Ami jár a rendőrségi jogtanácsosnak, az nem jár az ötgyermekes lokálpatriótának?

Kedves Nemzeti Jogvédők, Partnerek és Támogatók!

Szíves tájékoztatásul és terjesztést kérve küldöm a az RTL Klub magyar- és kereszténygyalázó sorozata, A mi kis falunk gyártó cége elleni nemzeti jogvédő küzdelem legújabb fordulójáról szóló ma megjelent NJSZ Telegram posztot:

Ami jár a rendőrségi jogtanácsosnak, az nem jár az ötgyermekes lokálpatriótának?

Újabb megdöbbentő körülmény a Reményi kontra RTL Klub-os,"A mi kis falunk" sorozatot gyártó cég perben: íme itt a bizonyíték a Kúria egymásnak gyökeresen ellentmondó, diszkriminatív ítélkezésére a képmáshoz való jog megsértése miatti sérelemdíj-igény terén.

A Kúria a pilisszentléleki lokálpatrióta, ötgyermekes családapa Reményi János felperes és a Content Factory Kft (RTL Klub gyártó cége) közötti perben nemrég hozott egy olyan Alaptörvényt sértő ítéletet, (előadó bíró: dr. Pataki Árpád) amelyben lenullázta a képmáshoz való jogában a gyártó cég által a Kúria szerint is megsértett és ezért indokoltan megkövetett felperes 300 ezer forint összegű sérelemdíj igényét és elvette tőle a jogerősen neki ítélt 2,6 milliós perköltséget. Ennek viszont egy korábbi, gyökeresen ellentmondó ítéletével hét éve (előadó bíró: dr. Pataki Árpád) a Kúria egy 2006 őszi áldozat kártérítési peréről készített, néhány ezres nézettségű nemzeti jogvédő filmes tudósításban 3 másodpercre hozzájárulás nélkül bemutatott két rendőrségi jogtanácsos javára fejenként 450 ezer forint (másodpercenként 150 ezer forint!) sérelemdíjat ítélt meg bármiféle hátrány bizonyítása nélkül lényegében magánjogi büntetésként. Ugyanakkor a képmáshoz való jogában egymilliós nézettségű adásban való engedély nélküli bemutatással megsértett Reményi Jánostól megtagadta a sérelemdíjat a Kúria a mostani ítéletében a nem vagyoni sérelem bizonyítottsága és az alperes súlyos felróhatósága ellenére. A két ítélet között a Ptk. sérelemdíjra vonatkozó rendelkezése nem változott: Ptk. 2:52. § (2) bekezdés: "A sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire – különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára – a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges." De ezek szerint a bírósági gyakorlat igen, ami megengedhetetlen, súlyosan Alaptörvényt sértő eltérés az írott jogtól és jogrend önkényes bírósági megduplázása, ami fenyegeti a jogbiztonságot és alkalmas a bíróságokkal szembeni közbizalom megrengetésére.