VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

Negyedik lélekszint: NEM ÉN

Tekintsük az élővilág negyedik – s egyben legmagasabb – szintű lelki minőségének azt az adottságot, amelynek legfőbb jellemzője, hogy a segítségével képesek vagyunk kikerülni ÉN-ünk fennhatósága alól.

     Jegyezzük meg: minden lelki szint mint lehetőség egyszerre jelen van (egyszerre van jelen) minden élő emberben, de nem egyforma és nem állandó m...

Kitérő:

Bűnüldözők bűnszövetsége

Ha egy kisgyerek kikukucskál egy fa mögül, eszünk ágában sincs arra gondolni, hogy az általunk megpillantott fej csak önmagában létezik, s ne tartozna hozzá egy neki megfelelő test. Elménk azonnal hozzá is társítja, igaz, csak körvonalakban. De nem hagyja torzóban a képet, hanem önkéntelenül kiegészíti a saját tapasztalatai, korábbról elraktár...

Harmadik lélekszint: tudatos ÉN

Tekintsük az élővilág harmadik szintű lelki minőségének azt az adottságot, amelynek legfőbb jellemzője a tudatos ÉN-hez (tudatos tudathoz) való kötődése.

     Ehhez a lelki szinthez olyan szellemi képesség társul, amelynek jellemzője:

  • fogalmi gondolkodás (elvonatkoztatás)

  • elméletalkotás

  • eszmegyártás

  • saját igazság- és...

Tekintsük az élővilág második szintű lelki minőségének azt az adottságot, amelynek segítségével az egyéni vonásokra és törekvésekre szert tevő állati és emberi egyedek képesek egymásra hangolódni, együttműködni, egymás iránt rokonszenvet vagy ellenszenvet érezni és kifejezni. (Vegyük észre: ehhez a lelki szinthez még nem társul olyan szellemi képesség, amely elvont fogaloma...

A hangyák között is akadnak, „akik” kevesebbet teljesítenek, mert a természet gyengébb fizikummal látta el őket; de ez a körülmény az erősebb társai számára is természetes, nem csinálnak ügyet belőle. Nem kezdik például a maguk hangya módján „lustának bélyegezni” s „kiközösítéssel fenyegetni” társaikat, így kísérelvén meg lelki nyomás alá helyezni s nagyobb teljesítményre s...

Elfogadtuk, hogy a Teremtő ezzel a szándékkal és tervvel látott neki a teremtésnek: a folyamat végére olyan értelmes lény szülessék, amely képes egyfelől fogalmat, másfelől értékítéletet alkotni a nagy műről, a világegyetemről. Az előbbihez („mi ez?”) szellemre, az utóbbihoz („jó vagy rossz?”) lélekre van szükség.

Vegyük észre, hogy a tudomány már nyomára bukkant az anyag le...

Az emberi test, lélek, szellem teremtése

Fogadjuk el, hogy a Teremtő Istennek nincs teste, tehát létezhet értelem (Ige, szellem, lélek) anyag nélkül.

Tegyük fel a kérdést: ha kezdetben volt az Ige – a teremtő isteni értelem –, ahhoz, hogy emberi értelmet alkosson, mi szüksége lehetett az anyagi világ megteremtésére?

(Alkotási, teremtési megfontolások)

Lássuk be: elvileg egyszer...

  1. Vegyük észre: a tudomány számára a szellem éppen olyan megragadhatatlan, bizonytalan, képlékeny fogalom, mint a lélek. A hétköznapi és a vallási szóhasználatban szintén keveredéseket és átfedéseket tapasztalunk a szellem és a lélek fogalmát illetően.

  2. Fogadjuk el, hogy az ember (emberiség) megteremtésével a Teremtő egy lényegileg teljesen új létezőt kívánt megalkotn...

Please reload

MOGY-embléma_2019.png
Blogos rovatok