A MAGYAR NEMZET jelen állapotáról (Hosszú Zoltán jegyzete)

„Legyen a ti igenetek igen, a nem pedig nem; ami pedig ezeken túl van, a gonosztól való.” (Mt 5,37)

Téves, hibás gondolkodás az, amikor a meggyőződés alakítja az igazságot. Valaki hihet teljes őszinteséggel egy politikai közösségben és az ideológiájában, ettől az még nem áll meg az igazságban. Láthattuk, mennyi szenvedést zúdítottak ránk azok az akár jó szándékú emberek, akik őszintén hittek a kommunista eszmékben. Így van ez most is. De jó tudni, hogy nem a meggyőződés hozza létre az Igazságot, hanem az Igazság hozza létre a valódi meggyőződést.

Egy felelősen élő ember értékekben gondolkodik, és nem a véleményéből alkot elvet, hanem az elvekből alkot véleményt, és ha az igazság mást mutat, kész felülvizsgálnia önmagát. Emiatt csak azt a politikai közösséget támogatja, amely felvállalja az Élet Három Értékét: az Istent, a Hazát és a Családot. E Három Érték három szeretetkapcsolat valójában.

Ne üljünk fordítva a lovon. Mert a politikai meggyőződés következmény, eszköz; az igazodási cél, a forrás, az a politikánál magasabb mérce, és ez az Élet Három Értéke. Az Igazság mindig az Életet szolgálja, így bármikor visszatérhetünk az Igazsághoz, ha kimondjuk azt, hogy: „Tévedtem.”

A bizonytalanság vagy a tévedésünk kimondása nem gyengeség, hanem erő és tisztaság. Ez azt is jelenti, hogy az Igazsághoz való hűség fontosabb, mint az önmagunkhoz való hűség. Az apokalipszis idejében élünk, a leleplező próbák ideje ez, amikor kiderül, hogy az ember önigazolást keresve csak önmaga igazát keresi, vagy az Igazságot.

Így a valódi kérdés az, hogy mit szolgálunk?

Legyen az egy személy vagy egy politikai közösség, ha az Élet Három Értékét, az Istent, a Hazát és a Családot szolgálja, akkor az Élet rendjében áll. Ám ha tudatosan e három érték ellen fordul, az Élet ellen fordul, így mint megátalkodott, önmagát választja le az Életről. Mert a bűn elsősorban nem vallásos szabályszegés: bűn mindaz, ami az Élet ellenében hat, ami eltér az Isten adta Élet rendjétől. Így pusztít.

És ha ehhez még valaki tudatosan elárulja a rábízott bizalmat: az árulás.

A fát a gyümölcséről lehet megismerni. Most már kezd láthatóvá válni a Tisza-fa gyümölcse és a báránybőrbe bújt farkas valódi arca. Mert aki képes a családját elárulni, az a hazáját is elárulja (akinek szeme van, látja); így aki család- és hazaáruló, az Istenáruló is. Az Áruló, aki hatalmat kap, az mindig Bitorló, és mint látjuk, módszere a bosszúállás. Ne ítéljetek látszat szerint, hanem igaz ítélettel ítéljetek!” (Jn 7,24) ‒ mondja az írás. Mindez nem ítélkezés, hanem tapasztalat és megfigyelés.

De minden rosszban kell lennie jónak. 

Az Áruló ugyanakkor egy feladatot hajt végre. Sötét Tükröt állít, így felébreszti azokat, akik nem teljesen megátalkodottak, akikben van még alázat és bátorság, hogy fel- és beismerjék tévedésüket.

Ne feledjük: a hasonló a hasonlót vonzza. Amire fogékonyak vagyunk, ahhoz kapcsolódunk. Valahol érthető, hogy a megtévesztettek gyengeségből, tudatlanságból vagy jóhiszeműségből teszik, amit tesznek. Ám aki úgy hiszi el és fogadja be az Áruló és Bitorló szavait, hogy tudatosan behódol, azért tesz így, mert hasonló vele.

A nyilvánvaló hazugságot könnyű felismerni. De vannak igazságba csomagolt hazugságok. Ezek mérgezett ajándékok. Nevük: féligazság. Mindig az igazság fényével csalogatnak. Hogyan lehet megkülönböztetni az Igazságot a féligazságtól? Szintén a gyümölcsükről.

Az Igazság bár lehet kemény vagy szigorú, de mindig szeretet van mögötte. Minden szülő tudja, hogy miről beszélek, amikor hitre és becsületességre tanítja gyermekét. Ezek az Igazság gyümölcsei, és építik a nemzetet.

A féligazságoknak is megvannak a gyümölcsei, ezek az önkény, a szembeállítás, uszítás és a bosszú. Pusztítás és gyarmati sors. Mindaz, amit mint nemzet most tapasztalunk. De mindennek meglesz a következménye.

Aki az Élet Három Értékével szembeforduló utat választja, az megtapasztalja annak következményét; tudnia kell, hogy nem a boldogság, hanem a szenvedés útját fogja járni.

Addig viszont, látván a pusztítást, a féligazságoknak be nem hódolók is szenvednek. Igaztalanul.

Ám a végső számvetésnél mindenki szembesül tetteivel. Ha máskor nem, majd akkor a Jajt a Botrányokozó és a követői biztosan elszenvedik. Ez nem bosszú, hanem az Élet rendjének következménye. Az fájdalmas lesz, és nem csak egy pillanatig tartó.

De emeljük tekintetünket a hit fényébe, és jusson eszünkbe, hogy az Isten-szeretőknek minden a javukra válik, így van ez nemzetszinten is.

Önnön semmiségünkből nőhet ki az a nagyság, amikor túllépve a pártok rendszerén, kiérdemeljük azt az Égi rendet, ahol a Szabadság és a Szeretet lelke köztünk él. Ez a Szent Korona országa. És ez így lesz.

A Jóisten áldásával, 

Hosszú Zoltán