MÁR MEGINT EGY VERS (Deli Mihály Odú-sorozatából)

MÁR MEGINT EGY VERS

A függöny mindkét oldalán csend

Várakozás / majd vakító fény

Halk zene, zúgás, kiabálás

Őrült rohangálás, fuldoklás

Gyors megtérések, elalélt üdv

Tükörre festett katarzis és

csilláron hintázó Istenek

Már megint egy vers / egy újabb est

Mindig ugyanaz a történet

A díszletek alig változnak

Mikor leszakad a mennyezet

később kiderül, az is meg volt

rendezve / a halottak is mind

színészek / a temetés egy új

bemutató: régi darab a

könyvtár friss szerzeményeiből

Már megint egy verses történet

Óvatos mozgolódás, harcok

Elmázolt árnyékok a falon

Valami kezdet, valami vég

Kart-karba szokatlan szokások

Minden ismeretlen ismerős

Úszkálás a part közelében

Dramatizált sorsok és végzet

Ránk szabott gödör, általános

tömegsír, fölötte örök ég

Közte egy új város, főterén

teátrum / lármás, pogány templom

Minden este egy új vers, régi

szavakkal / káromló imákkal

Megvert játék, múlandó siker

Minden este, minden nap újra

Amíg az Isten meg nem unja

(a kép forrása: itt)