Háború a fehérek ellen
A fekete életek számítanak – mindenki más pedig dögöljön meg, vagy legalábbis térdeljen le, és csókolja meg a fosztogató terroristák bakancsát: itt tartunk most. Ide pusztult le agyilag a Nyugat. Tort ül a fehérgyűlölő rasszizmus és a rendet elsöpörni akaró kommunista anarchia. Egy bűnözőpárti, terrorista mozgalmat ünnepeltetnek a Nyugattal a fősodratú politika, média és a multinacionális tőke lakájai. Aki nem tapsol elég hangosan, azt kicsinálják.
Ami a Nyugatot épp megrengeti, az egy kiterjedt fehérellenes pogrom, rasszista őrjöngés, terrorcselekmények sorozata. Hetek óta tartó kristályéjszaka. Ám itt már nemcsak a zsidók a közellenségek, mint 1938-ban (persze ők is, lásd a Párizsban „Mocskos zsidózó” véglényeket), hanem minden fehér, aki nem térdel le, nem csókolja meg a fosztogató feketék cipőjét, és nem kér elnézést a puszta létezéséért. Minden fehér ember homlokára célkeresztet rajzoltak, minden fehér ember ellenség lett, így ön is kedves olvasó. Kollektív bűnöket olvasnak a fehérek fejére olyan barbárok, akik szellemileg, kulturálisan évezredes lemaradásban vannak a nyugati civilizációtól.
A csőcselék elárasztotta a Nyugat nagyvárosait, és elkezdett lerombolni mindent, amiről azt képzeli vagy amiről az őt pórázról eleresztők azt mondják neki, hogy miatta olyan nyomorult az élete, amilyen. A nyomorult proli pedig tör, zúz, gyilkol – s a fősodratú politika és lakájsajtója kéjesen sikkantva ünnepli a magasra csapó lángokat, a kifosztott áruházakat meg a kicsavart végtagokkal, szétzúzott fejjel a földön fekvő fehér embert, aki nyilván náci volt, mert a boltját próbálta védeni. Közben szentté avatnak egy agresszív, drogos, visszaeső bűnözőt, aki korábban azért ült börtönben, mert egy állapotos nőt a hasához fegyvert szorítva rabolt ki.
Tehát még egyszer: ez a bizonyos George Floyd fegyvert szorított egy terhes nő hasához! Épeszűbb korban egy ilyen bűntényért az első fára fölhúzták volna ezt a primitív véglényt – most meg népmesei hőst faragnak belőle, amiért bedrogozva ellenállt a rendőrnek és szívinfarktusban (nem fulladásban!) meghalt. Szegény az a nép, amelynek ilyen hitvány hősök jutnak…
(...)
