Az idegtudomány megtalálta a kulcsot ahhoz, hogy mi okozta a kovidos zombinemzetséget?
Eredeti cikk:
My Foreword to Bombshell New Book, ‘The Indoctrinated Brain’, By Dr. Naomi Wolf and Dr. Michael Nehls, Global Research, December 05, 2023, Outspoken with Dr Naomi Wolf 28 November 2023
Schiller Mária küldeménye
Előszóm A MEGMOSOTT AGY című bombasztikus új könyvhöz
Kérem, élvezzék – amennyire csak lehet – az előszómat Dr. Michael Nehls "Az indoktrinált agy" című könyvéhez. A könyv, amely a propaganda idegtudományát magyarázza el, meg fogja dermeszteni a lelkét, de sok mindent megmagyarázhat.
Az a tényt, hogy az agy képlékeny – módosítható –, az elmúlt évtizedekben sokkal jobban megértette a közvélemény
Az átlagos olvasók mostanra megértették, hogy az emberi agy megváltoztatható; és hogy a tapasztalatok módosíthatják reakcióit és folyamatait. Ma már értjük például, hogy a PTSD maradandó változásokat hagy az agyműködésben. Megállapították, hogy az anyaság megváltoztatja az agyat, és hogy maga a kötődés egy kémiai folyamat, amelyet az agy módosít.
Azt is megértjük mint átlagos olvasók, hogy a propaganda valós.
Néhányan közülünk a múltban tanulmányozták a propagandát. Ismerjük Joseph Goebbelst, valamint a nemzetiszocialista egyetértés gyártásának alapjául szolgáló művészi és kézműves munkát. Edward Bernays munkásságát, aki a public relations egyik legkorábbi művelője volt, angolul széles körben olvasták. Évtizedes bestsellerek, mint például Wilson Bryan Key Subliminal Seduction (Tudatalatti csábítás) című könyve, feltárták azt a tényt, hogy a reklámozók minden rendelkezésükre álló eszközt felhasználnak arra, hogy megváltoztassák a termékeikre adott reakcióinkat – egészen a tudatalatti szintjéig.
A modern közönség azt is megérti, hogy a kormányok "üzenetküldéssel" – és gyakran durva propagandával – olyan cselekvésekre késztetnek bennünket, amelyek ellentétesek lehetnek érdekeinkkel vagy jobb tudatos ítélőképességünkkel; olyan előítéleteket és megosztottságot keltenek, amelyek egyébként nem is léteznének; félelmeket erősítenek bennünk és a sebezhetőség érzését váltják ki, hogy jobban manipulálhatók és olyan célok felé irányíthatók legyünk, amelyek nem a mi céljaink.
Dr. Michael Nehls tézise ebben a könyvben azonban forradalmi, mert a kutatás mindezen területeit egyesíti, és olyan radikális kérdéseket vet fel, amelyek az elmúlt három év rejtélyeit a helyükre teszik.
Ez a könyv nélkülözhetetlen.
A MEGMOSOTT AGY-ban Dr. Nehls úgy hozza össze ezeket a kutatási területeket, ahogyan eddig még soha. Az idegtudományt alkalmazva a közelmúlt egyébként bizarr eseményeire, megmagyarázza, mi történt az emberiséggel.
Sokan közülünk észrevették, hogy szeretteik és kollégáik megváltoztak. Az mRNS-injekció bevezetése után észrevettük, hogy azok az emberek, akik magasan képzett kritikus gondolkodók voltak, képtelenekké váltak két egyszerű binaritáson kívül gondolkodni. Megdöbbenve nézzük, ahogy a korábban kifinomultan gondolkodó szeretteink és barátaink öntudatosság nélkül ismételgetik a beszédtémákat. Csodálkozunk, hogy miért van az az érzésünk, hogy valami hiányzik belőlünk, amikor egy oltott vagy COVID-félő barátunkkal ülünk együtt. Nem tudjuk felfogni, mi okozta ezt a változást.
Dr. Nehls hipotézise magyarázatot adhat rá.
"A MEGMOSOTT AGY egy nagyrészt ismeretlen, erőteljes neurobiológiai mechanizmust mutat be, amelynek külsőleg kiváltott diszfunkciója áll e katasztrofális fejlemények hátterében" – jegyzi meg a kiadó.
Dr. Nehls azt állítja, hogy a spike protein, más COVID-mérésekkel együtt, szándékos támadást jelent az emberi hippokampusz ellen – ahonnan az önéletrajzi emlékezet és maga az egyéniség ered –, és hogy a "félelempornó" megakadályozza, hogy megtartsuk a korábbi énünket magába foglaló önéletrajzi emlékeket. Ennek eredményeként az emberek dezindividualizálódtak, befolyásolhatóbbá, feledékenyebbé, engedékenyebbé váltak, és kevésbé képesek a kritikus gondolkodásra és a kreatív érvelésre. Ez az érvelés teljesen egybecseng azzal, amit sokan közülünk – rémületünkre – nap mint nap tapasztalunk. Dr. Nehls The Indoctrinated Brain című könyve nélkülözhetetlen könyv, mert az idegtudományt a politikára és különösen a fasizmus politikájára alkalmazza. Erre azóta van szükség, amióta a modern fasizmus létezik.
Az ember jó, de ingerelt
Az idegtudományt a politikára és a társadalmi változásokra kellene alkalmazni, de valóban ritka, amikor ezek az elemzési területek találkoznak. Azzal, hogy Dr. Nehls összehozza ezeket a tudományterületeket, és a neurológiai tudományt a propagandával szembeállítja, és fordítva, hatalmas új felismeréseket tár az olvasó elé, amelyek korábban nem voltak elérhetőek.
Miután elolvasta A MEGMOSOTT AGY-at, gondolkodni fog: Hát persze. Természetesen az elmúlt évek propagandájának az agy és annak reakcióinak intenzív tanulmányozására kellett épülnie. Természetesen az a sok százmillió dollár, amelyet az Egyesült Államok és más kormányok nemrégiben elköltöttek és jelenleg is elköltenek a viselkedéstudományra és a viselkedésmódosításra, olyan felismeréseket eredményezne, amelyeket az Egyesült Államok és más kormányok arra alkalmaznának, hogy a lakosságot engedelmesebbé, kevésbé gondolkodóképessé, kevésbé kreatívvá és engedelmesebbé tegyék.
Mi másért fektetnének be ilyen nagy összegeket ilyen tanulmányokba? Természetesen az elmúlt három év folyamatos üzeneteinek, különösen a félelemmel kapcsolatosaknak, olyan hatása lenne, amely nem csak a közegészségügyről szól, vagy talán egyáltalán nem is a közegészségügyről szól, hanem inkább arról, hogy a szabad társadalmakban az embereket kezelhetőbbé tegyék – a közegészségügy pedig ürügyként, helyettesítő eszközként szolgál az életet és a tudatot megváltoztató félelem bevetéséhez. Dr. Nehls itt meggyőzően érvel, hogy
nem a konkrét félelmetes dologról szóló félelempornó a fontos: maga a félelem szállítható. Maga a félelem megváltoztatja, sőt károsítja az agyat.
Régóta érdekelnek a pszichiátriai hatások és, ahogy sejtettem, a "lezárások" és a "pandémiás" üzenetek mögött meghúzódó szándékosság. De nem volt meg az idegtudományi hátterem ahhoz, hogy pontosan megértsem, hogy a "lockdownok" és a vírushoz kapcsolódó pandémiás évek "félelempornója" révén mit tesznek az emberekkel – más emberi lényekkel.
A kínzás és az elszigetelés pszichiátriai hatásainak tanulmányozása során, amelyet a demokráciák bezárásáról szóló könyvemhez vállaltam,
rájöttem, hogy az elszigetelés mélyreható és néha maradandó változásokat okoz az agyban. A 9/11 utáni "globális terrorizmus elleni háború" éveiben intuitíve tudtam, hogy az állandó félelem leépíti a kritikus gondolkodáshoz szükséges képességeket.
És ezeket a felismeréseket alkalmaztam a 2020-22-es elszigetelődés és félelem üzenetküldésére. De nem voltam teljesen képben.
Ez a könyv nyújtja azt. Ez az "aha" hipotézis a mi időnkben.
A MEGMOSOTT AGY biztosítja az idegtudomány hiányzó gyakorlati tudását, amely
megmagyarázza, hogy az emberek elszigetelése miért hoz létre egy zavarodott, könnyebben manipulálható népességet.
Pontosan megmagyarázza, hogy az az üzenet, miszerint a más emberi lényekkel való közelség megölhet, vagy a fizikai közelségen keresztül megölhetsz másokat (különösen a nagymamádat), miért képes átprogramozni az emberi agyat, hogy létrehozza azt a téveszmékkel, rossz tudományokkal és szektás gondolkodással szembeni sebezhetőséget, amelyet sokan közülünk 2020 után megfigyeltek a korábban kritikusan gondolkodó szeretteinknél és barátainknál.
Ez még azt a kérdést is felveti, hogy a tüskefehérje hozzájárul-e az agyködhöz és az autonóm, rugalmas, individuális és kereső én érzésének eltörléséhez.
Ha Dr. Nehlsnek igaza van, az ő elmélete itt legalább olyan fontos lesz, mint Dr. Sigmund Freudnak a tudatalatti felfedezése, ha nem fontosabb.
Ha igaza van, elmélete megmagyarázza, hogy a kormányok világszerte miért rendelték el a "lockdown" intézkedéseket és az mRNS injekciókat, amelyek végső soron nem a közegészségügyről szólnak, hanem manipulálható, passzív polgárok létrehozásáról.
Ha Dr. Nehlsnek igaza van, akkor ez megmagyarázza az elmúlt három év oly sok zavarba ejtő vonását – nevezetesen azt, hogy
a korábban megfontolt, nagy egyéniségű intézményvezetők, egészen az egyszerű állampolgárokig, szektaszerű diktátumokat követtek morgolódás nélkül, és olyan képtelen célokat követtek, mint az elszigetelés, a maszkolás és az oltási kötelezettségeknek való alávetettség, tiltakozás nélkül.
Dr. Nehls tézise megmagyarázná azt a bizarr tapasztalatot, amit sokan közülünk átélnek, amikor azt látják, hogy korábban analitikusan gondolkodó szeretteink képtelenek egyszerre két gondolatot a fejükben tartani, képtelenek nyugodt vitát folytatni anélkül, hogy érzelmileg felrobbanjanak, képtelenek kapcsolatra lépni és kapcsolatot tartani azokkal az emberekkel, akikkel nem értenek egyet.
Miközben ezt írom, egy újabb globális válság van kialakulóban, ezúttal a Közel-Keleten. Egy napon belül magasan képzett és korábban szkeptikus szeretteim minden öntudatosság nélkül ismételgetik a média égbekiáltó, örökölt beszédtémáit.
Felzaklató, hogy nem tudom, miért változnak meg ilyen módon – és még inkább felzaklató, bár hihetetlenül tanulságos Dr. Nehls érvelését olvasva rájönni, mi lehet az oka annak, hogy engedelmeskednek a propagandanarratíváknak. Egyszerre könnyebbé és nehezebbé teszi az ilyen módon intellektuálisan eltompult szeretteinkkel, barátainkkal és kollégáinkkal való vitát, ha megértjük Dr. Nehls álláspontját, és felismerjük, hogy a megismerésben bekövetkezett e szomorú változásnak lehet egyszerűen fizikai – a tüskefehérje – és neuropszichiátriai oka: a félelemüzenetek ismétlődése és azok hatása az agyra.
A mai közösségi médiafolyamomban – egy olyan napon, amikor a hírek végeláthatatlan atrocitások képeit hozták a médiafolyamainkba, és amikor azt halljuk, hogy ez a péntek a "dzsihád napja" lesz, rengeteg késeléssel – valaki azt írta: "Védd az amigdaládat".
Ez azt jelentette, hogy ne tedd ki magad a nemi erőszak, gyilkosság, lefejezések, atrocitások és borzalmak végtelen jeleneteinek.
Dr. Nehls könyve végső soron reményteli, hiszen ha megértjük, hogy mind a tüskefehérjék, mind a félelempornográfia milyen károkat okoz az agyunkban, akkor megtalálhatjuk a módját annak, hogy kilátásba helyezzük magunkat és a tudatunkat. Nagyra értékelem azokat a gyakorlati javaslatokat, amelyeket Dr. Nehls ad nekünk, hogy pontosan ezt tegyük.
Félelmetes, hogy olyan korban élünk, amikor – ahogyan Dr. Nehls oly erőteljesen rámutat – háború folyik az agyunk ellen. De kevésbé ijesztőnek kell lennie annak, hogy Dr. Nehls segítségével megértsük, mit tesznek velünk, hogy megvédhessük és megerősíthessük önéletrajzi emlékezetünket és kritikai gondolkodásunkat, és hogy intelligenciánk – és emberségünk – teljes skálájával sértetlenül túlélhessük ezt a támadást.
(A Szilaj Csikó megjegyzése: A fenti előszóba és a szóban forgó könyvbe foglalt felismerés tüskefehérjés szála nemcsak szükségtelen, hanem felettébb sántít és hatásromboló: hiszen már az "oltások" megkezdése előtt végbement az egyetemes agymosás.)
