VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

Vajda Miklós: Trianon titkai 9. – A dokumentumok eltüntetése

Európa első világháborús történelmi dokumentumainak az ellopására irányuló törekvést a megőrzés emberbaráti köntösébe bújtatták. Arra hivatkoztak, hogy ezeket a pótolhatatlan bizonyítékokat szakszerűen megőrzik a jövő történészei számára. Nem a véletlen diktálta, hogy csak a háború előkészítésére és kirobbantására, valamint a Belga Segélyszolgálatra vonatkozó dokumentációt kellett összegyűjteni. Sem a brit, sem a francia, sem az amerikai kormány nem adta a dokumentumok gyűjtéséhez a hozzájárulását. Az egész úgy zajlott le, ahogyan éjszaka a rablók behatolnak. Herbert Hoover, amerikai elnök meghívta a Stanford egyetem történész professzorát, Ephraim Adams-t Párizsba, hogy koordinálja a nagyszabású álcázott rablást, és adjon neki tudományos látszatot.

A háborút szervező elitnek arra is kiterjedt a figyelme, hogy a háború után minden dokumentumot, amely a tevékenységét leleplezhetné, eltüntessen. Egy több ezer főből álló ügynökhadsereg, tagjai között John Pershing amerikai tábornok Herbert Clark Hoovernek, (1874-1964, aki az Egyesült Államok 31. elnöke lesz, és a Rothschild-ok bizalmi embere, egy rendkívül durva, erőszakos ember, aki a gátlástalanságával nagyon sok profitot hozott a Rothschild-oknak, eredetileg bányamérnök) kérésére 15 történész professzort, egyetemi tanárt és kutatót átirányított az Európában működő Amerikai Expedíciós Erőkhöz. Ezek nem csak átnézték, de el is lopták az archívumokban talált és számukra fontos iratokat. A háború végén összeszedték az ANTANT országoknak a kormányzati, állami, diplomáciai és a katonai vezérkarainak a dokumentumait. A brit és a francia anyagok összegyűjtése csaknem semmilyen akadályba sem ütközött. Az orosz bolsevikok pedig – személyesen Lenin és Trockij – 25 vagon titkos dokumentumot adtak át.

Ezek a dossziék a cári diplomáciának és az orosz vezérkarnak az archivált iratait tartalmazzák. Ebben voltak gondosan titkolt információk a Ferenc Ferdinánd ellen 1914. június 28-án Szarajevóban elkövetett merényletről, amelyben Szentpétervár aktív szerepet játszott. Egyértelműen kiderült, hogy a háború kiprovokálásában Oroszország általános mozgósítása Németország keleti határán döntő szerepet játszott.

Első látásra különösnek tűnik, hogy a bolsevikok mennyire előzékenyen együttműködtek Hoover ügynökeivel. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy a szuper-gazdag nyugati bankárok finanszírozták Leninnek és Trockijnak a visszatérését Oroszországba, valójában a bolsevik forradalom feletti ellenőrzést gyakorolták.