Bogár és Pellionisz, Napló és hozzászólás: Mikor lehet béke?
- dombi52
- nov. 29.
- 3 perc olvasás
Béke buktatókkal, avagy béke csak akkor lesz, ha az több profitot hoz, mint a háború.
Alakul ugyan a béke, de az evidens, hogy béke csak akkor és úgy tud lenni, ha az jobb üzlet, mint a háború. Ha a kereskedelem, pénz, média, mint hatalom-esszenciák fegyverként való használatára épülő parazita létmód fennmarad, a mindent elpusztítani képes lét-háború fenyegetése a felszín viszonylagos „nyugalma” ellenére állandósul. A legfőbb és legmélyebb szintű kihívás tehát az, hogy létre tud-e jönni az elmúlt háromezer év lét-szemlélet alternatívája. amíg ugyanis ez nem megy végbe, addig a háború mindig jobb „üzleti alternatíva” lesz, mint a béke. És ezen önmagában nem tudnak segíteni a felszínen bármilyen sikeres (ebben az esetben inkább csak annak látszó) békekötések. Persze mindezt a bábszínházzá, mutatványos-bódévá züllesztett politika nem tudja megoldani, a még jobban prostituált tudomány meg még kevésbé.
Prof. Pellionisz András:
A City of London destruktív szerepe történelmi dokumentumokból nyilvánvaló. Lásd Boris Johnson brit miniszterelnök útját Kijevbe 2022. április 9-én, amikor London megtorpedózta az Isztambulban készülő békeszerződést. Az asztrofizikai metafora tehát megalapozott: a City of London mintegy „fekete lyuk”-ként szerepel a mostani világ-átrendeződésben. A fekete lyukkal ellentétben azonban a City of London történelmi működéséről rengeteg információ áll rendelkezésünkre, és az évszázadok során azt is megtanultuk, hogyan működött mindig. „Apró” példa, hogy a háborús bűnös B. J. (Ukrajna népének feláldozója V. Zelenszkij bűntársával) nem egy, hanem öt alkalommal találkozott Kijevben (2022. február 1., április 9., június 17., augusztus 24., illetve 2023. január 22.). V. Zaluzsnij pedig — aki négycsillagos tábornok, az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnoka — 2024. július 10. óta ténylegesen Londonban él, mint Ukrajna kinevezett nagykövete. Ennyit a legfontosabb mai „fogaskerekekről”. De hogyan és milyen céllal működik az egész gépezet? Trump már az első ciklusában jelét adta, hogy az USA–Oroszország–Kína HáromTest-paradigmájában gondolkodik. Xi-vel már ekkor találkozott, ám mivel az USA akkori „mély állama” ellenérdekelt volt ebben a HáromTestben, a „Russia! Russia! Russia!” vádaskodással egy Trump–Putyin-találkozót megakadályoztak. A City of London eközben egy „ellen-HáromTestben” gondolkodott (USA–Európa–Kína) — melynek célja az volt, hogy a „háború asztala körül rohangáló négy test közül, amikor megáll a zene", ne Európa maradjon ki, hanem Oroszország. Ez világos (mint ahogy a folyamat ma is zajlik, bár a vérgőzös délibáb éppen a napokban dőlt be), amikor mind a négy test a béke asztala köré rohant át, és már tapintható, hogy ott is csak három szék van, és bármelyik történelmi pillanatban elállhat a zene. Megőrült volna a City of London ezekkel a rohangálás-szerű koncepcióváltásokkal? Egyáltalán nem — ez volt a geostratégiája évszázadokon keresztül. Őfelségének sohasem barátai és ellenségei voltak, hanem (sokszor változó) érdekei. Az USA csak újabban játszik „egyensúlyozó geostratégiát”, míg Nagy-Britannia a kontinentális Európát sohasem tudta leigázni, de a francia–német–orosz „HáromTestet” a történelem során mindig igyekezett kontrollálni: megakadályozni, hogy a három hatalom egyensúlya felboruljon (például azzal, hogy könnyen demonstrálható alkalmakkor mindig közbelépett, amikor az európai kontinensen domináns erő alakulhatott volna ki). Itt és most e röpke bejegyzésben nem fárasztanám az olvasót sem azzal, hogy a hosszú történelmet ezen „európai HáromTest brit egyensúlyozása” fényében értékeljem, sem pedig azzal, hogyan fogja a City of London ugyanezt megkísérelni folytatni azután is, amikor eláll a zene, és kitör egy csonka-ukrajnai béke csendje a keleti fronton. A „matek” ugyanis azonos: ugyanabba az algoritmusba kell majd behelyettesíteni az új Európa francia–német–lengyel (világpolitikailag leértékelt) — HáromTestének kisebb számait. A City of London ugyanazt a „fekete lyuk”-funkciót fogja betölteni, csak egyre pislákolóbb fényben (mivel a fekete lyukak a Hawking-sugárzás értelmében folyamatosan halványulnak).
Kapcsolódó cikkünk:
