Cser Ferenc: Adatok a Covid-19 „tombolásáról” – s arról, mi a legjobb védelem ellene
Közel két éve „tombol” a COVID-19 járvány. Érdemes ezért a reá vonatkozó statisztikai adatokat megszemlélni. A táblázat első oszlopában az ország neve, a másodikban annak összes lakossága, a harmadikban a pozitív COVID-tesztet produkálók (fertőződöttek) száma látható, az ezt követő oszlopba az időszak alatt bekövetkezett, COVID-19 betegségben elhunytak számát helyeztük, majd két vonatkoztatott adattal szembesülünk.
Az első oszlopban a lakosság megfertőződöttsége látható százalékban.
Az utolsó oszlopban pedig az 1000 lakosra jutó COVID-halálozások száma, az azt megelőző oszlopban pedig egy-egy ország lakosságának megfertőződöttsége százalékarányosan.
Előrebocsátom, hogy a COVID-halálozások száma eléggé mesterkélt. A megfogalmazása szerint minden halált COVID-halálnak tekintettek, ami egy pozitív tesztet követően – helytől függően – 28, 30, ill. 60 napon belül történt. Teljesen elvonatkoztattak a halottak esetleges más egészségügyi gondjaitól, bajaitól, lett légyen az szív-halál, trombotikus halál, esetleg rák.
A népességi adatok a világhálóról valók.
A halálozási és fertőzöttségi adatokat az MTI jelentéséből vettem (nem találom a forrást), de ezen linken vannak európai adatok.
A magyar adatokat szintén az MTI november 9-i jelentéséből vettem.
A kínai adatok forrása itt látható.
Az ezer lakosra jutó COVID-halálozást érdemes összehasonlítani a várható átlag életkorból eredő átlag halálozással, szintén 1000 lakosra vonatkoztatva, a COVID-járvány hivatalos időtartamára (2020. január 2. – 2021. november 9. – azaz 659 nap): 75 éves várható életkor esetén: 24,06; 80 év esetén:22,55; és 85 év esetén: 21,23.
Ami az adatokból látszik: a világ lakosságának még a közel 2 éves „járvány időszak” alatt is csak töredéke fertőződött meg (2,5-14 % – a kínait itt nem számítva).
A feltupírozott COVID-halálozások a várható életkorra vonatkoztatottaknak általában kevesebb, mint tizedét jelentik és meglehetősen szórnak (0,24 - 3,24/1000 lakos – a kínait nem számítva).
A magyar halálozások aránya a legnagyobb a vonatkoztatott országokat tekintve – Romániát és Bulgáriát kivéve. Hogy mi ennek az oka? Magam a magyar népesség rossz egészségi állapotában látom a magyarázatot.
A következő legmagasabb szám 2,85/1000 lakosra a brazil halálozás.
Kiugróan kicsi mind a fertőzöttséget, mind a halálozást tekintve a kínai adat (nem nulla, csak kevesebb, mint 0,01). Ennek statisztikai okai és az eredményesebb kínai egészségvédelmi okai egyaránt lehetnek.
A kínai oltóanyag a hagyományos, szaporodásra képtelenített vírussal történik. Elképzelhető, hogy az valóban ad védelmet, de a nyugati oltóanyagoké bizony siralmasan gyenge.
De ugyancsak alacsonyak az indiai járvány adatai. Ők zömmel kínai oltóanyaggal védekeztek – és bár a halálozás abszolút számai rémisztőek voltak, a viszonylagosak nem azok. Sőt, nagyon is kedvezőek a többiekével összevetve.
Feltűnő az amerikai adatok nagysága is – elsősorban a fertőződöttségi %, jóllehet, a halálázás aránya is átlag feletti: 2.24/1000 fő.
Az adatok mindenesetre nem támogatják sem a vészhelyzeti propaganda jogosságát, sem az általános gazdasági leállás igényét.
Svédország adatait a fenti forrásról közvetlenül vettem le. Azért érdekesek, mert más stratégia szerint „védekeztek”, mint a többi ország. Az átfertőződöttségük 10% körüli, a halálozási arányszámuk is átlagos.
Azaz a ronda nagy bezárkózás semmit sem javított ezeken a számokon, a svédek a normális európai átlagot produkálták.
Végezetül egy személyes tapasztalat arra vonatkozóan, hogy mi segíthet a betegség legyűrésében – és mi nem.
Miként az erősen valószínűsíthető, az általánosan leromlott egészségi állapot nem nyújt kellő védelmet.
A kínai kivételével ugyancsak kockázatosnak tűnnek az „oltószernek” nevezett – valójában génterápiás – készítmények. Ezek ugyanis éppen azt rombolják le bennünk, ami engem történetesen megóvott attól, hogy a koronavírus ledöntsön a lábamról.
Testem természetes véderejéről, azaz saját immunrendszeremről beszélek.
Nem engedtem magam beoltatni, hiába bombáznak itt a szervek, a kormányhivatal, akárkik...
Szeptember elején éreztem, hogy a bal szememmel valami zűr van. Belenéztem a tükörbe, és elszörnyedtem. Úgy döntöttem, hogy ennek a fele sem tréfa, elmentem az orvosi ügyeletre (szombat volt). Akkor készült az alábbi szelfi.
Az ügyeletes orvos megnézte, megmérte a vérnyomásomat, és aztán megbeszéltük: ez magától meg fog gyógyulni.
S csakugyan.
A következő kép szeptember 28-án készült, az utolsó október közepén.
Tényleg eltűnt a vérvörösség.
Aztán – talán két hete – olvastam egy cikket. Ebben a delta variánssal kapcsolatban jegyezték meg, hogy gyakran a szemben kötőhártya gyulladást okoz (ott hatol be), és az íráshoz mellékelt képen mintha a saját szememet láttam volna!
Tény, hogy akkoriban fizikailag sem voltam hű de jó formában, hamar elfáradtam.
Következtetés: átestem egy COVID-19-es fertőzésen – de úgy, hogy az eleddig tönkre nem tett immunrendszerem tette a dolgát. 83 évvel a hátam mögött!
Ahogy az influenza-járványok idején is tette. Ha a pszichém rendben volt, akkor vagy lábon elhordtam minimális tünetekkel, vagy egy egynapos közepes lázzal megúsztam.
Amikor kifektetett, előtte pszichésen a padlóra kerültem – akkoriban nem volt járvány, mégis elkapott az influenza.
Mindez még inkább eltökéltté tett abban, hogy semmi szín alatt ne engedjek semmiféle oltási önkénynek.
Az immunrendszeremnél jobbat úgysem tudnak kitalálni!
