Takács József: Tévedések, téveszmék, igazság. Barangolás alapfogalmak bűvkörében
Takács József tanulmánya
A Szilaj Csikó nyitóoldalán ajánljuk tisztelt Olvasóink figyelmébe a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület folyóiratát. Darai Lajos, Magyar Őstörténet rovatunk vezetője pedig a folyóiratból kínál hétről hétre olvasnivalót.
MAGYAR ŐSTÖRTÉNET
Takács József
TÉVEDÉSEK, TÉVESZMÉK, IGAZSÁG
Barangolás alapfogalmak bűvkörében
A Kárpát-medence lovas népeinek hivatalos történelme tele van tévedésekkel, szándékos megtévesztésekkel. Ezekből a tévedésekből és tévesztésekből téveszmék alakultanak ki. Mivelhogy e népek döntő szerepet játszának az ismert világ történetében, az ismert világ történelme szintén téves eszméken alapul.
A téveszmék szerint egyes népeket, birodalmakat, teljesen el akartanak tüntetni, amíg más – múlt nélküli – népeknek dícsőséget akartanak állítani. Ezek a téveszmék aztán terjesztettenek az ún. új világban es. Ott újabb téveszmék keletkeztenek ezen ősi kultúrák keletkezéséről, s ez mind fokozódott a hittérítés folyamatainak jóságáról szóló – többnyire kitalált – történetekkel.
Néhány ilyen sokszor bizonygatott téves felfogásról szólnék. Úgy szótárszerűen, szabadon. Időrend és ábécé sorrend nélkül, főleg az 1300-as évek előtt. Aztán még szólnék olyan dolgokról, amit teljesen homály fed. Senki nem beszél róluk. Végezetül pedig még szólnék ezen téveszmék köztudatba való olvasztásáról és annak hatásairól.
De még hamarább szólnom kell a téves eszmék jóhiszemű terjedéséről és terjesztéséről es. Aki csak egyszerűen vallásos volt és nem tudta szétválasztani a vallást és a papjait, azt bizony hamar tévútra vezették a vallásban mindig es előforduló mohó, hataloméhes, gazdagodnivágyó papok. Ha valaki jóhiszeműségből vakon hitt nekik, azt a rosszakarók igen kihasználták. A reformáció képviselőinek a nagy része es e dolgok áldozta. Ugyanes feltételezték, hogy – valamikor régen – minden pap a vallást és az igazságot képviselte. Feltételezték, ha valaki írt, akkoron igazat írt. Nem es sejtették, hogy a történelem írását, hatalmi és egyházi érdekek es vezérelték. Rossz egyházi érdekek es, sőt a később megromlott egyház érdekei es.
Így történt, hogy: pl. teljesen másként, tanítják az ezerszáz évvel előtti eseményeket, másként tanítják István korát. Sok minden dolgokról hallgatnak, főleg előtte, de utánna es. Az ún. keresztyénség felvételét jóhiszemű, béketűrő, áldozatkész idegen papok kitartó, eredményes munkájaként könyvelik el, ugyanúgy, mint az Új Világ megtérítését.
A szótárszerűen leírt dolgokhoz irodalomjegyzéket nem írok. Igensok irodalmat felsorolhatnék, de mindegyiket magyarázni kellene. S nem es röviden. Amennyiben a Kedves Olvasót érdekli, vegye azt a fáradságot, hogy utánnanéz. Ezen írás olvasása után, már másként fog nézni a könyvekben leírottakra. Valamire szebben, s lesz, amire csúnyábban. Ezután a Kedves Olvasó megteremtheti a saját történelemszemléletét, amely biztosan nem fogja tükrözni a mai magyar hivatalos történelem álláspontját.
Mi es volt hát a valóság? Mindig csak a régi öregek kérdése jut eszembe: Hogy es volt az, édes fijam? Én es csak azt tudom a Kedves Olvasónak ajánlani: Gondolkozz el, Édes Fijam!
• Szent István volt az első magyar király. – Nem! Ő a Hunok Országának királya volt. Rex Hungarorum! Nem volt első, és egy megszakadt Királyságot állított vissza. István után minden király ki koronáztatott a Hunok Országának Királyává – Rex Hungarorum-má – lett koronázva. István és nagyon sok utóda a magyar elnevezést, nem ismerte, vagy alig ismerte. S ha ismerte es, hivatalosan nem használta. Hivatalosan Ő Rex Hungarorum, azaz a Hunok Országának Királya volt.
Volt-é egyáltalán magyar Király? Volt-é olyan, aki magát magyarul Magyarország Királyának vallotta és magyar anyától született? Ha volt, akkoron csak egy volt. Mátyás, az igazságos. A többi vagy nem tudott magyarul, vagy nem ismerte a magyar megnevezést, vagy anyja idegen származású volt.
Ki volt a Hunok Országának Első Királya? Nem tudjuk, s minden bizonylattal sosem fogjuk megtudni, mint azt sem, hogy mikoron érkeztenek az első hun népek69 a Kárpát medence belsejébe. Hiszen Atilla Hunjai es már egy régi lovas birodalmat állítottanak vissza. Sőt előttük a fehér kunok es.
• István a keresztyénség felvételéért kapta meg a Koronát. – Nem! Nem kapta, hanem visszakapta. A keresztyénséget István nem vétette fel egy hitetlen ázsiai néppel, hanem segített Sylvester pápának az egyházon belül terjedő visszaélések elleni harcban. István az egész Koronát kapta vissza a pápától. Ez a Korona már akkor egy egységes egészet képezett, ami valójában lazán összekapcsolt két korona. Jelképezte a régi és az új világot, a régi hazákat és az új hazát, az alsó és felső világot, s kezdett kialakulni a régi és az új vallás kapcsolatára utaló mítosz es. A Koronához fűződő mítoszokat a rosszakaró papok lassan átdolgozták, megalkották az alsókorona bizánci származását, s az evvel összefüggő alárendeltségi szerepet. Azaz, a Hunok Országának Királya a bizánci császár alattvalója. Újabb előregyártott téveszme.
(...)
