Tények a gyermekek oltásának szükségtelenségéről I. – A naiv T-sejtjeik hamar elpusztítják a vírust
Új sorozatba kezdünk. Sajnos a kormányzatnak eltökélt szándéka, hogy beoltassa a gyerekeket, ezért gyorsan összeszedjük azokat a fontos tanulmányokat, amelyeket az elmúlt két évben összegyűjtöttünk erről a témáról. Mivel december 14-én érkezik az 5-11 éves korosztálynak szánt Pfizer oltás Magyarországra és a szülők előreláthatólag december 8-tól tudnak majd online időpontot foglalni,
mindent meg kell tennünk, hogy idejében eljuttassuk a megfelelő tudományos ismereteket a szülőkhöz.
Az elkövetkező napokban dübörögni fog a halálkampány, hogy meggyőzzék a szülőket, de határozottan állíthatjuk, hogy
a tudományos eredmények tükrében a gyermekek oltása sem klinikailag (és mint nemrégiben kiderült) sem pedig járványügyi szempontból nem indokolt.
Megpróbálunk időrend szerint haladni, és bemutatni az ezzel kapcsolatos vizsgálatok eredményeit. Bemutatjuk azokat a véleményeket, amelyek szerint szükségtelen a gyerekek oltása. Nem takarjuk el egyes kutatók kétségeit sem, mert még inkább hitelessé teszi állításainkat, hogy az ő véleményük is megváltozott a kutatások előrehaladtával.
Arra kérek mindenkit, hogy segítsen ennek a sorozatnak a minél gyorsabb elkészítésében!
A terveink szerint december 7-én egy összegző anyagot is készítünk, hogy segítségére legyünk a félretájékoztatott szülőknek.
Tisztelt Olvasó!
Kérem, kattintson az alábbi hivatkozásra, s ha egyetért az ott leírtakkal, adja nevét a cselekvő kezdeményezéshez!
Akkor hajrá!
Natura, 2020. december 10. Bianca NogradyHogyan kerülheti el a gyerekek immunrendszere a COVID-ot? Úgy tűnik, hogy a gyermekek képzetlen (kialakulatlan) immunválasza kulcsfontosságú a SARS-CoV-2 kiküszöbölésében
A kisgyermekek a COVID-19-fertőzéseknek csak kis százalékát teszik ki (1) – ez a tendencia zavarba hozta a tudósokat. Egyre több bizonyíték utal arra, hogy miért: úgy tűnik, hogy a gyerekek immunrendszere jobban fel van szerelve a SARS-CoV-2 semlegesítésére, mint a felnőtteké.
„A gyerekek nagyon jól alkalmazkodnak az új vírusokra – és nagyon jól felkészültek arra, hogy reagáljanak” – mondja Donna Farber, a New York-i Columbia Egyetem immunológusa. Még akkor is, ha SARS-CoV-2- fertőzöttek, a gyermekek nagy valószínűséggel enyhe vagy tünetmentes betegségben szenvednek (2).
Egy másik támpont, amely arra utal, hogy a gyermekek vírusra adott válasza eltér a felnőttekétől, az az, hogy egyes gyermekeknél COVID-19 tünetek létrejötte után, noha SARS-CoV-2-re specifikus antitestek alakulnak ki, a szokásos RT-PCR teszt során mégsem lesz az alany tesztpozitív. Egy vizsgálatban három, ugyanabból a családból származó, tíz éven aluli gyermeknél SARS-CoV-2 antitestek alakultak ki (3) – és közülük kettő még enyhe tüneteket is mutatott –, de egyikük sem volt pozitív az RT-PCR teszten, annak ellenére, hogy 28 napon keresztül 11-szer tesztelték őket. Szoros érintkezésben voltak a szüleikkel, akiknél pozitív lett a teszt.
Gyors válasz:
„Ezeknek a gyermekeknek az immunrendszere látja és pontosan feltérképezi a vírust. Felerősíti ezt az igazán gyors és hatékony immunválaszt, amely leállítja a vírust, mielőtt esélye lenne arra, hogy olyan mértékben megszaporodjon, hogy pozitív eredményt adjon a RT-PCR teszten”
– mondta Melanie Neeland, immunológus. aki az ausztráliai Melbourne-ben, a Murdoch Gyermekkutató Intézetben tanulmányozta a családot.
Még azoknál a gyermekeknél is, akiknél a SARS-CoV-2 fertőzésre válaszul a súlyos, de ritka szövődmény, az úgynevezett multiszisztémás gyulladásos szindróma alakult ki, a vizsgálatok szerint az RT-PCR pozitív eredményeinek aránya mindössze 29% és 50% között mozgott.
Farber szerint a gyerekek által kifejlesztett antitestek támpontokat adnak arról, hogy mi történik. Egy 32 fő felnőtt és 47 fő, 18 éves vagy annál fiatalabb gyermek bevonásával végzett vizsgálatban (7) Faber és munkatársai azt találták, hogy a gyerekek többnyire a SARS-CoV-2 tüskefehérjéje ellen termeltek antitesteket, amelyeket a vírus a sejtekbe való bejutáshoz használ fel. A felnőttek hasonló antitesteket termeltek, de a vírus replikációjához nélkülözhetetlen nukleokapszid fehérje ellen is. Farber szerint a nukleokapszid fehérje jellemzően csak akkor szabadul fel jelentős mennyiségben, ha egy vírus széles körben elterjedt a szervezetben.
Farber szerint a gyerekekben nem muatkoztak nukleokapszid-specifikus antitestek, s ez arra utal, hogy nem alakul ki náluk a hagyományos értelemben vett fertőzés.
Úgy tűnik, hogy a gyermekek immunválaszai képesek eltávolítani a vírust, mielőtt az nagy számban elszaporodna.
Adaptív vs. veleszületett immunrendszer
Farber szerint a gyerekek azért tudják semlegesíteni a vírust, mert T-sejtjeik viszonylag naivak. A T-sejtek a szervezet adaptív immunrendszerének részei, amely egy életen át megtanulja felismerni azokat a kórokozókat, amelyekkel találkozik. Farber azt mondja, hogy mivel a gyerekek T-sejtjei többnyire képzetlenek, nagyobb kapacitással tudnak reagálni az új vírusokra – ezt a jelenséget részletesebben is tanulmányozza.
Más bizonyítékok azonban azt sugallják, hogy a helyzet nem ilyen egyszerű: a COVID-19-ben szenvedő betegek körében végzett tanulmány (8), amelyben 65 gyermek és 24 év alatti fiatal, valamint 60 felnőtt vett részt, megállapította, hogy a felnőttek erősebb T-sejtes választ adtak a betegség tüske fehérjéjére, mint a gyerekek és fiatalok. Farber azonban azt mondja, hogy a tanulmány a memória T-sejt-válaszokat mérte, amelyek sokkal kevésbé fejlettek gyermekeknél, mint a naiv T-sejt-aktivitást.
„A gyermekek azon képessége, hogy semlegesítsék a vírust, összefügghet azzal a ténnyel is, hogy születésüktől fogva erős veleszületett immunválaszuk van” – mondja Alasdair Munro, aki a Southamptoni Egyetemi Kórházban (Egyesült Királyság) vizsgálja a gyermekek fertőző betegségeit. "Volt néhány olyan felvetés, hogy a veleszületett immunválaszuk gyorsasága és mértéke védelmet jelenthet a fertőzés beindulása ellen. Ezt a hatást nehéz tanulmányozni, és felveti a kérdést, hogy miért nem figyelhető meg a jelenség más vírusoknál, amelyek súlyos betegségeket okozhatnak gyermekeknél.”
Egyéb tényezők
„A gyermekek a szezonális koronavírusok fő hordozói is, amelyek a megfázást okozzák. Egyes kutatók azt állították, hogy az ilyen koronavírusok elleni antitestek védelmet nyújthatnak a SARS-CoV-2 ellen, de a bizonyítékok vegyesek (9,10)” – mondja Munro.
Mindeközben bizonyítékok vannak arra, hogy amikor a gyerekek ki vannak téve a vírusnak, kisebb fertőző adagot kapnak, mint a felnőttek, mivel orruk kevesebb ACE2 receptort (11) tartalmaz, amelyeket a vírus a sejtekhez való hozzáférésre használ fel. Ez megmagyarázhatja azt is, hogy a COVID-19 miért kevésbé elterjedt gyermekeknél, mint felnőtteknél – állítják kutatók.
Munro szerint nem valószínű, hogy egyetlen magyarázat lenne arra, hogy miért tűnik úgy, hogy a COVID-19 kevésbé érinti a gyerekeket, mint a felnőtteket. "A biológia ritkán ilyen egyértelmű."
folytatjuk
Vukics Ferenc
Irodalom:
