Czigány Edit: Családon belüli erőszak

A szex irányít mindent az evolúcióban.

Sokaknak nehéz elfogadni, hogy minden visszavezethető a természetes, szexuális szelekcióra.

Külsőnk, viselkedésünk, lelki tulajdonságaink az erős szelekciós hatásokra vezethetők vissza.

Minden a túlélést, a szaporodást szolgálja.

Az emberi genom az elmúlt 30-50 ezer évben nem nagyon változott.

Viselkedésünk, lelkületünk – a mai napig – a kőkorszaki szociális viszonyokat tükrözi vissza.

Feleségbántalmazás.

A férfiak az évmilliók során olyan tulajdonságokat fejlesztettek ki, amelyek hozzásegítik őket szaporodási sikereik biztosításához.

Minden emberi társadalomban a férfi arra törekszik, hogy szexuálisan kisajátítsa a nőt. Ellenőrizze, szabadságában korlátozza, fenyegetéssel, bántalmazással elrettentse a félrelépéstől.

A nőt ellehetetleníteni az önállóságtól, a szabadságtól, az önrendelkezéstől, mert enélkül megnövekszik annak a kockázata, hogy a nő más férfitől esik teherbe.

A feleséggyilkosság evolúciós értelmezése nem könnyű.

Egyrészt: Miként növeli a szaporodási sikert az asszony megölése?

Másrészt: A feleséggyilkosság kiváltó oka legtöbbször az asszony elköltözése? Mikor már nem az övé?

Az elköltözött feleség 2-szer, másik felmérés szerint 6-szor gyakrabban esik áldozatul, mint az otthonában élő.

A nő meggyilkolása az ősidőkben is súlyos következményekkel járt, hiszen a gyilkos férj a rokoni bosszú célpontjává válhatott.

Az a magyarázat evolúciós szempontból is sántít, hogy a feleséggyilkosság egyszerűen túlkapás, indulat. U.i. ez a viselkedés, mint céltalan bosszú kiszelektálódott volna.

Az ősi társadalmak szokásait megvizsgálva, általában jogosnak tekintik az engedetlenség, a hűtlenség büntetését.

Az angolszász területeken 1973-ig joga volt a férjnek a feleségét fogva tartani, megakadályozni szökését.

Olykor a nők is gyilkoltak, de ők bármelyik életszakaszban válhattak gyilkosokká, szemben a férfiakkal, akik csak a szaporodás kritikus időszakában gyilkoltak a leggyakrabban.

A gyilkosságnak kettős üzenete van: 1. a nő a férfi tulajdona, 2. ha nem lehet az övé, ne legyen másé se.

A házasságon belüli erőszakot sokáig nem létező jogi kategóriának tekintették.

Az USA-ban 1993(!)-ig nem volt ilyen törvény!

1990-ben az USA-ban, a házasságban élő nők 14%-át erőszakolta meg a férje.

1998–2000 között az összes nemi erőszak 56%-át a férj/partner/volt férj követte el. Vadidegen csupán 7%-ban.

A közvetlen (szociológiai, pszichológiai) okok gyakran elfedik a távoli, evolúciós okokat.

A bűnügyi statisztikákat nézve, könnyen az lehet a véleményünk, hogy a gyilkosságokat rosszul szocializálódott emberek követik el.

Hát, nem!

Az evolúciós gondolkodás alapján azonban azt állítjuk, hogy a rossz szociális környezet, diszfunkcionális család nem rosszul, hanem másra szocializál.

És ez a „más” az evolúció során kialakult stratégia a szaporodási versenyben a rossz pozícióból indulóknak.

A gyilkosságokat elsősorban fiatal férfiak követik el, akik agresszívebbek, impulzívabbak, kockázatvállalóbbak.

Ez a „Fiatal Férfi-szindróma”.

30 éves korig leggyakrabban az elváltak, a megözvegyültek gyilkolnak.

Feltűnő, hogy a megözvegyültek – az elváltakhoz képest is – kétszer valószínűbben ölnek.

30-35 éves korban felzárkóznak az egyedül élő férfiak is.

Az állatvilágból kiemelkedő emberben, az évmilliók alatt kialakult pszichológiai és fiziológiai mechanizmusok a természetes, szexuális szelekció szolgálatában állnak.

Az agresszió csak csökkenthető, de soha nem szüntethető meg, mert evolúciós érdekeket szolgál.