TÍZENKILENC SOR ADY ENDRE VÁLOGATOTT VERSEI ELÉ (Deli Mihály Naplójából)
TÍZENKILENC SOR ADY ENDRE VÁLOGATOTT VERSEI ELÉ
Fellázadt, erkölcstelen, részeges alak
Igazságosztó/igazságtalan
Vak? Ravasz? Gátlástalan?
Saját kínja-kéje gyűrűjén át tör föl a kollektív sors
Nyakában láncok, hínár és egy amulett:
aranyos borostyánban tükör szilánkja
Átírja az étlapot, legyint, félredobja
Ittasan mordul, kitépi a szívét, mennydörög
Bukása lerántja a múlt terítékét, feldönti az asztalt
A teremben egy pillanatra felragyog a végzet
Fölöttes úr!
Az Istennel egyezkedik: halált az életért (vagy fordítva)
Merész Manővernek tűnik (vagy csak egy csuklás?!)
Nyer és veszít / szétrúgja az ajtót
Bánja vagy nem / gavallér, fizet
Az utolsó vendég (még hátranéz, előre nem lát)
Halántékába fúl a lélek, vérébe alvad az eredendő bűn
Dülledt lószemében megperzselődnek a szittya angyalok
Nagyot ölel / Adja magát
Ady Endre álló portréja (Székely Aladár felvétele)
(a kép forrása: itt)
Comments