CSAK TE ÉS ÉN (Gavallér János verse)
CSAK TE ÉS ÉN Kéz a kézben,
csak te és én,
csak te és én,
sétáltunk a réten.
Virágok közt régen
madarak szálltak az égen,
csak te és én,
csak te és én,
mi voltunk ott ketten,
s madarak szálltak az égen,
kéz a kézben
sétáltunk a réten.
Némán üzent a szív,
te nekem, s én neked,
csak te és én,
csak te és én,
mi voltunk ott ketten,
s madarak szálltak az égen,
kéz a kézben
sétáltunk a réten.
Mindentől mentesen,
étlen, szomjan, mi és a végtelen,
csak te és én,
csak te és én,
mi voltunk ott ketten,
s madarak szálltak az égen,
kéz a kézben
sétáltunk a réten.
Bárányfelhők árnyékában
mi voltunk ott ketten,
madarak szálltak az égen,
csak te és én,
csak te és én,
mi voltunk ott ketten,
s madarak szálltak az égen,
kéz a kézben
sétáltunk a réten:
Étlen, szomjan mi és a végtelen.
2021.07.20.
