Bal-siker avagy a baloldaliság humbugja – 26. Függelék: Gyászjelentés
Szőke László írása a 2002-es országgyűlési választás elé készült, aztán 2005-2006 telén kiegészítette. Elgondolkodott a magyar politikai kultúrán, a kultúrát gyakorló emberen, a hatalmi hierarchián és fontolóra vette a választást követő hatalmi politikát. A szerző 2010-ben elhunyt. Írása azonban ma még időszerűbb, mint amikor létrejött. Pár lábjegyzetet azért most hozzáfűztünk, az eltelt másfél évtized miatt. Írását akkoriban még a bátrabb kiadók sem vállalták fel kiadásra, mindenféle stiláris okokra hivatkozva megtagadták a kinyomtatását. (Néhány keresetlen kifejezésénél valóban elengedi magát a szerző; de mindig összhangban a baloldali polititikai közönségesség kiváltotta hangulattal.) A könyvecske 2010-től olvasható volt a 2012-ben megszűnt nemenyi.net honlapon. Ajánljuk most a mai magyar társadalmi élet iránt érdeklődő minden kedves olvasónknak – fejezetenként, folytatásokban. (– a Szerk.)
Szőke László
Bal-siker
avagy
a baloldaliság humbugja
(sőt, mi több: modern vallásalapítás)
Budapest, 2002–2006
26.Függelék:
Gyászjelentés
Fájó, megtört szívvel emlékezünk rá és szomorúan búcsúzunk kedves, régi barátunktól, Józan Észtől.
Józan Ész velünk élt hosszú évezredeken át. Senki nem emlékszik születési idejére, mert olyan régen megszületett, hogy még a régészet által feltárt pattintott anyakönyvi kivonatai is mind régen elvesztek a tudománymanipuláció és a bürokrácia útvesztőiben.
Ám emlékezni fogunk rá, mert Ő volt, aki megtanított bennünket több értékes leckére, minthogy tudjuk: eresz alá kell állnunk, ha esik az eső, vagy elhitette velünk, hogy ki korán kel, aranyat lel, na és nem utolsó sorban arra is figyelmeztetett időben, hogy az élet nem mindig igazságos, nem mindig habostorta.
Józan Ész az anyagiak tekintetében is ama törvény szerint élt, hogy ne költs többet, mint amennyit keresel, vagyis addig nyújtózkodjál, amíg a takaród ér. Továbbá megtanította mindannyinknak, hogy a megbízható gyerekneveléshez a szülők írják a szabályokat, nem a gyerekek.
Józan Ész egészségi állapota akkor kezdett erősen megromlani, amikor – nincs kizárva, hogy jó szándékkal, de – túlságosan sok szabály lépett életbe. Mint például amikor egy hatéves kisfiút azzal vádoltak, hogy megcsókolt, azaz szexuálisan zaklatott egy vele egyidős kislány osztálytársát, vagy egy serdülőt eltávolítottak az iskolából, mert szájöblítőt használt ebéd után. Megint csak egy másik eset, amely gyengítette egészségi állapotát, amikor a tanárt menesztették munkájából, csak azért, mert szóval fegyelmezett egy fegyelmezetlen fiatalt.
Még inkább legyengült Józan Ész, amikor a tanítónak szülői beleegyezésre volt szüksége, hogy egy aszpirint adjon a tanulónak, amikor fájt a feje, de ugyanakkor meg volt tiltva a szülőkkel tudatni, hogy a kiskorú gyermekük terhes vagy éppen abortuszt végeztet.
Végül akkor ment el Józan Észnek teljesen az életkedve, amikor a Tízparancsolatot betiltották, a templomok üzleti alapon kezdtek el működni, és a bűnözők sokkal jobb ellátásban részesültek, mint áldozataik. S Józan Ész végképp nem tudott már mit kezdeni életével, amikor egy nőnek, aki ügyetlenebb volt annál, mintsem helyesen ítélje meg, hogy a gőzölgő kávé milyen forró, és ezért ne ügyetlenkedjen vele, ne öntse a saját ölébe, a bíróság törvényesen fájdalomdíjként nagy összegű anyagi kártérítést ítélt meg.
Egyébként Józan Ész előtt nem túl sokkal tértek örök nyugovóra szülei, Igazság és Bizalom; és volt felesége is, a Diszkréció; sőt lánya, a Kötelesség; fia, az Értelem. Gyászolja őket és Józan Észt még élő két féltestvére, Jogaink és Sirámaink.
Csak kevesen jelentek meg Józan Ész temetésén, mert talán észre sem vették, hogy eltávozott: nekik már nem is hiányzik.
Ha közületek, utolsó emberek, valaki még emlékszik Józan Észre, akkor továbbítsa e gyászjelentést sorstársainak. Azoknak viszont, akik nem emlékeznek már rá, el kell kezdeni elmagyarázni, hogy Isten, végtelen jóságából szívesen juttat a teremtményeknek is, ezért az idők teljességében mindegyre elküldi az emberek közé, hogy higgyünk benne, megváltó egyszülött fiát, a Józan Észt... Előző rész: itt.
Vége
