Szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2022.10.10.)
–
Viktor Mikita, a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció (OVA) vezetője Telegram-csatornáját tett közzé bejegyzést arról, hogy az egyes csatornákon megjelent információk ellenére Kárpátalját egyelőre nem érte rakétatámadás ma reggel. „Továbbra is rakétákat lőnek ki Oroszország területéről Ukrajna városainak civil infrastruktúrájára. Arra kérek mindenkit, maradjanak az óvóhelyeken, ne menjenek ki az utcára és kövessék a légiriadó-jelzéseket” – olvasható a bejegyzésben.
A hírekben nem részletezik, mekkora károkat okoztak az ukrajnai energiarendszerben az orosz rakétatámadások, csupán azt közli az Ukrenergo, hogy országszerte fennakadások vannak az ellátásban. Az interfax.com.ua híre szerint az Ukrenergo tartalék energiaforrásokat próbál bevetni a több régióra kiterjedő áramszünetek okozta bajok enyhítésére. A szolgáltató szűkszavú tájékoztatójában közli, hogy az orosz rakétatámadások az energetikai objektumokat és a létfontosságú polgári célpontokat érték. Ezért számos ukrajnai városban és térségben szünetel az áramszolgáltatás. A szakemberek nagy erőkkel dolgoznak a károk felszámolásán, áll a közleményben.
A hétfő reggeli brutális rakétatámadások hírére az ukrán oktatási minisztérium országszerte távoktatást rendelt el. Ukrajnában minden oktatási intézmény áttér az online tanulásra, október 14-ig – közölte a sajtószolgálat.
Volodimir Zelenszkij ukrán államfő reagált a hétfői támadáshullámra, melynek részeként az oroszok újból rakétázták Kijevet. A katasztrófavédelem után az államfő is megerősítette, hogy halottjai és sebesültjei is vannak a reggeli csúcsidőben végrehajtott támadásnak. Pontos számokat Zelenszkij sem közölt. Megpróbálnak elpusztítani minket és eltörölni a föld színéről. Elpusztítani a népünket, akik otthon alszanak Zaporizzsjában. Megölik azokat az embereket, akik Dnyipróban és Kijevben dolgozni mennek. A légiriadó nem csillapodik egész Ukrajnában. Rakéták csapódnak be. Sajnos vannak halottak és sebesültek. Kérjük önöket, ne hagyják el az óvóhelyeket. Vigyázzanak magukra és szeretteikre. Tartsunk ki és legyünk erősek! – fogalmazott Zelenszkij.
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfő hétfőn bejelentette, hogy Fehéroroszország és Oroszország közös katonai munkacsoportot állít fel válaszul az ország nyugati határain tapasztalható feszültség súlyosbodására – jelentette hétfőn a Belta állami hírügynökség. Lukasenka elmondta, hogy a két ország regionális katonai csoportot fog bevetni, és két nappal ezelőtt megkezdték az erők összevonását, nyilvánvalóan a Krímhez vezető hídon történt robbanást követően. Az orosz erők február 24-én Fehéroroszország területéről is benyomultak Ukrajna északi részére, ahonnan azonban tavasszal visszavonultak, és Oroszország a kelet-ukrajnai hadműveletekre helyezte át a hangsúlyt.
Volodimir Zelenszkij elnök felszólította Kijev nyugati szövetségeseit, hogy sürgősen hívják össze a G7 országcsoport vezetőinek csúcstalálkozóját az Ukrajna ellen hétfőn intézett masszív orosz rakétatámadás miatt – számolt be az rbc.ua hírportál az államfő Twitter-közlésére hivatkozva. A jelentés szerint Zelenszkij azt írta: „megállapodtunk Olaf Scholz német kancellárral, a G7 elnökével, hogy összehívjuk a csoport vezetőinek sürgős ülését. A tervek szerint beszédet intézek a csúcstalálkozóhoz, amelyben az Orosz Föderáció terrortámadásairól fogok tájékoztatni. Megbeszéltük, hogy növelniük kell az Oroszországra nehezedő nyomást, és segíteniük kell a sérült infrastruktúra helyreállításában.” Az államfő Emmanuel Macron francia elnökkel is tárgyalt. „Megállapodtunk a légvédelmünk megerősítéséről, a kemény európai és nemzetközi reakció szükségességéről, az Orosz Föderációra nehezedő nyomás fokozásáról” – jelezte Volodimir Zelenszkij. A hírportál közlése szerint Andrij Jermak, az Elnöki Hivatal vezetője időközben bejelentette, hogy a G7-országok csúcstalálkozóját október 11-én, kedden tartják Ukrajna kérésére.
Lengyelországban módosítani készülnek az ukrán menekültekre vonatkozó szabályokat. A lengyel kormány előreláthatóan két héten belül jóvá hagyhatja azt a tervezetet, amely értelmében véget vetnek a mintegy 400 ezer ukrajnai menekült ingyenélésének. Történetesen azokról a százezrekről van szó, akik számára a lengyel állam biztosított térítésmentes lakhelyeket szállodákban, üdülőkben, munkásszállásokon. A lengyel hatóság szerint sok ukrajnai menekült munkába állt, rendezett anyagiakkal rendelkezik, ám ennek ellenére az állam eltartottjaként ingyen élvezi az életet. Ezért úgy gondolják, ideje áttérni a lakbér fizetésére, miként az a lengyel állampolgárok számára is kötelező. Annyi könnyítést azonban megengednek majd, hogy az idősek, a rokkantak és a sokgyermekes családok esetében megmaradna az állami gondoskodás. A portál szerint Lengyelországban ma mintegy 2,2 millió ukrán állampolgár tartózkodik, közülük egymillió lehet a menekültek száma. A többiek korábban dolgozni települtek át Lengyelországba.
Novembertől a lengyelországi humanitárius központokban élő, már dolgozó ukrajnai menekültek hozzá fognak járulni ellátásuk költségeihez – jelentette be hétfőn Pawel Szefernaker lengyel belügyminiszter-helyettes, az ukrán háborús menekültek ügyeiért felelős kormánybiztos. Szefernaker a Radio Plus lengyel kereskedelmi rádiónak elmondta: a humanitárius központokban sokan már hosszabb ideje élnek, közben jelenleg növekednek az ellátási költségeik. "Azt szeretnénk, hogy azok, akik már munkát vállaltak (...) legalább 50 százalékos szinten hozzájáruljanak ezekhez a költségekhez" – közölte, hozzátéve: a feltehetőleg november közepétől életbe lépő szabály minden olyan menekültre vonatkozik majd, aki nem nyugdíjas vagy fogyatékossággal élő. "Léteznek mechanizmusok, melyek révén nem szoktatjuk az embereket ahhoz, hogy az állam örökké biztosítani fog bizonyos dolgokat" – jelentette ki a biztos. Mint közölte, a lengyelországi központokban jelenleg mintegy 80 ezer menekült él. A lengyel határőrség hétfői adatai szerint az orosz támadás február 24-ei megindítása óta 6,9 millióan érkeztek Ukrajnából Lengyelországba, Ukrajna irányában viszont több mint 5,13 millióan lépték át a határt. A menekültek egy része harmadik országokba is továbbutazott. Agnieszka Scigaj társadalmi integrációért felelős tárca nélküli miniszter szeptember közepén közölte: Lengyelországban mintegy 1,3 millió ukrán háborús menekült él, befogadásukra a lengyel állam eddig személyenként megközelítőleg 2,2 ezer zlotyt (174 ezer forint) költött.
Az Ukrajnát ért hétfői orosz rakétatámadásoknak az eddigi adatok szerint legalább tíz halálos áldozatuk és mintegy hatvan sebesültjük lett – közölte Marjana Reva, az ukrán országos rendőrség szóvivője egy tévéműsorban. A tisztségviselő elmondta, hogy a fővároson, Kijeven kívül 14 megyét, azaz csaknem az ország felét támadás érte. Hozzátette, hogy a helyszíneken rendőrök, törvényszéki szakértők és nyomozók dolgoznak, akik "rögzítik az Oroszországi Föderáció bűncselekményeinek következményeit". Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint Ukrajna egész területén több mint 5 és fél órán át tartott a légiriadó. Az ukrán északi műveleti parancsnokság azt jelentette, hogy Oroszország, illetve Fehéroroszország felől csapatok nem nyomultak be Ukrajna területére az államhatáron keresztül. Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője egy tévéműsorban elmondta, hogy az orosz erők hétfőn nagy pontosságú rakétákat lőttek ki az ukrán városokra. Pontosítva a korábban közölt adatokat, tájékoztatott arról, hogy helyi idő szerint 11 óra 40 percig 83 rakétát lőttek ki, amelyek közül az ukrán légvédelem több mint 43-at semmisített meg a levegőben. Ezenfelül a légvédelem megsemmisített 12-ből kilenc iráni kamikaze drónt is. Ihnat értékelése szerint az ukrán légvédelem "meglehetősen figyelemre méltó munkát végzett". A szóvivő kifejtette, hogy az orosz erők nagy pontosságú H-101-es és H-555-ös rakétákat használnak, amelyeket a Kaszpi-tenger térségéből, stratégiai bombázókról indítanak, ezenfelül Kalibr rakétákat, amelyeket a Fekete-tengerről lőnek ki, valamint Iszkander, Sz-300-as és Tornado típusú lövedékeket. Ihnat szavai szerint az orosz gépek az oroszországi Asztrahán térségéből szállnak fel, a Kaszpi-tenger északi részére repülnek, és onnan indítják a rakétákat. Emlékeztetett arra, hogy a H-101-es rakéták 5500 kilométeres távolságot képesek megtenni. Ezért – mint mondta – nem az számít, hogy honnan indulnak, hanem az, hogy hogyan, milyen útvonalon. Hangsúlyozta, hogy az ukrán légvédelem minden tőle telhetőt megtesz, hogy az ellenséges légi célpontokat azonosítsa. Denisz Smihal miniszterelnök a Facebookon közölte, hogy a hétfői rakétatámadások következtében nyolc megyében és a fővárosban 11 létfontosságú infrastrukturális létesítmény rongálódott meg, emiatt egyes régiókban megszakadt az áramellátás. Hozzátette, hogy az oroszok elsődleges célpontjai között múzeumok, oktatási intézmények voltak és egy játszótér (a hírnek vagy az első fele nem igaz, vagy a második). Véleménye szerint ezeknek a "háborús bűnösöknek" a fő célja az, hogy pánikot keltsenek a lakosság körében, áram és fűtés nélkül hagyják az ukránokat. Dmitro Kuleba külügyminiszter a hétfői rakétacsapások hírére megszakította afrikai körútját, és sürgősen visszaindult Kijevbe.
(vukics)
ความคิดเห็น