Kenneth Abramowitz: „A nyugat-európaiak fele Kelet-Európába fog menekülni”
Kenneth S. Abramowitzot a nemzetközi médiában az amerikai Republikánus Párt egyik legnagyobb adományozójaként tartják számon. Az egészségügyi szektorban érdekelt NGN Capital társalapítójaként területének egyik top üzleti szakértőjének nevezte az amerikai szaksajtó a kétezres évek elején. A Columbia Egyetem hallgatójaként kémiai tanulmányokat folytatott, majd 1976-ban üzleti ismeretekből mesterdiplomát szerzett a Harvard Egyetemen. A SaveTheWest.comlétrehozója, 25 különböző zsidó és cionista szervezetben aktív, köztük az Amerikai Cionista Szervezetben. Idén márciusban a Mathias Corvinus Collegium migrációs konferenciájának (MCC Budapest Summit on Migration – The Biggest Challenge of Our Time?) meghívott vendégeként tartott előadást Budapesten. Interjúnk.
*
– Magát gyakran „racionális centristaként” határozza meg. Mit jelent mindez?
– Kezdjük azzal, hogy két fajta ember létezik: a normálisok és az abnormálisok. A normálisokat hívom racionális centristáknak.
– Pontosan mi alapján választja így el az embereket?
– Véleményem szerint a normális emberek két dologban hisznek: egyrészt az alkotmányban, illetve annak kiegészítéseiben – az Amerikai Egyesült Államokban ezt Bill of Rights-nak, jognyilatkozatnak hívjuk, de minden országban megvannak az ezeknek megfelelő állami törvények. A másik pedig a Biblia, azaz a zsidóság számára az Ószövetség, a keresztények számára pedig a teljes Ó- és Újszövetség. A világi törvények kötelező erejűek, a vallásosak pedig önkéntes alapúak. Aki mindkettőt elfogadja, azokat hívom normálisnak vagy racionális centristának.
– Ez érdekes, de kicsit sem „polkorrekt” megközelítés.
– Igen, egy hamis narratíva bizony ezt mondatja. Mi, normális emberek ezért vagyunk kisebbségben, a Föld lakosságának mindössze egyharmad részét tesszük ki. A másik kétharmad ezt a kisebbséget igyekszik semmivé tenni.
– Olvastam az életrajzát, és felmerült bennem a kérdés: mi vesz rá egy sikeres üzletembert arra, hogy egy olyan honlapot indítson, ami ideológiai értékekkel foglalkozik?
– Nemcsak ideológiai, hanem gazdasági, kulturális és nemzetbiztonsági kérdésekkel is.
– Hogyan született mindehhez motivációja?
– Nos, alapvetően elemző vagyok, és az egészségügyi ágazatokat vizsgálom. Évekkel ezelőtt azonban egy professzor barátom megkérdezte, miért nem foglalkozom az egész világgal? Rávilágított, hogy az egészségügy a GDP-nek mindössze 18 százalékát teszi ki, és feltette a kérdést, nem lenne-e kedvem a 100 százalékra fókuszálni? Első gondolatként az jutott eszembe, hogy a jelenlegi munkámmal szemben azért senki nem fizetne nekem, de végül megkért, hogy tartsak is egy előadást, amiben a világ nagy kérdéseiről beszélek.
Egy hét gondolkodási idő után elfogadtam az ajánlatát, alapvetően mások és a saját gyermekeim, unokáim jövőjét szem előtt tartva.
Mindez régebben történt, azóta száz nyilvános előadást is tartok évente.
– Feltételezem, hogy vannak, akik ezt rossz szemmel nézik.
– Persze, hiszen az emberek kétharmada nem normális, és az ellenségükként tekintenek rám. Én pedig próbálom megértetni velük, hogy egy hamis narratívát követnek.
– Tehát velük szemben a nyugati civilizáció védelmezőjeként tekint magára. De mik azok a hamis narratívák, amikre utal?
– Négy fő típusa van a hamis narratíváknak, viszont hogy megértsük őket, fontosnak tartok előtte leszögezni valamit a nyugati civilizáció kapcsán. Egy normális társadalomban az egyén tölti be a kulcsszerepet, és az állam is az individuumokért dolgozik. A morális útmutatás fentről származik, amit Isten adott a Biblián keresztül; a kormányok pedig itt, lent az egyént szolgálják. Ez a normális kapcsolat alapja az egyén, a kormány és Isten között – így működik a nyugati civilizáció. Ezzel szemben ott vannak a hamis narratívák, például a diktátori rendszerek, ahol a vezető akarja irányítani az egyéneket.
– Viszont a nyugati civilizáción kívül nem csak diktátori rendszerek léteznek.
– Valóban, ezért több hamis narratívát is megkülönböztethetünk. Ezek közül az első a „vörösöké” – a kommunistáké. Esetükben az állam mindent kontrollálni akar az egyének életében, akiknek nem maradnak jogaik. Egy másik kategóriát alkotnak a politikai iszlám képviselői is, akiket a zöld színnel jelképezek. Itt szintén arról beszélhetünk, hogy királyok módjára akarják irányítani az embereket, és megmondani nekik, mi a jó számukra. Ma ennek a két csoportnak az együttműködését is láthatjuk a racionális centristákkal szemben. A harmadik hamis narratívát az általam kéknek címkézett globalisták képviselik – úgy az ENSZ, mint az EU vezetői. Nem hisznek az egyes országok szuverenitásában, és általuk történhet az, hogy valaki Brüsszelből próbálja megmondani, mi lesz a jó önöknek Budapesten. Negyedik narratívaként a világ elől teljesen elzárkózó izolacionistákat emelném ki. Olyan emberekre gondolok, akik például egy kansas-i farmon élnek, és csak a kukorica foglalkoztatja őket. Őket alapvetően nem rossz szándék vezérli, de igyekeznek teljesen figyelmen kívül hagyni a világ eseményeit. Ez az a négy hamis narratíva, melyek ellen minden nap harcolnunk kell.
(...)
