A népszámlálás okán, vagyonfelmérés – idegen hatalomnak?(Vajda Miklós jegyzete)
A Magyarországi KSH Népszámlálás címmel indított adatgyűjtése sérti az emberi jogokat, az adatvédelmi (GDPR), szabályokat, valamint az idevonatkozó törvényeket.
Egy valódi népszámlálás kérdésével nincs gondom, mert kellő biztosítékokkal érdemes lehet felmérni az adott területen életvitelszerűen élők számát, de a jelenlegi "népszámlálás" ennél jóval részletesebb és bizalmasabb információkat kíván megszerezni, ami nem lehet indokolt jogi személyek részéről.
A népszámlálási kérdőív kérdéseiből számomra az derül ki, hogy a Központi Statisztikai Hivatal olyan adatokat gyűjt rólam, a lakásomról és életkörülményeimről, amelyek nagyon bizalmasak, személyesek.
Magyarország illetékes intézményei a 2022-es népszámlálás végrehajtásával kapcsolatban nem tájékoztatták az állampolgárokat arról, hogy miért zajlik a népszámlálás az Európai Unió megbízásából. Nem tájékoztatták Magyarország állampolgárait arról, hogy a 2023-ban bevezetendő Digitális Magyarország program keretében a begyűjtött adatok kezelése milyen módon csökkenti a magánszemélyek, és az önkormányzatok szuverenitását.
A polgárokat nem tájékoztatták a "szociális kártya" bevezetésének koncepciójáról, illetve arról, hogy a feltett kérdésekre adandó válaszok, milyen veszélyt jelentenek a szabadságjogok és a tulajdon elvesztésére vonatkozóan.
Ez a statisztikai adatgyűjtés körülményeit és kérdéseit tekintve aggályokat kelt és több kérdést is fölvet, melyek a következők:
Az interneten fellelhető információk alapján a KSH és az Eurostat is, mint jogi személy, valójában kereskedelmi jogokkal is felruházott, DUNS számmal ellátott cégek (KSH D-UN-S® száma: 40-117-0352, Eurostat D-U-N-S® száma: 37-211-5353). A D-UN-S® szám egyedi 9 jegyű szám, amely az üzleti egységeket hely-specifikus alapon azonosítja. A Dun and Bradstreet adatvédelmi nyilatkozata szerint, akik ilyen számmal rendelkeznek, jogi és kereskedelmi értelemben az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériumának vannak alávetve.
Ez azt jelenti, hogy a Szövetségi Kormányzat felé üzletszerűen továbbíthatnak akár személyes adatokat is az érintett személyek beleegyezése nélkül. A fönt említett vállalkozások az itt megjelölt D-U-N-S® számokkal bizonyíthatóan magánvállalkozások tulajdonosokkal, befektetőkkel, így megállapítható, hogy ezeknek az intim adatoknak a használatával nem közérdeket kívánnak kielégíteni, hanem üzleti jellegűt, azaz saját céljaikra gyűjtik az adatokat.
A jelenlegi népszámlálás nem anonim, hanem személyesített, kitér bizalmas, személyes adatokra. Ilyenekre, mint pl. szokások, vagyoni helyzet, személyes mozgástér feltérképezése, lakhatással, fogyasztással kapcsolatos adatok.
Ezek az információk különböző üzleti, politikai és egyéb célokra és visszaélésekre lehetnek alkalmasak. Például marketing célok, fogyasztási szokások felmérésére, profilalkotásra, különböző hitel és fedezeti konstrukciók megalkotására. Ezeken felül alapot adhatnak bűncselekmények elkövetésére, és koncepciós eljárások indítására is.
A fentiekre figyelemmel nem járulok hozzá ahhoz, hogy a magyar hivatalos szervek a személyes csak rám tartozó adataimat más ország – vagy külső hatalom - számára kiadja. Ez nemzetbiztonsági kérdés, és felveti a hazaárulás gyanúját, Ezeket továbbra is jogom van a GDPR és az alapvető emberi jogaim által megtartani magamnak.
Az állampolgár kérheti emberi jogainak a tiszteletben tartását, valamint élhet a GDPR 21. cikkében foglaltakkal, nevesítve a tiltakozáshoz való jogát.
Ennek 2. és 3. pontja a következőképpen rendelkezik:
„(2) Ha a személyes adatok kezelése közvetlen üzletszerzés érdekében történik, az érintett jogosult arra, hogy bármikor tiltakozzon a rá vonatkozó személyes adatok e célból történő kezelése ellen, ideértve a profilalkotást is, amennyiben az a közvetlen üzletszerzéshez kapcsolódik.”
„(3) Ha az érintett tiltakozik a személyes adatok közvetlen üzletszerzés érdekében történő kezelése ellen, akkor a személyes adatok a továbbiakban e célból nem kezelhetők.”
Mivel a kért adatokból profilalkotás hozható létre, mely akár üzletszerzésre is használható, ezért a 6. cikk (1) pontjának (3) bekezdésére hivatkozva nem kívánok profilalkotásban és üzletszerzésben részt venni.
Hátrányosan érint továbbá az is, hogy úgy tesznek kötelezővé egy ilyen intézkedést, hogy alapvetően nem tájékoztattak, és nem kérdeztek meg arról, hogy beleegyezek-e vagy sem. Ezzel sértik az Alapjogi Charta 41.cikk 2. bekezdését a megfelelő ügyintézéshez való jogról. Ez a jog magában foglalja: mindenkinek a jogát arra, hogy az őt hátrányosan érintő egyedi intézkedések meghozatala előtt meghallgassák.
Nem kívánom megadni a hozzájárulásomat az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglaltak 8. Cikkének 1. 2. pontja alapján, amely kimondja a személyes adatok védelmére vonatkozóan a következőt:
(1) Mindenkinek joga van a rá vonatkozó személyes adatok védelméhez.
(2) Az ilyen adatokat csak tisztességesen és jóhiszeműen, meghatározott célokra, az érintett személy hozzájárulása alapján vagy valamilyen más, a törvényben rögzített jogos okból lehet kezelni. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy a róla gyűjtött adatokat megismerje, és joga van azokat kijavíttatni.
Az intézményeknek kötelező a Magyarország nevű állam Alaptörvénye, valamint a nemzetközi jog értelmében az emberi jogokat, valamint a személyhez fűződő jogokat tiszteletben tartaniuk.
Alaptörvény Q cikk:
(1) Magyarország a béke és a biztonság megteremtése és megőrzése, valamint az emberiség fenntartható fejlődése érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával.
(2) Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját.
(3) Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A nemzetközi jog más forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé.
Alaptörvény VI. cikk
(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán és családi életét, otthonát, kapcsolat tartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák. (2) Az állam, jogi védelemben részesíti az otthon nyugalmát. (3) Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. Továbbá: az Alaptörvény szerkezetének rendje szerint a közhatalom forrása a nép és az állam csak alá van berendelve, emiatt az állam a nép felett nem is rendelkezhet, így az alkotmányellenes. Az állam kizárólag teljes körű beleegyezéssel számolhatja meg a nép tagjait. Nem kötelezhetnek üzleti haszonszerzés végett személyes adatok szolgáltatására a 2011. évi CXII. törvény II. fejezet 4 paragrafus 5 pontja értelmében.
Az Európai Unió Alapjogi Charta 41. cikk 2. bekezdés, c) pontja meghatározza, hogy az igazgatási szervezetek kötelesek a döntéseiket indokolni.
A legnagyobb veszély az, hogy Joe Biden, amerikai elnöknek álcázott háttérhatalmi vazallus aláírta azt a végrehajtási utasítást, amely egyfajta jogi „hátsó kaput” biztosít az amerikaiak megfigyeléséhez, rendkívül széles keretekben. Ilyenek pl. a „közegészségügyi kockázatok”, a „politikai instabilitás” és a klímaváltozás „fenyegetésére” való hivatkozás.
Az október 7-i végrehajtási utasítás látszólag az „Egyesült Államok Signals Intelligence Activity” biztosítékainak fokozása, vagyis a kommunikáció lehallgatása révén történő információgyűjtés, beleértve a kommunikációt is, például mobiltelefonon keresztül.
A végrehajtási utasításhoz mellékelt adatlap kifejti, annak célja, hogy segítse „az Egyesült Államoknak az Európai Unió–USA adatvédelmi keretrendszer (EU–USA DPF) szerinti kötelezettségvállalásainak végrehajtását” a transzatlanti adatáramlások „biztonságának és stabilitásának helyreállítása” érdekében. Így az európaiakra és az amerikaiakra egyaránt vonatkoznak az intézkedés rendelkezései.
Itt teszem föl a kérdést, hogy a személyes adataimat, a vagyoni helyzetemre vonatkozó információkat, milyen felhatalmazás alapján, és milyen jogon továbbítják egy idegen állam hivatalos szerveihez?
Forrás:
