A hun-magyar kulturtörténeti folytonosság ismeretének és tudatának lélekerősítő hatása (Dr. Cey-Bert Róbert Gyula írása)

A hunok és a magyarok genetikai és kulturtörténeti folytonosságának a tudatosítása és a magasszintű hun lovasműveltség kulturális teljesítményének az ismerete, a magyar lélek megerősödésének egyik alapfeltétele.

I. Hiteles kép a hunokról

A hunok megítélése a történetírásban az egyik leglátványosabb szemléletváltáson ment át az elmúlt évtizedekben. A korábbi, bizánci és római források hamis, elfogult és rosszindulatú tudósítását a régészet, a génrégészet (archeogenetika) és a kínai források elemzése megcáfolta. Ezenfelül történelmileg sokkal hitelesebb képet tárt elénk a hunokról.

1. Hun hatás az ókori társadalmakban 

Az ókori társadalmakban a hun hatás meghatározóan jelen volt az államszervezéstől, a harcművészetig, az öltözködéstől a konyhaművészetig és az orvoslástól még a nők egyenjogúságának elismeréséig is.

2. Államszervezés

A kutatások egyértelműen igazolják, hogy úgy az ázsiai hunok, mint Atilla európai hunjai kiválóan szervezett, sokszínű, több nemzetiségű birodalmat alakítottak ki, amelyben a népek megtarthatták belső önállóságukat, nemzeti intézményeiket.

3. Tengri és Tian, a hun és kínai Égisten   

Kínai történészek szerint, a Tian Égistenkultusz hun hatásra alakult ki, Tengri, a hun Égistenség szakrális jelentésének kínai értelmezéséből, a Chou dinasztia idején (Kr.e. 11. század).

4. Harcművészet

A hun lovasíjász harcmodort, az összetett,visszacsapó íjak (reflexíjak) használatát és a villámgyors, lovasíjász harcművészetet az ókori lovas haderők igyekeztek lemásolni és alkalmazni.

5. Vezetési elvek 

Az amerikai Wess Roberts világsikerű művében (Attila, a hun vezérlés titkai)  kimutatta, hogy Atilla  zseniális vezetési stratégiájával hatékony, fegyelmezett, jól működő birodalomat hozott létre.

6. Női egyenjoguság 

A hun nők egyenjogúsága  messze megelőzte a korabeli európai és kínai gyakorlatot. A nők fontos társadalmi, politikai sőt katonai szerepet is betölthettek, jelen voltak a döntéshozatalban, a diplomáciai eseményeken és a hadjáratokon.

7. Kulturális áthatások 

A hunok és a szomszédos, fejlett társadalmak közötti kapcsolat nem csupán katonai viszályokból állt, hanem kölcsönös kulturális áthatásokból is.

II. Hun hatás az ókori kínai kulturában

Öltözködés  

A lovas életmódhoz igazodó nadrág és alsóruházat elterjedése úgy a kínai, mint a nyugati kultúrában a hunok befolyásának köszönhető.

A kínai történetírás elismeri a hunok meghatározó szerepét az étkezési kultúrában (új konyhai eljárások, alapanyagok bevezetése, tartósítási eljárások, tejtermékek, hús- és sajtporok), a gyógyászatban (akupunktúra és sebészeti ismeretek), valamint a lovas sportokban (lovaspóló, lovasvadászat, sólymászat).

III. Hunok és magyarok  

A magyar krónikás hagyomány (Anonymus, Kézai Simon, Thuróczy János) és a népi emlékezet évszázadokon át természetesnek tekintette a hun-magyar folytonosságot.

“Én vagyok a magyarok legelső királya

én, az utolsó világrészről való kihozója

én lehetek tehát a magyarok példája,

hogy hírét dicsőségét nyujtsa szablyája” 

‒ írta Zrínyi Miklós, a költő Atilláról.

A 19. és 20. században kialakult, rosszul értelmezett finn-ugor nyelvészeti feltételezések éles ellentétbe kerültek a hagyományos eredetmondákkal, ami komoly vitákhoz vezetett. A kismértékben kétségtelenül létező finn-ugor nyelvi és faji kapcsolat túlértékelése és túlhangsúlyozása kétségessé tették az eredetmondák hitelességét, képtelenségeket állítva helyükbe.

 Génrégészet és a hun-magyar folytonosság 

Az elmúlt évtizedek genetika kutatásai (honfoglalás kori és hun kori leletek DNS-elemzései) kimutatták, hogy a honfoglaló magyarok és a hunok között genetikai kapcsolat és apai/anyai vonalakon meglévő folytonosság létezik.

Az ázsiai hun történelem ismerete és a génrégészeti eredmények nemcsak a tudományos képet tisztázták, hanem segítettek helyreállítani a hunok és magyarok történelmi folytonosságának tényét, amely elindíthatja a megtépázott magyar nemzettudatot a gyógyulás és megerősödés útján!