudja az ukrán támadásokat. Az ukránokat a keleti aknamezők is megállították, az orosz tüzérség és drónok pedig a nyugati országoktól kapott felszerelések szállítását tudják akadályozni. Zaluzsnij egy másik cikkben azt nyilatkozta, hogy terveik szerint az ukrán hadseregnek napi 30 kilométert kellett volna előrehaladnia, de ehelyett az ellentámadás összesen csak 17 kilométert tett meg öt hónap alatt. Zaluzsnij kezdetben azt hitte, hogy a lassú haladásnak emberi okai vannak, ezért voltak személycserék is, de később rájött, hogy a két hadsereg technológiai fejlettségi szintje közötti különbség miatt alakult ki a mostani patthelyzet. „Az egyszerű tény az, hogy mi mindent látunk, amit az ellenség csinál, és ők is látnak mindent, amit mi csinálunk. Ahhoz, hogy erről a holtpontról elmozduljunk, valami új kell, mint a puskapor, amit a kínaiak találtak fel, és amit még mindig arra használunk, hogy megöljük egymást” – mondta Zaluzsnij. A tábornok szerint a légierő mellett az elektronikus hadviselésben is sokat kell javulniuk, ezalatt a kommunikációs és navigációs jelek zavarását is érti. Úgy véli, hogy egy olyan háborút, amelyet robbanótöltetekkel repülő drónok uralnak, ez kulcskérdés. Zaluzsnij szerint ebben Oroszország jobban áll. Változásra akkor van lehetőség a tábornok szerint, ha az Egyesült Államok és a nyugati szövetségesek rendelkezésre bocsátják a csúcstechnológiájukat is. Anélkül nagyon hosszú ideig elhúzódhat a háború, és az ukránok szerint ez Putyinnak kedvez. „FONTOS MEGÉRTENI, HOGY EZT A HÁBORÚT NEM LEHET MEGNYERNI AZ ELMÚLT GENERÁCIÓ FEGYVEREIVEL ÉS ELAVULT MÓDSZEREIVEL. ELKERÜLHETETLENÜL KÉSEDELEMHEZ ÉS ENNEK KÖVETKEZTÉBEN VERESÉGHEZ VEZETNEK” – mondta Zaluzsnij.


Az Európai Unió több mint 82 milliárd euró értékben nyújtott már támogatást Ukrajnának – a brüsszeli pénzek jelentős része magánszemélyek zsebében végezhette. Emiatt Szlovákia már le is állította a Kijevnek szánt katonai segélynyújtást. A visszásságok ellenére Brüsszel újabb, 50 milliárd eurós támogatási csomaggal folytatná a mértéktelen támogatást, ami ellen az Unióban csak pár tagállam mer fellépni BRÜSSZEL TÖBB MINT MÁSFÉL ÉVE FINANSZÍROZZA KIJEVET AZ EURÓPAI EMBEREK PÉNZÉN, AZ UKRÁN POLITIKUSOK AZONBAN SOK ESETBEN NEM TUDNAK ELSZÁMOLNI A TÁMOGATÁSOKKAL. A változás szele azonban már az Unión belül is érezhető: a nemrég újra kormányra került Robert Fico például kijelentette, Szlovákia a továbbiakban nem küld katonai támogatást Kijevnek. Az Ukrajnának szánt pénzek ugyanis gyakran magánszemélyek zsebében végzik – erről írt tényfeltáró cikket a Pulitzer-díjas Seymour Hersh is. Az elismert újságíró szerint Volodimir Zelenszkij és környezete tavaly legalább 400 millió dollárt sikkasztott el az üzemanyag vásárlásra szánt amerikai pénzekből. A lőszerre szánt amerikai támogatásból pedig a New York Times szerint körülbelül egymilliárd dollár tűnt el. Volodimir Zelenszkij emiatt mentette fel az összes toborzóiroda vezetőjét. A nagyhatalmú ukrán oligarchák pedig továbbra is napról napra szipolyozhatják el a támogatásként érkező pénzeket. A probléma olyan súlyos, hogy Kijev kénytelen volt nyílt sisakos harcba kezdeni a korrupt milliárdosok ellen. “AZ ÜZENETÜNK AZ MINDENKI IRÁNYÁBA, HOGY BELEKEZDTÜNK EGY MŰVELETBE AZ OLIGARCHÁK ELLEN. TÖBBÉ NEM ŐK LESZNEK A DÖNTÉSHOZÓK A POLITIKÁBAN” – mondta az ukrán igazságügyi miniszter. Az Unióban azonban ennek ellenére is azok vannak többségben, akik újabb, hatalmas támogatást küldenének Kijevnek: brüsszeli tervek szerint még az idén egy újabb, 50 milliárd euróról szóló támogatási csomagot fogadtatnának el az Unióban.


Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombat esti videós bejelentkezésében azt mondta: az ukrán kormány politikájának köszönhetően közelebb került az az időpont, amikor az ukrán zászlót is felvonják az Európai Unió brüsszeli központjában. Felidézte: sokan kétségbe vonták, hogy háború idején egyáltalán megkezdhető a csatlakozási folyamat, ehhez képest mégis rekordidő alatt kapták meg a tagjelölti státuszt, azóta pedig sorra teljesítik a csatlakozási követelményeket. Mindannyiunknak hozzá kell szoknia, hogy a belpolitikánk az európai integrációt szolgálja, és ez hozza közelebb azt a pillanatot, amikor az ukrán zászló ugyanolyan jogon kaphat helyet Brüsszelben, mint az összes többi uniós tagállam zászlaja – fogalmazott az Ukrajinszka Pravda szerint az elnök.


Jelenleg sok vélemény van a front helyzetéről, de ez nem patthelyzet, Ukrajnának nem szabad feladnia, jönnek az F–16-os vadászgépek, és megszűnik az orosz légifölény – jelentette ki szombaton Volodimir Zelenszkij elnök az Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság vezetőjével közösen tartott sajtótájékoztatón, számolt be az rbc.ua hírportál. A jelentés szerint Zelenszkij emlékeztetett arra, hogy az orosz terroristák teljes körű inváziójának kezdetén Ukrajna olyan jelzéseket hallott, hogy területet kell feladnia, el kell ismernie Oroszországot, és le kell mondania Európáról és a NATO-ról. Az ukránok azonban tovább küzdöttek és nyertek – tette hozzá. „Mostanra eltelt az idő. Az emberek fáradtak. Mindenki fáradt, és különböző vélemények vannak. Minden ember, a beosztásától függetlenül. És minden világos. Itt nincs semmi ilyesmi. De ez nem patthelyzet. Ezt még egyszer hangsúlyozom. Ezt már megbeszéltük, megvitattuk. Ez nem valamiféle új hír” – magyarázkodott. Az elnök szerint Ukrajna óvja a hadseregét, és nem tervezi, hogy támadó műveletekbe veti be, ahogy Oroszország teszi a katonáival. Az F–16-os vadászgépek átadása megoldja a légteret jelenleg ellenőrző terroristák kérdését – jegyezte meg. Mint emlékeztetett rá, az F–16-osokról már megszületett a döntés, egyelőre várni kell az ukrán pilóták kiképzésének befejezésére. „Ez egy hosszú folyamat. Vannak gyors megoldások, és ezek nem valamiféle kozmikus, technológiai kérdések. Megpróbáltuk. Amikor a fronton van légvédelem, akkor mindenki tisztában van vele: a hadsereg halad előre, fut, irányítás, felszerelés. Egyik-másik ellentámadás folyamatban van. Egy éve voltunk nehéz,nagyon nehéz helyzetben, mint most. Patthelyzet, mondta mindenki, patthelyzet. Kész. Mindenki elfelejtette. Néhány biztos trükk, harci műveletek, és emlékeznek, a harkivi régiót felszabadítottuk, annak egy részét. És emlékeznek arra, ami Herszonban történt” – vázolta Zelenszkij. Mint az államfő megjegyezte, jelenleg eltérő vélemények vannak a helyzetről, de „nincs jogunk még csak gondolni sem arra, hogy feladjuk”. Jelenleg nincs más választás, mint a küzdelem folytatása – húzta alá. „De mi az alternatíva? Akkor fel kell adnunk államunk egyharmadát. Ez csak a kezdet lesz. Ő (Vlagyimir Putyin orosz diktátor – a szerk.) ezzel nem elégszik meg. Azt már tudjuk, milyen a befagyott konfliktus. Levontuk a következtetéseket. Miért térünk vissza ehhez vagy ahhoz a gondolathoz vagy formátumhoz? Mindannyiunknak össze kell fognunk és meg kell oldanunk a problémát, többet kell együttműködnünk partnereinkkel a légvédelem területén, lezárni a légteret, lehetőséget adni a fiainknak támadó akciókra, megfelelő támadó műveletekre. Ezen kell gondolkodnunk. Csak ezen” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.

A tervezett fegyver egy becslés szerint 24-szer erősebb lenne, mint a Hirosimában használt. A Pentagon által jelenleg fejlesztésre tervezett új amerikai atombomba képes lenne Moszkva központi részét a földdel egyenlővé tenni, és a 13 millió lakosból több mint 300 ezret megölni - jelentette pénteken a Newsweek magazin a Nukemap online eszközzel készített szimulációra hivatkozva. A Pentagon a múlt hónap végén jelentette be, hogy a B61-es nukleáris gravitációs bomba új, B61-13-asnak nevezett változatának elkészítésére törekszik, a kongresszus engedélyétől függően. A fegyver becsült hatóereje 360 kilotonnás lenne, ami 24-szer erősebb, mint a második világháborúban Hirosimára ledobott atombomba. Ha Moszkva felett robbanna fel, a bomba becslések szerint 311 480 embert ölne meg és 868 860-at sebesítene meg - írja a Newsweek. Ha Szentpétervárra, Oroszország második legnagyobb megapoliszára dobnák le, a robbanás halálos áldozatainak becsült száma elérné a 360 150-et - tette hozzá a kiadvány. A Newsweek szerint a bomba detonációs helyétől fél mérföldes körzetben bármi elpárologna egy hatalmas tűzgömbben. A robbanás épületeket rombolna le, és valószínűleg egy mérföldes körzetben mindenkit megölne, míg a detonáció helyszínétől két mérföldes körzetben élők egy hónapon belül meghalnának a magas sugárterhelés miatt - írta a magazin. A túlélők további 15%-a később rákban halna meg, sokan pedig életveszélyes égési sérüléseket szenvednének. Az új tömegpusztító fegyver tervét az Oroszország és a NATO között Ukrajna miatt kialakult feszült patthelyzet közepette fedték fel, mivel szakértők, politikusok és a média a konfliktus nukleáris háborúba csúszásának kockázatáról vitatkoznak. Oroszország a maga részéről "nukleáris brinkmanizmussal" vádolta az Egyesült Államokat, és azt állította, hogy titokban megsérti a fegyverzetellenőrzési megállapodásokat. A hét elején Oroszország hivatalosan is visszavonta az 1996-os Átfogó Atomcsend-szerződés (CTBT) ratifikálását. Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint az atomsorompó-egyezmény használhatatlanná vált, mert az Egyesült Államok soha nem ratifikálta. "A szerződést nem ratifikáló államok közül a legpusztítóbb álláspontot az Egyesült Államok képviseli, amely évek óta kijelenti, hogy a kongresszusban nem fogja támogatni a szerződés ratifikálását" - áll a Kreml közleményében. Putyin ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Oroszország nem fog nukleáris kísérleteket végezni, hacsak az USA nem teszi meg előbb. Ld. még itt.


Rács mögé kellene juttatni az aktivistákat, ha megrongálják a Cenotaphiumot - mondta Suella Braverman. Azonnal börtönbe kellene zárni a palesztinbarát aktivistákat, ha megpróbálják meggyalázni Londonban az elesett brit katonák ikonikus emlékművét - figyelmeztetett Suella Braverman belügyminiszter a november 11-i fegyverszüneti napon tartandó tüntetések terveire való tekintettel. "Ha bárki megrongálná a Cenotaphiumot, gyorsabban kell börtöncellába zárni, minthogy a lába a földet érhetné" - mondta Braverman szombaton a Sky Newsnak. Megígérte, hogy a hatóságok "nem fognak habozni cselekedni", ha a rendőrségnek erősítésre van szüksége a gyűlések során tanúsított "teljesen visszataszító" magatartás miatt. Braverman megduplázta a palesztinbarát tüntetések "gyűlöletfelvonulások" címkézését, és azzal érvelt, hogy "nincs mentség", amikor a szólásszabadság gyakorlása "átlépi a határt" a gyűlöletkeltő jelszavakba. A belügyminiszter nyilatkozata azután hangzott el, hogy Rishi Sunak miniszterelnök "provokatívnak és tiszteletlenségnek" ítélte el a fegyverszüneti napra tervezett tüntetéseket, és figyelmeztetett a Cenotaph és más háborús emlékművek meggyalázásának veszélyére. Szombaton a palesztinok támogatói a Trafalgar téren tüntettek, és ülősztrájkot tartottak, blokkolva a forgalmat az Oxford Circus és a Regent Street sarkán. Felvették őket, amint a londoni metróban azt kiabálták, hogy "zúzzátok szét a cionista telepesállamot", és legalább egy személy egy táblát tartott a kezében, amelyen a Dávid-csillagot ábrázoló kép volt látható, amelyet egy szemetesbe dobtak, a következő felirattal: "Tartsuk tisztán a világot". Londonban szombaton összesen 29 embert tartóztattak le faji gyűlöletkeltés és más bűncselekmények, köztük egy rendőrtiszt megtámadása miatt - közölte a Metropolitan Police.


'Nagyon nehéz látni, hogy gyerekek, csecsemők halnak meg minden nap' - mondta Jabeur, aki visszafojtotta a könnyeit, amikor a mexikói WTA-döntőn aratott győzelme után Izrael Gáza elleni háborújáról beszélt. A tunéziai teniszcsillag, Ons Jabeur elmondta, hogy a jelenleg zajló női teniszszövetségi (WTA) döntőből származó pénzdíja egy részét a palesztinoknak fogja felajánlani, akik az Izrael által a Gázai övezet ellen vívott háború haragjával néznek szembe. A láthatóan elérzékenyült Jabeur visszatartotta a könnyeit, amikor szerdán Cancúnban a pályán beszélt a Marketa Vondrousova felett aratott győzelme után. "Nagyon örülök a győzelemnek, de mostanában nem voltam boldog" - mondta Jabeur, amikor arról kérdezték, hogy - Tunézia nem hivatalos "boldogságminisztereként" - örül-e annak, hogy megbosszulhatta a Vondrousova elleni wimbledoni döntős vereségét. "A világ helyzete nem tesz boldoggá" - mondta Jabeur, majd szünetet tartott és eltávolodott a mikrofontól, miközben könnyekben tört ki. A mexikói tengerparti város közönsége megtapsolta Jabeurt, aki összeszedte magát, mielőtt a Gázából érkező képekről beszélt volna. "Nagyon nehéz látni, hogy gyerekek, csecsemők halnak meg minden nap" - mondta. "Szívszorító, ezért úgy döntöttem, hogy a nyereményem egy részét a palesztinok megsegítésére ajánlom fel". "Sajnálom - ez nem politikai üzenet, ez csak az emberség. Békét akarok ebben a világban, és ennyi." "A legrosszabb az, hogy reménytelennek érzem magam, úgy érzem, nem tudok semmit sem tenni." Elárulta, hogy "nagyon hamarosan" saját alapítványt kíván létrehozni, és reméli, hogy az segíteni fog "a különböző helyzetű embereken". "Ez része a tervemnek, hogy ne csak sportoló legyek, hanem jó nagykövet és jó ember is, mert végül is a teniszkarrierem véget ér, és minden, amit tenni akarok, hogy segítsek a különböző helyzetekben lévő embereken".


A nyugati országoknak vannak ügynökei Szerbiában, Alekszandar Vulin viszont nem volt Oroszországé – reagált a szerb államfő a hírszerzés vezetőjének lemondására. Alekszandar Vucsics elismerte, hogy Belgrád nyomásgyakorlásnak volt kitéve Vulin miatt. Alekszandar Vulin ellen az Egyesült Államok néhány hónapja szankciókat vezetett be. Mint arról a Magyar Nemzet is beszámolt váratlanul lemondott Alekszandar Vulin, a szerb Biztonsági Információs Ügynökség (BIA), vagyis a hírszerzés vezetője pénteken azt követően, hogy az Egyesült Államok néhány hónapja szankciókat vezetett be ellene. Alekszandar Vucsics köztársasági elnök és Szerbia fenyegetésekkel és zsarolásokkal néz szembe, amelyek csak az 1914-es osztrák–magyar ultimátumhoz hasonlíthatók. Azt követelik tőlünk, hogy ismerjük el Koszovót, hogy hagyjuk magára a boszniai Szerb Köztársaságot, és hogy az Oroszország elleni szankciók bevezetésével szűnjünk meg önálló államnak és nemzetnek lenni. – indokolta döntését Vulin. A történtekre reagálva Alekszandar Vucsics a Pink szerb kereskedelmi televízió péntek esti műsorában azt mondta: Vulin levelében igazat állít, valós nyomás nehezedett rá attól a pillanattól kezdve, hogy a BIA vezető pozíciójába került. Az első naptól kezdve nyomás nehezedett rá. Ez egyértelmű volt. Nagyon is jól tudja, hogy indulnak az ilyen dolgok, milyen következmények voltak vagy lehettek volna – nyilatkozta a szerb államfő, aki egyúttal köszönetet mondott Vulinnak, amiért ő hozzájárult az ország biztonságosságához és függetlenségének megőrzéséhez. Nem szeretném részletezni, hogy ki mindenki van jelen nyugati ügynökként, vagy az Amerikai Egyesült Államok ügynökeként. Erről nem beszélhetek, nem élhetek vissza a pozíciómmal. Ha elmondanék mindent, amit tudok, abból műsort készíthetnének Nyíljon meg a föld címmel. – tette hozzá Vucsics.

Az, hogy Izrael gyorsan elutasította Antony Blinken amerikai külügyminiszter humanitárius szünetre vonatkozó felhívását a Gázai övezetben, az Egyesült Államok közel-keleti befolyásának csökkenését és globális kormányzásának kudarcát tükrözi - mondták szakértők szombaton, miközben egyre nagyobb a düh a Földközi-tengeren indított amerikai hadgyakorlat miatt, amely tovább gerjesztheti a feszültséget a térségben. A Tel-Avivba egy hónapon belül negyedszerre érkező és Izrael folyamatos támogatását megismétlő Blinken a Biden-kormányzat egyik leghatározottabb figyelmeztetését intézte Izraelhez, és egyenesen felszólította, hogy szüneteltesse a gázai katonai műveleteket, hogy lehetővé tegye a segélyek azonnali és fokozott szállítását. A felhívást azonban Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök csak néhány perccel később utasította vissza, és közölte, hogy Izrael "teljes gőzzel előre megy". A kínos pillanatra akkor került sor, amikor Izrael bejelentette, hogy csapatai bekerítették Gáza városát, és a légicsapásokat és szárazföldi erőket magában foglaló offenzívája eddig több mint 9200 ember halálát okozta, köztük mintegy 3800 gyermekét - közölték a médiajelentések. Annak ellenére, hogy Izrael egyenesen elutasította Blinken felhívását, az Egyesült Államok támogatását mutatja azzal, hogy háromnapos gyakorlatot tart a Földközi-tenger keleti részén, és évtizedek óta először két amerikai repülőgép-hordozót telepít a térségbe, amelyhez több mint 11 ezer főnyi személyzet csatlakozott - jelentette be pénteken az amerikai 6. flotta. Ez "egyértelmű jelzést küld az agresszió elrettentése és a stabilitás előmozdítása iránti elkötelezettségünkről az egész térségben" - mondta Thomas Ishee, a flotta parancsnoka. Az Egyesült Államok olyan kényszerhelyzetben van, hogy túlzottan engedékeny Izraellel szemben, elsősorban a zsidó közösség túlnyomó befolyása miatt az USA belpolitikájában. "Ez elvtelenséghez vezetett az USA közel-keleti politikájában, aminek az lett a következménye, hogy Izrael lényegében vezeti az USA-t, nem pedig fordítva" - mondta Tian Wenlin, a kínai Renmin Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Iskolájának professzora a Global Timesnak szombaton. Továbbá Izrael nyílt elutasítása az USA csökkenő befolyását és összeomló hitelességét demonstrálta, kezdve attól, hogy nem tudta meggyőzni Szaúd-Arábiát az olajárak emelésére, egészen a mostani helyzetig. A szakértők továbbá megjegyezték, hogy az Izraelnek nyújtott határtalan támogatással az USA eltemeti közel-keleti politikáját és globális stratégiáját is. "Washington az Izrael támogatásának szükségessége és az arab világ kegyeinek elnyerésére irányuló vágy között vergődik. És most, az Izraellel szembeni túlzott engedékenységével egyre nagyobb távolságot érzékel az USA és arab szövetségesei között, akik jól tudják, hogy Izrael büntetlenül cselekedhet elsősorban az amerikai támogatásnak köszönheti, hogy büntetlenül cselekedhet. Más szóval az USA Izrael kedvéért megsértette az egész iszlám világot" - mondta Tian. Globális perspektívából nézve az USA erkölcsi téren is teret veszít, mivel sokáig azt hirdette magáról, hogy értékalapú külpolitikát folytat. A szakértő szerint a kettős mérce kirívó megnyilvánulásával az USA aláásta saját hitelességét. Továbbá geopolitikai szempontból az USA izraeli-palesztin konfliktusban való részvétele hatással van globális stratégiájára, akár az orosz-ukrán konfliktusban Ukrajnának nyújtott támogatásában, akár a Kína megfékezésére irányuló erőfeszítésekben az ázsiai-csendes-óceáni térségben - mondták a megfigyelők. Az, hogy az USA szítja a lángokat a már amúgy is az összeomlás szélén álló Közel-Keleten, tovább szította a haragot és a káoszt Amerikán belül, ahogyan azt az oaklandi kikötőben is láthattuk, amikor pénteken tüntetők százai akadályozták meg egy amerikai katonai ellátóhajó indulását azzal, hogy a hajóhoz zárkóztak, mivel a hajó Izrael megsegítésére indult, miután fegyverekkel és katonai felszereléssel volt megrakodva - írja a CBS News. Az egyre mélyülő szakadék nemcsak a közvélemény és a választott tisztségviselők között, hanem a kormányon belül is. A CNN "az amerikai kormányzás legújabb kudarcának" nevezte a képviselőház izraeli segélyezési drámáját, mivel a képviselőház azzal a szavazással küzd, hogy 14 milliárd dollár gyorssegélyt küldjön Izraelnek, ami "Amerikát megosztott szuperhatalomként hagyja maga után, amely még arra sem képes, hogy segítségért sietjen egy olyan barátjának, amely úgy véli, hogy egzisztenciális háborút vív" - jelentette csütörtökön a CNN. Világszerte többen is felemelték szavukat és elítélték a háborúban a civilek meggyilkolását. Nem sokkal azután, hogy Blinken bejelentette, hogy Izrael után Törökországot is felveszi közel-keleti útjára, Ankara szombaton közölte, hogy a gázai vérontás elleni tiltakozásul visszahívja izraeli nagykövetét és megszakítja a kapcsolatokat Benjámin Netanjahu miniszterelnökkel. Honduras külügyminisztere pénteken jelentette be izraeli nagykövetének visszahívását "a Gázai övezetben a palesztin polgári lakosságot sújtó súlyos humanitárius helyzetre" való tekintettel. Honduras lett a legújabb latin-amerikai ország, amely Bolívia, Chile és Kolumbia után diplomáciai lépéseket tett Izrael ellen. ENSZ-szakértők csütörtökön arra figyelmeztettek, hogy "fogy az idő" a gázai népirtás és humanitárius katasztrófa megakadályozására, mélységes csalódottságuknak adva hangot amiatt, hogy Izrael nem hajlandó leállítani az ostromlott Gázai övezet megtizedelésére irányuló terveket.


(vukics)