Az idegenszívű akadémiai nyelvészet szerint minden szavunk finnugor, vagy szláv, vagy török, vagy (stb.) jövevény, átvett, kölcsönzött, vagy ha már végképp nem találnak máshol még hasonlót sem, akkor "ismeretlen eredetű". Még akkor is ezt erőltetik, amikor valamelyik szónak egyértelmű logikai láncolata, teljeskörű szóbokor-hálózata van meg a magyarban, míg az állítólagos forrásnyelvben ennek töredéke vagy nyoma sincs. Két egyszerű példával érzékeltessük ezt az abszurd helyze

Mondd el, mi fáraszt, s megmondom, ki vagy – most nem a testi elfáradásról van szó, aminél persze nagyobb baj a kifáradás, hanem a lelki-szellemi gyötrődésről, amit néha nem tudsz elkerülni. Fájdalomnak tehát túlzás mondani, kelletlen állunk hozzá, ránk erőltetik általában, de nem mindegy, ki és mit, családtagnak, jóbarátnak többet engedünk, mint idegennek, szervezetnek. Egy szervezet háta mögé bújók az igazán fárasztók, ha nem értünk egyet törekvésükkel, és akkor már mon

A program egyik különleges elemeként az esti órákban piros, fehér és zöld színű fáklyák jelentek meg, majd a sötétedés után vörös lángokból rajzolódott ki a „BARANTA 30” felirat és a 30-as szám. A jubileumi rendezvény egyszerre kívánt megemlékezni az elmúlt három évtizedről, bemutatni a jelenlegi közösséget, és megmutatni, hogy a magyar hagyományok, a mozgáskultúra és a közösségi értékek a 21. században is élő és továbbadható örökséget jelentenek. Jókúti Tamás felvételei Előz

1838 A fikció nem valóság csak kitalált valami. Ámde kitaláció-nak, nekem ne merd mondani! A -ció végű szavakat nem kell gyarapítani! (S nem elég az idegen szót félig magyarítani!)

1837 Tudhatnád, az alternatív egyszerűen: más! (Amit a szótárban találsz – bár nem becsapás –, de a szóhasználatban ma dúl a változás.) Az alternatíva pedig, más lehetőség. Vagy ami egyebek között választható még. Ez a két szó nem kell nekünk! Az agyadba ródd: használtuktól átvált a gondolkodásmód!!!

Olyan a műveltségünk, mint a párolgó tenger, kilép önmagából, felszáll és sokakhoz eljut, messzebb, mint ameddig a történeti szem ellát, mert sokkal hosszabb időt ölel át, mint gondolnánk. És mint felhőből az eső, más vízre, sziklára és termékeny talajra hullik, áldást hoz rájuk, akik befogadják, odavitték, közvetítik, egyaránt magas színvonalon képesek élni. És felfoghatatlanul gyorsabban szaporodnak, mert a termékenység megokosodás függvénye valójában, nem elemi ösztön,

Unherd: A brit gyermekkor bezártsága – Gyerekeinknek nincs hol játszani https://unherd.com/2026/10/the-enclosure-of-british-childhood/ Írta: Cherry Casey gyermekjogi újságíró A magyar párhuzamokon érdemes elgondolkodni… (V. F.) Van egy visszatérő álmom. Délután 3:45 van, és épp most értem haza az iskolából, ahonnan elhoztam a gyerekeket. A gyerekek lecserélik az iskolai cipőjüket tornacipőre, és kirohannak az ajtón, hogy csatlakozzanak a barátaikhoz az utcán. Én az ajtóke

1836 A merkantil nagyon mafla és csak ritkán használt szó, hisz magyarul egyszerűen üzletinek mondható. Ám néha más összefüggés- ben fertőz meg szöveget, ott akár még haszonelvű, haszonleső is lehet.

Hogyan szentelhetnéd meg jobban a napot, mikor születtél, mint hogy megünnepled ama szentnek a névünnepét, akiről az a nap nevezetes, a naptár, az évkör neked kitüntetett helye. Bár ez az összefüggés ilyen pofonegyszerű, de közben szentséget hordozó, nincs köztudatban már, a fejlettnek mondottak nem ünneplik saját névnapukat, világnappal akarják pótolni. A kettő majdnem ugyanaz, csakhogy a szentség régi korokat is megidéz, fájdalmas vértanúság, bátor kiállás a hitrendszer

1835 Sajnálom, hogy elért téged az idegenszó-járvány. Az invenció, barátom, egyszerűen találmány! Idegenül jár az eszed, idegenből merítsz szót, ami úgy illik nyelvünkbe, mintha mézbe szórnál sót!!

A nyomtatott áramkör lehet szemléletesebb, mint a vezetékek gubancos hálózata, ha közösségünk legfontosabb döntéséről szólva hasonlatot keresek, hogy kifejezzem vele. Egyrészt a rendszerezettség szilárd állapotát, másrészt a változtathatóság korlátait, mert lelki-szellemi összefonódásunk egymással s a valósággal sokkal erősebb, mint gondolnánk. A világ maga lesz a változatlan alaplap, mire meglátásaink törvényeit nyomtatjuk, nem a levegőben lógó drótok ezek tehát, kimozdí

1834 Realitás? – Na ne tréfálj! A valóság túl magyar? Iszonyún előkelőtlen? Ízlésedhez túl fanyar? Nyelvezeted színvonalához nem ér föl ez a szó? Oda csakis valamilyen szép, idegen szó való?! Ha szorgalmasan használod az idegen szavakat, önmegbecstelenítésre kárhoztatod magadat!

Ezernyi hamis riasztás már megtévesztő lett, nem a törékeny kismadárról van szó, akiből ijedtében kiszakadt a téves jelzés és már nem vették komolyan, ha igazi bajt mutatott, hanem a sok veszélyes kezdeményezésről, mi az új, mindent elsöprő világháborúnak, a harmadiknak a kapuja, már nyakunkba vettük, megállíthatatlanul haladunk a vesztünkbe. A szakértők naponta sorolják nekünk, hogy mi minden történt ilyen jelleggel, és csak azok lélekjelenlétének köszönhetjük, hogy akk

A VASÚTI SINEK A VÉGTELENBEN… (párhuzamos események – két történet) (a – a pillanat rabsága/szabadsága) Rögzített kamera vette az eseményt A vonat teljes sebességgel közeledett A férfi fölugrott a töltésre és a sínre feküdt A fékezett kerekek szikrát vetettek A vas bedarálta a testet A TV-ben (a „nyugalom megzavarása miatt”) már csak elhomályosított képeket mutattak (Noha a következő tudósításban egy szétbombázott falu házai tűntek föl premier plánban a füstölgő romok előt

1833 „Idegsejtek csomópontja” (aszongyák), a szinapszis. De te mást értesz rajta. Mondd meg nekem, hogy mit is?