Haladó városközpont
A haladás napi szinten hozza a sikereket.
A haladásban az a jó, hogy mindennap valamivel jobb lesz. Előző nap is jó volt, előző napban is több volt a haladás, mint a tegnapelőttiben, de a mai mindenképp jobb, mint a tegnapi. Lévén, hogy a haladás az valami olyasféle dolog, mintha az ember egy számegyenesen haladna a korábbi (nem haladó, reakciós) állapotból a haladó, és a nem reakciós felé.
Nem baj, hogy a világ nem így működik, de a haladó hisz ebben, erre teszi életét, ebben a hagymázban létezik, és napi szinten keresi, hogy még mi nem haladt eléggé.
Reggel felkel, kavargatja a kávéját, és sorra veszi: A házasságot már kicsináltuk. Előbb elértük, hogy semmiféle tétje ne legyen annak, hogy hűséges valaki vagy sem, propagáltuk a promiszkuitást, ezt elneveztük a '60-as években szexuális forradalomnak, de idő után ez reakciós lett, mert ugyan fűvel-fával csinálták a népek, de mégiscsak férfi a nővel. Ez kívánt egy kis korrekciót, egy kis haladást, így most ott tartunk, hogy férfi a férfival és nő a nővel maga a család, de mivel a haladás számegyenesén előbb-utóbb ez is múlt lesz, s a múlt egyenlő azzal, hogy reakció – meg amúgy is el kell törölni –, így majd jövő héten ki kell harcolnunk, hogy állatokkal is lehessen.
És miután idő múltán ez is szélsőjobbnak fog számítani, majd jön az élő és az élettelen közti kapcsolat, és majd aki úgy gondolja, hogy egy néger hajszárító, egy transzgender férfi és egy leszbikus jegesmedve házassága nem igazi házasság, azt jól lecsukjuk.
De legalábbis tiltjuk a Face-ről.
Szóval a haladás napi szinten hozza a sikereket. Nézzük hát, mi a mai nap haladása?
„A Momentum Göncz Árpád városközpontra nevezte át az Árpád híd metrómegállót” – olvashatjuk a haladás egyik első számú hazai élharcosán, a 444-en.
„Péntek reggel a Momentum aktivistái Göncz Árpád városközpontra matricázták át a az Árpád híd metrómegállót. (A kusza nyelvtani értelmetlenség a 444 bűne, mi nem értjük, de hát nem vagyunk elég haladók.) A névváltoztatást egyébként a fővárosi közgyűlés már tavaly januárban jóváhagyta, de a fideszes tiltakozás után nem hajtották végre. (Bayer Zsolt azt mondta, hogy leveri a feliratot.)
A névváltoztatást a XIII. kerületi polgármester kezdeményezte, mivel a kerület érintett városrészének hivatalos neve Göncz Árpád városközpont, amit a Fővárosi Közgyűlés el is fogadott.”
Nos, egészen pontosan a XIII. kerület kezdeményezésére a városrészt elnevezték Göncz Árpádról, a megálló ügyében azonban Tarlós István vétózott.
„A Momentum az akciót azzal indokolta, hogy fontosnak érzi, hogy őrizzük a magyarokért, a magyarságért sokat tett személyek emlékét – és azt is, hogy ha már egyszer valamit megígérnek, akkor ne Bayer Zsoltok és más fideszesek elfogadhatatlan reakciói miatt ne tegyék meg.”
Ez roppant szép gondolat. És főleg nagyon haladó. Dicső Árpád fejedelmünket, a győztes pozsonyi csata bajnokát, szépen tüntessük el (reakciós, hímsoviniszta, gyűlölködő, kirekesztő, nacionalista stb. stb.), és illesszük helyére Göncz Árpádot, aki annyira haladó volt, hogy 1990-ben, a hírhedt taxisblokád idején nyíltan közösséget vállalt egy, a kormányt illegálisan, de profi szervezettséggel megdönteni óhajtó puccskísérlettel.
Köztársasági elnökök korábban nem vállaltak szolidaritást bűnözőkkel és törvényt szegő puccsistákkal, de – ahogy azt már leszögeztük volt – a haladás mindig elsöpri a régit. Az avíttat. A kevésbé haladót.
Nos, ha ez megtörténik, remélhetőleg lesznek Krassó Gyurik, akik majd átkeresztelik „Göncz Patkány városközpont”-ra.
