top of page

Vukics Ferenc: „Én csak azt mondom, Pelikán elvtárs, a nemzetközi helyzet egyre fokozódik”





 „Ezeken lovagol maga? Amit a vaksi szemével lát? A süket fülével hall? A tompa agyával gondol? Azt hiszi, fölér az a mi nagy céljaink igazságához?!” – Virág elvtárs

 



Virág elvtárstól megtanultuk, hogy semmi jót nem hoz, ha a nemzetközi helyzet egyre fokozódik. Aggódva figyeljük a körülöttünk lévő világ történéseit. Nekünk, magyaroknak viszonylag könnyebb dolgunk van, mint nyugaton élő embertársainknak, mert sokféle véleménnyel, magyarázattal találkozunk. Abban reménykedünk, hogy ha a „narratívák ködét” kikerülve a valós eseményekre összpontosítunk (nem moralizálunk és próbálunk elszakadni a fősodratú propagandától), és a világ történéseinek az „ütőerén tartjuk a kezünket”, akkor előre jelezhetjük, megjósolhatjuk egy esetleges katasztrófa időpontját, és ennek ismeretében lesz lehetőségünk lépéseket tenni a saját jövőnk formálása érdekében. Sok mindennel kapcsolatban bizonytalanok vagyunk, de érezzük, hogy most „résen kell lennünk” és nem engedhetjük meg magunknak a tájékozatlanság „luxusát”.

 

Sajnos a nemzetközi konfliktusok egyre kíméletlenebb formát öltenek és a korábban sokat hangoztatott „lineáris eszkalációs modell” (eszkalációs létra) már nem használható a körülöttünk tobzódó világ leírására. A „sok szereplővel és sokféle érdekkel” rendelkező konfliktusok megfejtésében segíthetne a „horizontális eszkalációs modell”, de ekkor meg azzal kell szembesülnünk, hogy „a kaszkád hatás” miatt valójában hiába próbáljuk előrejelezni az eseményeket, a történelem bármikor „a nyakunkba szakadhat”. Minden okoskodásunk, óvatosságunk és tájékozottságunk ellenére ugyanolyan meglepetésként érhetnek bennünket a történések, mint azokat az embertársainkat, akik eddig vagy a homokba dugták a fejüket, vagy hagyták, hogy a „háborús szurkolótáborok” egyikébe integrálják őket.


Ekkor érzi csak igazán az ember, hogy mennyire fontos, felelősségteljes feladat a többi embert tájékoztatni az eseményekről


A vita, amelyet Emmanuel Macron francia elnök ötlete indított el, hogy nyugati csapatokat küld Ukrajnába, emelte a téteket szerte a világban. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint „a párizsi üzenet által kiváltott vita sok időt takarít meg Európa számára, hogy ráébredjen, többet kell tennie. Nemcsak Ukrajna, hanem Európa érdekében is”. A külügyminiszter hangsúlyozta, sok európai főváros még mindig nem érti, hogy Ukrajna megsegítése nem jótékonykodás, hanem saját állampolgárai életének megmentése, nagy összegek megmentése, amelyeket egyébként önvédelemre fordítanának. „Ezt az üzenetet Macrontól mindenki ismeri, de fél kimondani. Ő az első, aki nyíltan beszél arról, amit szerintem Európában minden értelmes embernek meg kell értenie. Ha Oroszországot nem állítják meg Ukrajnában, háború lesz Európában” .


A kijevi vezetés szemszögéből ennek a kemény taktikának az alkalmazása teljesen  logikus lépés, hiszen Kijevnek mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy egy nagyobb nyugati beavatkozás az ő javára billentse a mérleg nyelvét a háború menetét illetően. Ők a 2014 óta erre törekedtek. Kedden Kuleba megerősítette, hogy bár „Ukrajna nem kérte, hogy NATO-katonákat telepítsenek Ukrajna területére, de a Nyugatnak meg kell békülnie azzal, hogy eljöhet ez a nap. A bizonytalan kezdet után Emmanuel Macron francia elnök az utóbbi időben határozottabbá vált – legalábbis a nyilvános nyilatkozataiban –, és ragaszkodik ahhoz, hogy Európa ne zárja ki, hogy szükség esetén szárazföldi csapatokat küldjön Ukrajnába, hogy megakadályozza az orosz győzelmet. Örülünk, hogy Macron elnök ebbe az irányba fejlődik.”


Sem Európában, sem pedig Amerikában nem örülnek ezeknek a fejleményeknek. Nem véletlen, hogy a legtöbb amerikai és európai szerint a következő évtizedben világháború  törhet ki.

Úgy tűnik, mindenki eltökélt az „utolsó ukránig” folytatott harcban, anélkül, hogy konkrét tervet tárnának a nyilvánosság elé az ukrán tartalékok elfogyása utáni időszakra.

Lindsey Graham, a Republikánus Párt szenátora hétfői kijevi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy el kell fogadni a mozgósítási törvényt, új embereket kell behívni, és ősszel harcba vetni Oroszország további gyengítése érdekében.

A NATO Katonai Bizottságának elnöke, Rob Bauer egy kijevi biztonsági fórumon azt nyilatkozta, hogy „több kell, mint lövedékek – emberek kellenek a halottak és sebesültek pótlására. Ez pedig mozgósítást jelent".


A tiltakozások ellenére a legutóbbi törvénytervezet szerint Ukrajnában mozgósíthatók lesznek a 18. életévüket betöltött személyek. A tervezet csupán azzal nem számol, hogy 18 és 27 év közötti korosztály legtöbb tagja már régen elhagyta Ukrajnát. Mindenesetre

Moldova azt tervezi, hogy segít Ukrajnának levadászni a határon átmenekülni szándékozó hadköteleseket és a kijevi vezetéssel közösen megállítani az „illegális migrációt”.

A lengyel külügyminiszter szerint az ukrajnai siker "az USA hitelességének kérdése" vált, Joe Biden amerikai elnök pedig minden korábbi választási kampányszabályt megszegve egy öt ezer milliárd dolláros adóemelést tett programjának központi elemévé és azt ígéri hogy az amerikai milliárdosok megemelt adójából küldene több pénzt és fegyvert Ukrajnának.

A moszkvai merénylet pedig csak tovább feszíti a már így is pattanásig feszült helyzetet. Az orosz vezetés szerint az USA "sarokba szorította magát" azzal, hogy az ISIS-t hibáztatta a moszkvai terrortámadásért. Washington a merénylet után néhány órával már kijelentette, hogy a támadás mögött álló fegyveresek az "ISIS-K"-hoz tartoztak. Moszkva szerint ennek a szervezetnek a tagjai mély kapcsolatokat ápolnak az amerikai fegyveres erőkkel és hírszerző ügynökségekkel.


Természetesen az ukrán katonai hírszerzés szerint Putyin szándékos provokációja volt a moszkvai bevásárlóközpontban elkövetett tömegmészárlás és az oroszok „önmerényletet” hajtottak végre, de az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács bohókás titkára, Olekszij Danilov elég ostoba volt ahhoz, hogy közvetve megerősítse a merényletben való ukrán részvételt, amikor az ukrán televízióban azt mondta:

"Gyakrabban fogunk nekik [az oroszoknak] ilyen szórakozást nyújtani". Ráadásul később az ukrán kémfőnök egyórás interjúban ismertette a Kijev által hivatalosan soha el nem ismert  „Kreml-kollaboránsok elleni gyilkossági hadjárat” részleteit.

Amerikában éppen most próbálják nevetségessé tenni Marco Rubio szenátort, aki az ISIS fenyegetésére reagálva már az amerikai határt félti a moszkvai támadás után, mivel

egyetlen illegális bevándorló sem követett el még terrorcselekményt az USA-ban. 
Az ISIS és az ISIS-K  az utóbbi időben nem támadta az amerikai érdekeltségeket, hanem elsősorban az Amerika ellenfeleinél pusztított. Csak az elmúlt hetekben támadta Oroszországot, Iránt, a tálib vezetést, a szír kormányerőket, az USA-t a távozásra felszólító nigeri katonai junta erőit, a hasonlóképpen vélekedő iraki kormányzatot. 

Azon sem lepődünk már meg, amikor azt olvassuk, hogy az ISIS volt vezetőjét nevezték ki az Egyesült Államok által támogatott szíriai milícia parancsnokává. Ráadásul az is gyanús, amikor az isztambuli római katolikus templom elleni támadás során az egyik őrizetbe vett radikális elárulta, hogy az ISIS-K törökországi irányítója, egy 45 éves, tádzsik származású kirgiz állampolgár támadásokat tervezett Svédország és Hollandia isztambuli konzulátusa ellen. Ugyanúgy megjelenik a kirgiz-tadzsik érintettség, mint a moszkvai merénylet kapcsán.


Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) csütörtökön a Telegram-csatornáján közölte, hogy bizonyítékot talált arra vonatkozóan, hogy kapcsolat állt fenn a krasznogorszki Crocus City Hall kulturális központ elleni támadást végrehajtó terroristák és az ukrán nacionalisták között. Ráadásul tovább bonyolítja a dolgot, hogy a Kreml azzal vádolta meg Nagy-Britanniát és az USA-t, hogy ők is részesei a pénteki, legalább 139 halálos áldozatot követelő terrortámadás mögött álló koalíciónak. Alekszandr Bortnyikovot, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) azt állította, hogy „Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Ukrajna áll a Crocus City Hallban elkövetett terrortámadás mögött” .


Mi jöhet ez után? Tényleg csak egy pillanatra vagyunk attól, hogy a történelem ránk rúgja az ajtót? Mit várnak tőlünk az orosz, az ukrán, az európai és az amerikai vezetők? Meg kellene barátkoznunk a háború gondolatával, mert az vezet el bennünket a mi  „fényes jövőnkbe”?


Legyünk résen és ne felejtsük el Virág elvtárs szavait Bacsó Péter: A tanú c. filmjéből. Ezt várhatják azok, akikben kételyek vannak, hogy a világ nem a jó irányba halad:


„Aki mibennünk nem bízik, az önmagában sem bízik. Aki mibennünk nem bízik, az a mi fényes jövőnkben sem bízik. És aki a mi boldog, fényes jövőnkben nem bízik, az áruló.”

 

Talán Pelikán József menthet ki bennünket szorult helyzetünkből, hogy üzenni tudjunk a háborús héjáknak és az átlényegült progresszív gondolkodóknak:


„Virág elvtárs megmondta: az osztályharc egyre fokozódik. Akinek pedig valami vaj van a fején, hadd szarjon be egy kicsit a Szocialista Szellem Vasútján!”

538 megtekintés

Comments


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK