CSAK TE ÉS ÉN (Gavallér János verse)

 CSAK TE ÉS ÉN 

Kéz a kézben,

csak te és én,

csak te és én,

sétáltunk a réten.

Virágok közt régen

madarak szálltak az égen,

csak te és én,

csak te és én,

mi voltunk ott ketten,

s madarak szálltak az égen,

kéz a kézben

sétáltunk a réten.

Némán üzent a szív,

te nekem, s én neked,

csak te és én,

csak te és én,

mi voltunk ott ketten,

s madarak szálltak az égen,

kéz a kézben

sétáltunk a réten.

Mindentől mentesen,

étlen, szomjan, mi és a végtelen,

csak te és én,

csak te és én,

mi voltunk ott ketten,

s madarak szálltak az égen,

kéz a kézben

sétáltunk a réten.

Bárányfelhők árnyékában

mi voltunk ott ketten,

madarak szálltak az égen,

csak te és én,

csak te és én,

mi voltunk ott ketten,

s madarak szálltak az égen,

kéz a kézben

sétáltunk a réten:

Étlen, szomjan mi és a végtelen.

2021.07.20.