A birodalom bosszúja: Tűzbe vinni Dél-Eurázsiát (Pepe Escobar jegyzete)

The Empire's Revenge: Set Fire To Southern Eurasia, by Pepe Escobar, April 22, 2023

A hegemón hackerek azt pörgetik, hogy az Észak-Atlanti-óceán átköltözött Dél-Kínába. Jó éjszakát és sok szerencsét.

Soha nem szabad alábecsülni azt a kollektív kognitív disszonanciát, amelyet az amerikai külpolitikát irányító, csiszolt arcú hiénák falkája mutat.

És mégis, ezek a Strauss-i neokonzervatív pszichopaták képesek voltak taktikai sikert elérni. Európa egy bolondok hajója, amely a Szkülla és a Kharübdis felé tart – az olyan quislingekkel, mint a francia Le Petit Roi és a német májas kolbász kancellár, együttműködve a debakliban, kiegészülve a hisztérikus moralizmus örvényében fuldokló galériákkal.

A Hegemont hajtók azok, akik tönkreteszik Európát. Nem Oroszország.

De akkor ott van az Új Nagy Játék 2.0 nagy képe.

Két orosz elemző, különböző eszközökkel, egy meghökkentő, egymást eléggé kiegészítő és eléggé reális útitervet állított össze.

Andrej Gurulyov nyugalmazott tábornok, a Duma tagja. Szerinte

a NATO és Oroszország közötti háború ukrán földön csak 2030-ra ér véget – amikor Ukrajna lényegében megszűnik létezni.

Az ő határideje 2027-2030 – amit eddig senki sem mert megjósolni. A "megszűnés" pedig Gurulyov szerint azt jelenti, hogy ténylegesen eltűnik minden térképről. A különleges katonai művelet logikus következtetése – amelyet a Kreml és a Biztonsági Tanács újra és újra megismétel: Ukrajna demilitarizálása és nácitlanítása; semleges státusz; nincs NATO-tagság; és a "biztonság oszthatatlansága" Európa és a posztszovjet térség számára egyaránt.

Amíg tehát e tényezők nem valósulnak meg, addig – Gurulyov lényegében ezt mondja– a Kreml és az orosz vezérkar nem fog engedményeket tenni.

Nincs a Beltway által előírt "befagyasztott konfliktus" vagy hamis tűzszünet, amelyet, mindenki tudja, hogy nem fognak betartani, ahogyan a minszki megállapodásokat sem tartották be soha.

És mégis: Moszkva, van egy problémánk! Bármennyire is ragaszkodik a Kreml ahhoz, hogy ez nem háború a szláv ukrán testvérek és unokatestvérek ellen – ami azt jelenti, hogy nem amerikai stílusú Shock'n Awe, ami mindent elporlaszt, amit csak lát –,

Gurulyov ítélete azt jelenti, hogy a jelenlegi, rákos, korrupt ukrán állam elpusztítása elengedhetetlen.

A kritikus keresztút átfogó helyzetjelentése, jelen állás szerint, helyesen állítja, hogy ha Oroszország 10 évig volt Afganisztánban, és Csecsenföldön, minden időszakot együttvéve, további 10 évig, akkor a jelenlegi SMO – amelyet egyébként néhány nagyon befolyásos ember Moszkvában "majdnem háborúnak" nevez – és ráadásul a NATO teljes erejével szemben, még 7 évig is eltarthat.

Az elemző helyesen érvel azzal is, hogy Oroszország számára a "majdnem háború" kinetikus aspektusa nem is a leglényegesebb.

Ebben a gyakorlatilag a nyugati neoliberalizmus elleni élethalálharcban, ami igazán számít, az egy orosz nagy ébredés – már most is:

"Oroszország célja, hogy 2027-2030-ban ne egy már elfeledett ország romjai fölött álló egyszerű ''győztesként' jelenjen meg, hanem olyan államként, amely újra kapcsolódott történelmi ívéhez, megtalálta önmagát, újjáteremtette elveit, bátorságát a világról alkotott elképzelésének védelmében".

Igen, ez egy civilizációs háború, ahogy Alexander Dugin mesterien érvelt. És ez egy civilizációs újjászületésről szól.

És mégis, a straussi neokonzervatív pszichopaták számára ez csak egy újabb ütés arra, hogy Oroszországot káoszba taszítsák, bábot állítsanak be, és ellopják természeti erőforrásait.

Tűz a lyukban

Andrej Bezrukov elemzése szépen kiegészíti Gurulyov elemzését (itt, oroszul). Bezrukov az SVR (orosz külügyi hírszerzés) volt ezredese, jelenleg az MGIMO Nemzetközi problémák alkalmazott elemzése tanszék professzora és a Council on Foreign and Defense Policy agytröszt elnöke.

Bezrukov tudja, hogy a birodalom nem fogja tétlenül nézni a közelgő, masszív NATO-megaláztatást Ukrajnában. És még a Gurulyov által javasolt lehetséges 2027-2030-as ütemterv előtt – érvelése szerint – biztosan fel fogja gyújtani Dél-Eurázsiát – Törökországtól Kínáig.

Hszi Csin-ping elnök a Kremlben tett emlékezetes múlt havi látogatásán azt mondta Putyin elnöknek, hogy a világ most "100 éve nem látott" változásokon megy keresztül.

Bezrukov, találóan, emlékeztet bennünket a hajdani állapotokra:

"Az 1914 és 1945 közötti években a világ ugyanabban a köztes állapotban volt, mint most. Ez a harminc év teljesen megváltoztatta a világot: a birodalmaktól és a lovaktól a két atomhatalom, az ENSZ és a transzatlanti repülés megjelenéséig. Mi is egy hasonló időszakba lépünk, amely ezúttal körülbelül húsz évig fog tartani."

Európa, előre láthatóan, "el fog sorvadni", mivel "már nem az univerzum abszolút központja". A hatalom újraelosztása közepette Bezrukov visszautal egy Andre Gunder Frank által a közelmúltban kidolgozott, korszakalkotó elemzés egyik kulcspontjára:

"200-250 évvel ezelőtt a gyártás 70 százaléka Kínában és Indiában volt. Körülbelül oda megyünk vissza, ami a népesség nagyságának is megfelel".

Nem csoda tehát, hogy a leggyorsabban fejlődő régió – amelyet Bezrukov "Dél-Eurázsiaként" jellemez – "kockázati zónává" válhat, amelyet a Hegemon potenciálisan hatalmas puskaporos hordóvá alakíthat át.

Az elemző vázolja, hogy Dél-Eurázsiát konfliktusos határok fűszerezik – mint Kasmír, Örményország-Azerbajdzsán, Tádzsikisztán-Kirgizisztán.

A Hegemon minden bizonnyal a vitatott határok miatti katonai konfliktusok fellángolásába, valamint a szeparatista tendenciákba (például Beludzsisztánban) fog befektetni. CIA fekete akciók bőven.

Bezrukov szerint Oroszország még így is képes lesz boldogulni:

"Oroszországnak nagyon nagy előnyei vannak, mivel mi vagyunk a legnagyobb élelmiszertermelők és energiaszállítók. És olcsó energia nélkül nem lesz fejlődés és digitalizáció. Emellett mi vagyunk a kapocs Kelet és Nyugat között, ami nélkül a kontinens nem tud élni, mert a kontinensnek kereskednie kell. És ha a Dél leég, akkor a fő útvonalak nem az óceánokon keresztül délre, hanem északra vezetnek majd, főként szárazföldön keresztül."

Oroszország számára a legnagyobb kihívás a belső stabilitás megőrzése lesz:

"Minden állam két csoportra fog oszlani ezen a történelmi fordulóponton: azokra, amelyek meg tudják őrizni a belső stabilitást, és ésszerűen, vértelenül lépnek át a következő technológiai ciklusba – és azokra, amelyek erre képtelenek, amelyek lecsúsznak az útról, és olyan véres belső leszámolást virágoztatnak ki, mint amilyen száz évvel ezelőtt volt. Az utóbbiak tíz-húsz évvel hátrálnak vissza, ezt követően nyalogatják a sebeiket, és megpróbálnak felzárkózni mindenki máshoz. A mi feladatunk tehát a belső stabilitás fenntartása."

És ez az a pont, ahol a Gurulyov által utalt Nagy Ébredés, vagy a valódi civilizációs ethoszához való újbóli kapcsolódás folytán Oroszország – ahogy Dugin állítja – egyesítő szerepet fog játszani.

Hosszú út áll még előttünk – és egy háború a NATO ellen, amit meg kell nyernünk. Eközben más hírekben

a Hegemon hackerek azt pörgetik, hogy az Észak-Atlanti átköltözött Dél-Kínába. Jó éjt, és sok szerencsét.