Az én virágjaim (Gavallér János verse)
- Gavallér János, Szilaj Csikó
- 2019. jún. 1.
- 1 perc olvasás
Az én virágjaim a mezőn nyílnak,
szikből sarjadó sóhajok, vadak,
és a széllel ringatóznak.
Az én virágjaim a napba néznek,
felhők könnyeit isszák, tiszták,
mint a bennem élő lélek.
Az én virágjaim ott virágoznak,
ahol nincsenek szabályok, érvek,
ahol ragyog a szeretet.
(...) ................................................................................................................................................................................................................................................
Gavallér János
Az én virágjaim
Az én virágjaim a mezőn nyílnak,
szikből sarjadó sóhajok, vadak,
és a széllel ringatóznak.
Az én virágjaim a napba néznek,
felhők könnyeit isszák, tiszták,
mint a bennem élő lélek.
Az én virágjaim ott virágoznak,
ahol nincsenek szabályok, érvek,
ahol ragyog a szeretet.
Az én virágjaim szabad szellemek,
mesélnek múltról, jövőről, szépek,
az én virágjaim élnek,
szabályok nélkül örökké szeretnek.
2019.06.01.
