Brexit

(...) Most arról illene értekezni, hogy ez mennyire szomorú fejlemény (amúgy az). De jó szívvel mégis azt mondja ki először az ember, hogy ez az igazság győzelme, hogy ne mondjam: diadala. Ami ugyanis a brexitről döntő népszavazás óta zajlott a szigetországban, az maga volt a kutyakomédia, a demokrácia és minden egyéb tünemény lábbal tiprása.

Ezt érezhették a derék angolok is, amikor most elmentek az urnákhoz, és leadták voksukat arra, hogy legyen vége ennek a kutyakomédiának. Igen, a „splendid isolation” Angliája, Lord Emsworth és Mr. Psmith (a p néma!) Angliája, a Csengetett, Mylord? Angliája meg a liverpooli melósok Angliája jelentette most be szelíden, hogy elege van ebből az egészből. Az élhető Anglia bejelentette, hogy köszöni szépen az eddigieket, de meg szeretne maradni olyan „régimódinak”.

Amúgy jó, ha tudjuk: mialatt célegyenesbe fordult a csütörtöki választás kampánya, az Európai Unió szeretve tisztelt parlamentje egyebek mellett abban a rendkívül fontos ügyben hozott történelmi jelentőségű határozatot, miszerint az unióban biztosítani kell a négyéves (!) gyerekek maszturbáláshoz való jogát.

Most azt hiszik, viccelek.

Pedig nem. Ez rögvalóság.

S ha most egymás mellé tesszük az Egyesült Királyságban lezajlott szavazást és a négyéves gyerekek maszturbáláshoz való jogát, akkor hamar belátjuk, Lord Emsworthnek és Mr. Psmithnek tökéletesen igaza van.

(...)

---

Tovább a cikkhez