Takács József: Türelmesség. Türelmesség? Türelmesség!
Takács József tanulmánya
A Szilaj Csikó nyitóoldalán ajánljuk tisztelt Olvasóink figyelmébe a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület folyóiratát. Darai Lajos, Magyar Őstörténet rovatunk vezetője pedig a folyóiratból kínál hétről hétre olvasnivalót.
MAGYAR TÖRTÉNELEM
Takács József
VANNAK SZAVAK, amelyeket a XX. század teljesen lejáratott. Sorolni nem fogom, a Tisztelt Olvasó bizonyára több tízet es talál. Vannak szép szavak, amelyek még nincsenek önmagukban lejáratva, de bizonyos jelzőknek nevezett fosztóképzőkkel változik az értelmük ellenszenvessé. Ezekből a fosztóképzőkből es szép számmal akadnak. Pl. Szocialista, kommunista stb, a régebbiek közül, de már fosztóképzővé fajulnak a demokratikus, emberi, békéltető, európai és egyéb jelzők is. Ugyanis a mögöttük lévő értelmezés és főleg a cselekvés, a szavak eredeti értelmével gyakran összeegyezhetetlen, sőt összeférhetetlen. Minden politikus ugyanazokat a szavakat emlegeti, s teljesen mást képzel el alatta. Sőt egyik a másikat vízbe folytaná, akkoron és ha ugyanazon mondatot egyszerre mondanák ki, mert mindkettő eleve feltételezi a másik másfajta – tehát rossz – értelmezését. Magyarország a félszomszédaival, csehek a lengyelekkel, lengyelek a németekkel, németek a franciákkal stb, ugyanazon helyre igyekeznek, ugyanazon jelszavakkal, különféle hátsó gondolatokkal. Vannak akik komolyan gondolják a leírt és sokszor kimondott szavakat, vannak, akik ezen szavakkal takargózva akarják megtenni a leírottak, kimondottak ellentétjét. Türelemjáték?
HOL VAN EURÓPÁBAN TÜRELMESSÉG? ISMERI EURÓPA A MÁSSÁGOT? MI ES EURÓPA, AHOVÁ ANNYIRA IGYEKSZÜNK-IGYEKEZNEK?
Európa utolsó állama, ahol a türelmességre törvény volt, s az betartatott, az Erdélyi Fejedelemség volt. Nézzük csak meg a korabeli környező országokat, s a mindenre példaként felhozott nyugatiakat. Mindenütt vérfürdők követték a vérfürdőket, vérrel mosták le a vért. Ártatlan emberek tízezreit gyilkolták le az igaz eszme érdekében. Ebben az időben az Erdélyi Fejedelemség után a Török Birodalom belső része képviselte Európában a türelmességet, legalábbis vallási szempontból. Ott megfért egymással a kereszténység összes ága, az iszlám öszszes változatával, s ezenkívül még sok más vallással.
Az Erdélyi Fejedelemség bukásával megszűnt Európában a vallási és nemzeti türelmesség és az iszlám kiszorításával teljesen megszűnt a vallási türelmesség is. Szépen sorjában át lehetne venni egész Európát a sokszor példaként emlegetett (nemcsak) Franciaországtól Oroszországig. S még nem beszéltem a gyarmatokról.
Hol hát a türelmesség? Türelmesek voltak az indiánok és a gyarmati népek nagy többsége. Türelmességük mellett a hiszékenység volt a hibájuk. Az indiánok a hiszékenységük miatt majdnem teljesen kipusztultanak. Ellenben más népekkel, akiket a kipusztulás szélére juttattanak, de ők idejében szaporodni kezdtenek és ma meghatározó tényezői a világnak a népszaporulat szempontjából. Ezek a népek már viszont elvesztették türelmességüket lassan mindennemű másság iránt. Tanultanak a fejlett Európától. Most műszakilag még eléggé elmaradottak, de tudatlanságukat igyekeznek pótolni. Élnek, ellenben azokkal a rézbőrűekkel, kik eldobták fegyvereiket, ha a sápadtarcúaknak nem volt.
Európában a türelmességet a lovas népek hozták magukkal. A ma ősi európainak nevezett népek ezt nem ismerték. Nagyon régen kezdődik a türelmesség a Kárpát-medencében, nem is tudható, pontosan mikor. Atilla hunjairól már vannak olyan feljegyzések, hogy nem bántották a fegyvertelent, sőt azt sem, aki a fegyverét idejében eldobta. Nem bántották a népet, amit az „Atilla és az özvegyasszony” című monda is igazol. Atilla birodalma nem egynemű – nem egyfajú, nem egyvallású, nem egynyelvű – birodalom volt, s ez a sokféleség tartotta össze. Az összes lovas nép különböző birodalmainak a jellemzője. Semmilyen lovas birodalmat nem egynyelvű, egyfajú, egyvallású nép alapított. Hun népről nem is lehet beszélni, csak hun népekről. Nem lehet beszélni egyöntetű avarokról sem. Árpád fejedelem se a népével, hanem népeivel jött voltanak a Kárpátok medencéjébe. A kunok, jászok, besenyők sem voltanak egyformák. Itt sok, igencsak sokrétű népet olvasztott egybe a türelmesség.
Nagyon téved az, aki azt gondolja, hogy Árpád népének a nyelvét beszéljük. Hány nyelvű és hány vallású volt Árpád népe? Ma nagyon kevés kun, besenyő, jász szót használunk. Árpád népeinek nyelvéből egy kicsit többet, a különböző avar népek szavainak száma még ettől egy kicsit több. Ennél es több szavat használunk a hun nyelvekből, majd még többet a régebbi fehér hunok nyelvéből. De még az így együtt sem adja a ma használt szavak összességét, s hogy annak az milyen töredéke, arról sokat lehetne vitatkozni. Tény az, hogy itt évezredek alatt a különböző nyelvek szépen egymásra rakódtanak. A mai értelemben vett magyar nyelv a türelmesség, a megértés eredménye, amelynek a maihoz hasonlító használatos nyelvtana csak Könyves Kálmán idejében íratott papírra.
Nem mondom, hogy nem voltanak csetepaték,sőt háborúk a különböző lovas népek között. Voltanak, de az sohasem a nyelvi, faji, vallási kiirtás miatt jöttenek létre, mint pl. Angliában és Franciaországban.
(...)
A "különböző nyelvek szépen egymásra rakodásából" nem adódik össze egy GYÖKNYELV. --- "... sok, igencsak sokrétű népet olvasztott egybe"... VÁRJUK meg szépen, hogy kik is voltak genetikailag azok a sokrétű... - népeknek nem nevezném, hiszen számukat tekintve úgy viszonyulhattak egy NÉP-hez, mint a trójai faló harcosai egy hadsereghez. (Oszt mégis háborúról beszélünk..).