Vukics Ferenc: Népfelkelés Európában? – It’s Bidenflation, Not Putinflation

–

„Törököt fogtam, de nem ereszt…”

Egy hónappal ezelőtt Joe Biden amerikai elnök kommunikációs csapata megpróbálta lerázni a rekordmagas amerikai infláció felelősségét. Az egyszerűen csak „Bidenflation-ként” emlegetett jelenségre már egy éve több elemző is felhívta a figyelmet. Ez év januárjában egy sajtótájékoztató végén Peter Doocy, a Fox News washingtoni tudósítója bekiabált egy kérdést az elnöknek, melyben arra volt kíváncsi, hogy a növekvő infláció Biden szerint milyen hatást gyakorol az idei kongresszusi választásokra. Biden erre először csak annyit reagált, hogy „Nagyszerű (eszköz), még egy kis infláció”, vélhetőleg arra utalva, hogy a politikai ellenfelei ezzel akarják megfogni. Ezt követően azonban úgy fogalmazott, „what a stupid son of a bitch”, ami magyarul nagyjából annyit tesz: „a kurva anyját, de hülye”.

Az elnök láthatóan nem volt tudatában annak, hogy a mikrofonja még mindig be van kapcsolva. A Reuters hírügynökség szerint később Biden felhívta az újságírót, hogy bocsánatot kérjen. A háború kezdete óta az elnök Vlagyimir Putyin orosz elnököt teszi felelőssé az Egyesült Államokat jelenleg sújtó rekord magas üzemanyagárakért és a 40 éves csúcsot elért inflációért. A lesújtó közvélemény-kutatási adatok ellenére Biden továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy kormánya próbálja megfékezni az elszabadult árakat. A “Putin’s price hike” elnevezés azt jelenti, hogy Biden elsősorban Putyint próbálja hibáztatni ezekért az áremelkedésekért.

Az amerikai elnök állításai ellenére az USA inflációs rátája Biden tavaly januári hivatalba lépése óta meredeken emelkedett, a 2020. decemberi 1,4%-os átlagról 2021. decemberére 7%-ra ugrott, két hónappal azelőtt, hogy Oroszország ukrajnai katonai művelete megkezdődött volna. Az üzemanyag ára is emelkedett, a 2020 decemberi 2,28 dolláros gallononkénti átlagról egy évvel később 3,40 dollárra. Biden kritikusai így írnak erről:

„Tudjuk, hogy az infláció nem új keletű probléma. Az adminisztrációnak az elmúlt évben egyszerűen nem sikerült foglalkoznia vele. Az ukrajnai válság előtt a kormányzat az inflációt „átmenetinek” minősítette. Aztán, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a magasabb árak maradnak, a Biden-adminisztráció megpróbálta áthárítani a felelősséget bárkire az amerikai vállalkozásoktól a külföldi szereplőkig. Akkor az adminisztráció hamisan azt állította, hogy az infláció egy globális trend része – amelyet később a San Francisco Federal Reserve Bank cáfolt meg. Egy kis emlékeztető: Biden azt állította, hogy az infláció decemberben tetőzött, de ezt követően minden hónapban tovább emelkedett. TÉNY: A demokraták COVID-ösztönzésre fordított ezermilliárdjai felpörgették az inflációt már jóval azelőtt, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát.”

Az épelméjűbbek a „Putyin-adó” felvetése után feltettek néhány egyszerű kérdést: Ha mi vagyunk a világ legnagyobb gazdasági és katonai hatalma, akkor hogyan lehetséges az, hogy az olasz gazdaság méretével rendelkező oroszok ilyen csapást tudnak mérni az Egyesült Államokra és az egész világra? Hogyan lehetséges ez? Ha ez igaz lenne, akkor az USA még nagyobb bajban van, mint azt korábban gondoltuk. Tökelütött idióták vezetik.

Ez a felvetés Biden egy korábbi botrányára utal: „Meglehet, ír vagyok, de nem vagyok hülye.” Akkor a Breitbart News oldalán több mint kétezer kommentárban többen méltatlankodtak, mert szerintük Biden megsértette az ír gyökerű amerikaiakat.

Mindenesetre a nyugati média továbbra is követi a narratívát, és minden elhibázott döntésért megpróbálja Putyint felelőssé tenni.

Napi erőlködésük azért is bosszantó, mert a hírek alatti kommentekben az emberek az amerikaiakhoz hasonló jellegű kérdéseket tesznek fel:

„Ha kemény szankcióknak vetünk alá egy országot, és fegyvert szállítunk egy vele szemben álló hatalomnak, akkor honnan vesszük azt a következtetést, hogy neki csak annyi dolga van, hogy közben lehajtott fejjel szállítja nekünk a gázt, az olajat és a gabonát, befizet a német költségvetésbe, és mosolyogva hagyja, hogy minden külföldön lévő vagyonát elkobozzák. Őrület, hogy ennyire arrogánsak és hülyék vagyunk!”

Közben elterjedt a hír, hogy Valagyimir Putyin orosz elnök titkos tárgyalásokat próbál folytatni Európával és az Egyesült Államokkal. Ezt az amerikaiak egyik titkos- „szolgálati szócsöve”, Pavlo Klimkin volt ukrán külügyminiszter állította. „Putyin képviselői különféle féltitkos és titkos csatornákon keresztül megpróbálják elérni az Egyesült Államokat, Európát, és az mondják: egyezzünk meg valahogy. Számunkra és önök számára is hasznos lesz” – fogalmazott a diplomata.

Majd hozzátette, Moszkva fél az energia- és élelmiszerválságtól.

Frans Timmermans zöld átmenetért felelős uniós biztos pedig már egy esetleges népfelkelést vizionált három nappal ezelőtt. Timmermans véleménye szerint, ha idén télen az európaiak nem fognak tudni befűteni, az akár lázadáshoz is vezethet. Hogy ez ne történhessen meg, a biztos akár még a szénhez is visszanyúlna, és véleménye szerint ez a klímaváltozás elleni küzdelmet sem vetné vissza – feltéve, hogy csak rövidtávú kilengésről van szó.

„Ha az energia hiánya miatt a társdalmunk belviszályba kezd, akkor biztosan nem fogjuk tudni teljesíteni a klímavédelmi céljainkat. Akkor biztosan nem fogunk tudni eljutni oda, ahova kéne, ha az energiaválság súlyosan kettészakítja a társadalmat. Biztosítanunk kell, hogy a tél közeledtével az emberek ne maradjanak hidegben, és hogy az iparunk a jelen körülmények között is a lehető legjobban működjön, mivel az egyetlen dolog, ami Putyin malmára hajtja a vizet, az a társadalmunk megosztottsága.”

Hozzátette, hogy elég régóta van a politikában ahhoz, hogy tudja, az emberek csak az azonnal érezhető válságok miatt aggódnak, a hosszútávúak miatt nem.

„És ha nem sikerül kezelnünk a jelenlegi helyzetet, akkor a hosszútávút sem fogjuk tudni.”

Elmondása szerint a legfőbb célja, hogy november elsejéig megnyugtassa az uniós polgárokat: nem kell fűtési válsággal szembenézniük. Ehhez akár kőszenet is felhasználnának.

„Ha most azt mondanánk, hogy mától nincs több szén, nem lennénk túl meggyőzőek egyes tagállamokban, csak még a mostaninál is magasabbra szítanánk az indulatokat”.

Időközben már az ukrajnai fegyverszállítások leállítását követeli a német baloldal is. Martin Schirdewan a német baloldal vezére kijelentette, hogy pártja, a Die Linke támogatja Ukrajnát, ám ellenzi a fegyverszállításokat. A német politikus a ZDF-nek nyilatkozta, hogy egyáltalán nem radikális pacifista, ám osztja a német lakosság 40 százalékának véleményét az ukrajnai fegyverszállításokat illetően. Schirdewan szerint a helyzet elmérgesedéséhez vezet, ha Ukrajna még több fegyverhez jut. Pártja véleménye is az, hogy nem szabad még több fegyvert adni Ukrajnának, amely a minszki megállapodások be nem tartásával szintén felelős a háború kirobbanásáért. Olaf Scholz kancellárt pedig felelőtlennek nevezte a katonai témában hozott döntései miatt. Ugyanakkor közölte, helyesnek tartja gazdaságilag segíteni Ukrajnát. Pártja, a Die Linke sürgeti az Északi Áramlat-2 üzembe helyezését és az Oroszországgal való párbeszédet.

Az Északi Áramlat újraindulhat, miután a német Siemens Energy által Kanadában javított berendezések visszaérkeztek, és karbantartási munkálatokat kezdődtek. Németország üdvözölte a lépést, az ukránok azonban „mélységesen csalódottak” voltak emiatt, és azt is kérték, hogy Kanada vonja vissza az intézkedést, ami által 10 napon belül újraindulhat a szállítás a vezetéken. Most ezzel összefüggésben kérették be a kanadai nagykövetet is, akinek ugyanezt személyesen is elmondták. Az ukrán külügyminisztérium közleményében azt is hozzátették, hogy szerintük a kanadaiak lépése „aláaknázza az euroatlanti egységet” és az oroszok elleni szankciós politikát, valamint lehetővé teszi Oroszországnak, hogy „az energiát hibrid fegyverként Európa ellen fordítsa”.

Eközben Németország úgy döntött, hogy blokkolja az Ukrajnának szánt uniós segélycsomagot.

A múlt havi uniós csúcson elfogadtak egy határozatot az Ukrajna számára szóló 9 milliárd eurós segélycsomag kifizetéséről, amit Németország miatt nem kapott meg Kijev. Az uniós segélyt Christian Lindner német külügyminiszter ellenkezése miatt nem kapta még meg Ukrajna. A német pénzügyminiszter csupán egymilliárd eurós segélyhez adta a beleegyezését, amit július végéig kell hogy átutalják Kijevnek. A Corriere della Sera állítása szerint a segélycsomag blokkolásának egyik oka, hogy Volodimir Zelenszkij lapátra tette Andrij Melniket, Ukrajna berlini nagykövetét. Ugyanakkor az ukrán vezetés követelése szerint havonta 5 milliárd dollár segélyt kellene adni Ukrajnának.

A kanadaiak visszaadják a turbinákat, a törökök továbbengedik a megállított gabonaszállító hajókat.

Azért vannak olyanok is, akik a megoldásokon törik a fejüket. Az európai vezetők tartanak attól, hogy a „kommunikációt nem lehet majd megenni”, és ez előbb-utóbb a fejükbe kerülhet.

De természetesen az országok és a sajtó képviselői között ott vannak a „mindenre készek kolalíciójának” tagjai. Ők a „szolgálatban” a legvégső határokig el fognak menni.

Olekszij Aresztovics, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója szerint már csak két és fél év háborút kell az ukránoknak kibírniuk.

Miről is szól majd ez a két és fél év? Európában recesszióról, válságok sorozatáról, a „kormányozhatóságot” elősegítő újabb Covid-intézkedésekről, és – ha az európai „elit” nem tér észhez – „lázadásokról”.

Ebben pedig az az igazán aggasztó, hogy mindez a „permanens háborúban” érdekelt erők céljainak elérését fogja segíteni, vagyis ez nem „Biden-bénázás”, „Putyin-adó”, hanem egy könyörtelen következetességgel végrehajtott terv.