top of page

Vukics Ferenc: Szép új világ – maszkok nélkül (II.)







Először 2020 tavaszán vált számomra egyértelművé (Botos Zoli batárom tett elénk egy a járvány terjedését magyarázó szingapúri lakossági tájékoztatót), hogy ez az új kórokozó „aeroszolban” utazik. A levegővel terjedés legtöbbször a levegőben szálló apró nyálcseppeket jelenti (ez a cseppfertőzés). A koronavírus esetében az aeroszolban (levegőben finoman eloszlatott, jelentősen kisebb méretű folyadékrészecskékben) utazó vírusok is órákon át fertőzőképesek maradnak, ami azt jelenti, hogy ezek is képesek terjeszteni a fertőzést.

A cseppfertőzés és az aeroszolos terjedés közötti különbség azért fontos, mert másként kell védekezni ellenük: a vírust tartalmazó cseppek viszonylag hamar „landolni” fognak, miután elhagyták a beteg ember száját, ezért ha távolabb állunk tőle, akkor alacsony a kockázata, hogy beszívjuk őket.

Az aeroszol ezzel ellentétben kisebb részecskékből áll, amik beszéd vagy csak lélegzés közben is nagy mennyiségben szabadulnak fel, és órákig képesek lebegni a levegőben.

Ezért ha zárt helyen vagyunk együtt a fertőzöttel, az általa kibocsátott vírusok hamar megtöltik a levegőt odabenn, mi pedig előbb-utóbb be fogjuk lélegezni egy részüket akkor is, ha messzebb vagyunk tőle.

Ez ellen úgy védekezhetünk, ha gyakran, vagy folyamatosan szellőztetünk: kitessékeljük a vírusokat az ablakon, és friss, vírusmentes levegőt engedünk be.

Mostanra egyre egyértelműbbé válik, hogy az aeroszolos terjedésnek nagyon fontos szerepe van a koronavírus közvetítésében. Ezt megerősíti az is, hogy a vírus sokkal könnyebben terjed zárt térben, mint kint a szabad levegőn.

Nagyon kevés kutatás áll rendelkezésre a maszkok hatékonyságáról vagy a hosszan tartó használatuk lehetséges ártalmairól a lakosság körében. A rendelkezésre álló irodalom kevés tudományos bizonyítékot mutat arra vonatkozóan, hogy a lakosság körében a maszkviselés megfékezi a betegségek terjedését,

és jóval több bizonyíték támasztja alá a maszkviselés lehetséges ártalmait.

Felsorolás itt.

A maszkok politikai eszközzé és egyfajta talizmánná váltak. Amikor beütött az új járvány, a kormányok pánikba estek, és óriási félelmet keltettek a lakosság körében, miközben pl. a Centers for Disease Control jelenleg 99,99 százalékra becsüli a COVID-19 túlélési arányát az 50 évnél fiatalabbak körében. A pánik azonban túl nagy volt ahhoz, hogy erre a tényre fontos információként tekintsenek.

Valószínű, hogy egyes politikusok végül belátták hibájukat, és szükségük volt egy eszközre, hogy ne kelljen beismerniük, hogy a lezárási politika katasztrófa volt. Az általuk kínált megoldás az volt, hogy ha az emberek bármilyen régi ruhadarabot az arcukra tettek, akkor egyfajta varázsütésre elhihették, hogy most már minden rendben van és újra elmehetnek vásárolni.

A maszkok nem csupán egy kis kényelmetlenséget jelentenek. Akaratlanul is a normálisabb élethez való visszatérés egyik kulcsfontosságú akadályává váltak. Kívánatos cél azok számára, akik politikai célokra használják fel a világjárványt.
A maszkok „dehumanizálnak” bennünket, és ironikus módon állandóan arra emlékeztetnek bennünket, hogy félnünk kell. Valódi károkat okoznak az emberi pszichének, miközben alig vagy egyáltalán nem nyújtanak védelmet, és elvonják figyelmünket a fontosabb egészségpolitikai kérdésekről.

A maszkviselési dogmában kezdettől fogva sok repedés volt. Egyrészt az amerikai tisztifőorvos és a Centers for Disease Control korábban is azt mondta, hogy „a maszkok NEM hatékonyak annak megakadályozásában, hogy [a] nagyközönség elkapja a koronavírust”, tehát már hitelességi deficittel kezdtek.

Sok tisztviselőt gyakran kaptak azon, hogy maszk nélkül jelent meg nyilvános helyen. Amikor azt gondolták, hogy a kamerák már nem veszik őket, az első dolguk volt levenni, vagy lehúzni ezeket a kényelmetlen eszközöket, miközben a felvételeken végig arra buzdították a lakosságot, hogy legyen felelősségteljes maszkhasználó.

Ezeket a leleplező felvételeket a YouTube, a Twitter folyamatosan eltávolította.

Nyilvánvaló, hogy egyesek nem akarják, hogy az emberek lássák, mit csinálnak a politikusok a színfalak mögött.

Pennsylvania kormányzója, Tom Wolf, aki a maszhordás szószólója volt, egy kamerán kívüli felvételen kívül nevetve mondta, hogy a maszk viselése csak a „politikai színház” egyik aktusa.

Ugyanezek a politikusok és egészségügyi tisztviselők kétségbeesetten akarják elhitetni az emberekkel a maszkhordás fontosságát, még akkor is, ha saját adataik ezt nem támasztják alá. Tehát mi a valódi igazság a maszkhasználattal kapcsolatban? Kezdjük a vezető tudományos tanulmányok áttekintésével.

Az Oxfordi Egyetem Bizonyítékokon alapuló Orvostudományi Központja hat nemzetközi tanulmányt összegzett, amelyek „bemutatták, hogy a maszkoknak önmagában nincs jelentős hatása a megfázást okozó vírusok (korábbi koronavírusok is vannak ezek között) vagy az influenza terjedésének megállításában, sem a lakosság körében, sem az egészségügyi dolgozókban”. A tanulmány úgy folytatta, hogy „a két évtizedes világjárványra való felkészültség ellenére jelentős a bizonytalanság a maszkviselés értékét illetően”. A kutatók figyelmeztettek arra, hogy ez a bizonytalanság „teret nyitott a a tudományosan nem igazolható radikális nézetek terjesztésére és politikai befolyás megszerzése érdekében történő felhasználására”.

Egy több mint 1600 kórház egészségügyi dolgozói körében végzett tanulmány kimutatta, hogy a textilmaszkok csak a részecskék 3 százalékát szűrték ki.

A New England Journal of Medicine egyik cikke kijelentette: „[A] maszk viselése egészségügyi intézményeken kívül csekély, vagy semmilyen védelmet sem nyújt a fertőzésekkel szemben”, és hogy „[A] széles körben elterjedt maszkhordás iránti vágy valójában csak egy reflexív reakció a szorongásra a járvány ideje alatt.” (An article in the New England Journal of Medicine)

Számos más hiteles tanulmány is mutatja a maszk hatékonyságának hiányát, például a National Center for Biotechnology Information, a Cambridge University Press, az Oxford Clinical Infectious Diseases és az Influenza Journal, hogy csak néhányat említsünk. (National Center for Biotechnology Information, Cambridge University Press, Oxford Clinical Infectious Diseases, and Influenza Journal)

Tanulmányok kimutatták, hogy a maszkok segíthetnek a közvetlen légúti fertőzéssel terjedő cseppek esetén (direct respiratory droplets), ami akkor számítana, ha valaki közvetlenül az előtte állóval szemben köhög, lélegzik vagy tüsszent. Ez általában szűk és zárt térben történik.

A rendelkezésünkre álló bőséges bizonyítékok azt mutatják, hogy a maszkok nem segítenének érdemben az aeroszol terjedésében, ahol két ember ugyanazon a területen vagy akár ugyanabban a helyiségben tartózkodik. Ennek az az oka, hogy a két ember ugyanazt a levegőt lélegezi be, maszkkal vagy anélkül, amint ez az alábbi videóban látható.



(hamarosan folytatjuk)




Kapcsolódó írásunk:


 

Forrás:

















363 megtekintés

Commenti


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page