A végső kihívás: Örök élet kontra digitális megtévesztés (Julian Rose jegyzete)

Eredeti cikk:

The Ultimate Challenge: Eternal Life vs Digital Deception, Julian Rose, April 28, 2025 By NEWS WIRE

Schiller Mária küldeménye

Úgy tűnik, hogy az okostelefonod túljár az agysejtjeid eszén? Hagyja elhinned, hogy a megváltáshoz vezető út digitális nanopixelekből épülhet? Egyre bizonytalanabb vagy abban, hogy mi a valóságos és mi a valótlan ebben a globalizált megtévesztő játékban? Rád férne egy baráti kéz, amely segít olyan útra terelni, amely megvalósítja a mélyebb szükségleteidet? Ezt a közleményt alázatosan ennek a célnak szenteljük. Remélem, hasznosnak találjátok majd.

Jövünk – és megyünk. Ez egy apró, de létfontosságú időfolt... amit „életünknek” nevezünk. Olyan mulandó, mint az éjszakai álom. Az álmot úgy éljük meg, mint egy történetet, amely alvásunk óráiban történik. De valójában csak két-három percig nyilvánul meg ebből az időből.

Egyéni testi életünk ugyanilyen viszonyban van a végtelen idővel. Szellemi életünk azonban Örökkévaló.

Mik vagyunk tehát mi?

Válasz: mi SZELLEM VAGYUNK, és van testünk mint ideiglenes hordozónk – korlátozott élettartamú haszonelvű mechanizmus. Örök énünk azonban e testi létünk felett őrködik egy láthatatlan helyről, amelyet testi lényünkben foglalt el. Ez az örök én a mi igazi „énünk”. A vég nélküli élet éteri állapota: Az örökkévalóság.

Ne hagyd, hogy az elméd becsapjon téged, és azt higgye, hogy ő (az elméd) az igazi „Te”. Mindent megtesz, hogy ezt tegye. De emlékeztetned kell rá, hogy foglalja el a megfelelő helyét. Hogy megtanítsd a szorgos, figyelemfelkeltő beavatkozásait arra, hogy lenyugodjon és a Teremtőjére összpontosítson.

Ne áltassa magát azzal, hogy van valami saját, független létezése. Nincs; de abból él, hogy te felkínálod neki ezt a lehetőséget.

A valóság az, hogy az idő nagy részében össze leszel zavarodva, és azt fogod hinni, hogy az elméd és a tested valójában „Te” vagy.

Holott a valódi „Te” az a végtelen lény (állapot), amely az idő múlását és az anyagi létezést az éteri trónjáról figyeli a nyugodt nyugalom állapotában; távol az érző testünkön és idegrendszerünkön keresztül lejátszódó hullámvölgyektől, félelmektől és izgalmaktól.

Az igazi „Te” mindig itt van, a központosított nyugalomnak ezen a helyén. Az időbeli létezést a Végtelenből szemlélve.

Nos, hogy megtaláljuk „valódi énünket” és valóban elérjük ezt az éteri trónt, munkára van szükség!

Sok mindent 'tanultunk', ami gátolja, hogy elérjük a teljes felszabadulás e célját. Hogy azokká a végtelen lényekké váljunk, akik valójában vagyunk.

Jelenleg az informatikai alapú „technikai fejlődés” az egyik legkritikusabb ezek közül a tanult deviánsok (tévedések, torzulások) közül, amelyek előtt meg kell hajolnunk.

Az informatikát néhány „magasan” értelmiségi személyiség – mint például Yuval Noah Harari – támogatja. De túlságosan nyilvánvaló, hogy

az ilyen intellektusból hiányzik a spirituális dimenzió; ezért a lélektelen, lineáris, mechanisztikus és megosztó rendszerek birodalmába tartozik, amelyek a fő okozói mindannak, ami a jelenlegi világgal nem stimmel. A Transzhumán az ilyen irányzatok omega pontja.

A technológiát – mint az emberiség „fejlődésének” feltételezett elősegítőjét – nagyon túlértékelik. Egyre inkább összekeverik a holisztikus fejlődéssel, amelynek a technológiai tényező csak egy küllőt jelent az emberiség bőséges pszichikai és fizikai kreatív kifejeződésének kerekében.

Az „okos” szót a digitalizált mikrohullámú technológiák leírására választották, amelyeknek ma oly sok ember a rabja.

Az „okos” pedig egy nagyon középszerű minőség, amelyet a hamis „vizsgaalapú” állami oktatási programokat hirdető propagandarendszerek pumpálnak fel, amelyek megkövetelik az „okos” emberektől, hogy „okos” telefonjaikkal „okos” életet éljenek a rabszolgaságban, nagyrészt vállalati agyi börtönökben.

A robotikus, algoritmikus és digitális jövő felé irányuló törekvés legyőzése hatalmas, de feltétlenül szükséges feladat.

Nem lehet megkerülni azt a tényt, hogy a társadalomban a rabszolgaszerű konformista tendencia elleni fellépés küzdelemmel jár.

legtöbbünk számára hosszú küzdelemmel. De ez egy olyan küzdelem, amely gazdag jutalommal jár. Nem anyagi jutalom, hanem annak sokkal értékesebb szellemi megnyilvánulása.

Azzal, hogy szembeszállunk mindazzal, ami leértékeli és elpusztítja az élet elsődleges tulajdonságait, egyre tudatosabbá és mindentudóbbá válunk. Megtaláljuk valódi célunk értelmét.

Minden nap el kell gondolkodnunk/elmélkednünk ezen. Majd a megszerzett felismerések alapján pozitív cselekedeteket kell tennünk. Minden nap le kell dobnunk egyre többet abból a poggyászból, ami anyagi és mentális életünket – és a világ egészét – uralja.

Át kell látnunk a hatalmas megtévesztésen, amely elhiteti velünk, hogy azok vagyunk, akik nem vagyunk. Ez arra késztet minket, hogy azonosuljunk a lármával, a rohanással, a szorongással és az adrenalinigényekkel egy olyan világban, amelyet hamis vezetők irányítanak. A megtévesztés mesterei; a halál ügynökei.

Akkor óvatosnak kell lennünk, hogy kikkel töltjük az időnket. Azokkal kell közel kerülni, akik magasabb spirituális szándékot és energiát fejeznek ki. Azok a rezgések elősegítik a tudatossá válást.

Szinte mindenki, aki kötelességtudóan követi a mély állam status quo diktátumát, vissza fog húzni benneteket a mélybe.

Ugyanez vonatkozik arra is, amit esztek, isztok és amire a figyelmeteket egy villódzó képernyőn adjátok. Ahogyan vagy a pozitív életerők megnyilvánulásait támogatjátok, vagy olyan káros törekvéseknek hódoltok, amelyek elpusztítják kollektív táplálékunk forrását.

Ez egyre fontosabbá válik, minél messzebbre jutunk az életre kelés folyamatában. Hogy ráébredjünk arra, hogy ki is vagyunk valójában.

Végül pedig – és ez az esszé a legrövidebb bevezetés a témába – menjetek bátran előre, és nézzetek szembe a háború sújtotta világ jelenlegi valóságával. Ne bújjatok el! A bujkálás a zsákutca teljesen regresszív állapota.

Minél bátrabban teszünk bátor lépéseket az igazságért; az életért; a korrupció, a csalás és a hazugság megszüntetéséért, annál gyorsabb lesz a fejlődésünk a teljes potenciálunk megvalósításában. Annál nagyobb lesz Teremtőnk támogatása. Minél hatalmasabbak leszünk mindenben, amit teszünk.

Ennek az útnak a megvalósításáért jöttünk ide. Nincs más ok.

Ahogy gondolom, észrevettétek, sok a tennivaló. Szóval vágjunk bele – amíg itt vagyunk!

A szerző Julian Rose a brit biogazdálkodás egyik korai úttörője, író, nemzetközi aktivista és műsorvezető. Julian elismert könyvéről a www.julianrose.info weboldalon talál információkat. Overcoming the Robotic Mind és más művei. A könyvek megvásárolhatók Julian közvetlen megkeresésével: lásd a „kapcsolatfelvétel a szerzővel” menüpont alatt a „recenziók” alatt.