Czigány Edit: Egyenlőség, avagy szadizmus
Álljunk fejre, és úgy vizsgáljuk meg a helyzetet!
A nyugati kereszténynek mondott világban kisebbség vagyok.
Agyilag/értelmileg. Születéstől fogva, vagy baleset következtében nem értek meg, nem tanulok meg dolgokat, vagy csak nagyon nehezen, vagy egyáltalán sohasem.
Testileg. Ugyancsak születéstől fogva, vagy baleset következtében dekoordinált, mozgássérült, vagy teljesen béna vagyok.
Nemileg. A saját nememhez vonzódó homoszexuális/leszbikus vagyok.
Kulturálisan. Néger, cigány, zsidó, muzulmán, buddhista, indián kultúrában szocializálódtam, ahol gospelt énekelnek, átkozódnak, szombatot ünnepelnek, müezzint hallgatnak, meditálnak, állatot áldoznak olyan országban, ahol a többségi társadalom nem ezt teszi.
A nyugati kereszténynek mondott világban többség vagyok.
Agyilag jófejű, értelmes, sőt zseni vagyok.
Testileg szép, arányos, rugalmas, gyors, hajlékony vagyok.
Nemileg egészséges heteroszexuális, utódképes nőstény/hím vagyok.
Kulturálisan keresztény vagyok saját, azonos kultúrájú országomban.
Mit tesz az egyenlőség velem kisebbségként?
Egész életemben arra kényszerülök, hogy:
Okos, értelmes, gyors felfogású, zseniális embertársaim között, minden pillanatban azzal szembesüljek, hogy nehézfejű, buta, netán idióta vagyok, ha ezt még egyáltalán fel tudom fogni.
Szép, arányos, rugalmas, párductestű emberpéldányok teljesítményét nézzem irigyen és szembesüljek azzal, hogy rút kis kacsának, roncsnak, selejtnek születtem.
Homoszexuálisként akármilyen jogot vívok ki, az utódnemzés lehetőségét a Természet Rendje megtagadja tőlem, miközben a heteroszexuálisok pazarló módon, bőszen abortálnak.
Muzulmánként nem akarok disznóhúst enni, zsidóként nem a vasárnapot ünnepelem, cigányként jogom van a Devlámhoz, hinduként meditálni akarok, négerként táncolni, énekelni akarok.
Mit tesz az egyenlőség velem többségként?
Egész életemben elégedjek meg:
Az iskola nehézfejűekhez igazított, fékezett habzású színvonalával?
Jól úszom, gólkirály vagyok, üljek tolókocsiba, hogy mozgássérült embertársam utolérjen?
Heteroszexuális, normális, utódképes nőstény/hím vagyok, próbálkozzam a saját nememmel, hátha kidöglesztjük az emberiséget? (Nem is vagyok már ellene!)
Én is nappal böjtöljek, éjszaka zabáljak és heréltessem ki a nőket?
Egyenlőtlenség?
Nem inkább emberi, ha hagyom, hogy a gyenge értelmi képességű egyed a saját csoportjában kisebb különbségeket tapasztaljon meg, szemben a kiemelkedő képességűek elérhetetlen, behozhatatlan színvonalával?
Nem inkább emberi, ha a mozgássérült a sorstársaitól tanul meg mozogni, szükségleteiről gondoskodni, szemben az olimpikon-jelöltek teljesítményétől letörve és nullának érezve magát?
Nem éppen emberi, ha a homoszexuális a saját csoportjában keresi a párját és nem az elképedt heteroszexuálisok között?
Nem inkább emberi, ha saját kisebbségi kultúrájában válik teljessé az egyén és nem asszimilálódik?
A kisebbség a saját védelmében különül el. Vagy azért, mert olyan értékeket akar megtartani, amelyeket a többség nem ismer, vagy azért, mert sérült voltát óvja, védelmezi az egészséges többség erejétől, teljességének fájó látványától.
Az almát a körtével nem lehet összekeverni. Nem azonos földet, esőt, napot igényelnek.
Takarítónői végzettséggel nem lehet gyárat igazgatni és jól képzett intellektuellel nem szabad trágyát hordatni, mint a dicsőséges szocializmusban.
Az Univerzumban nincs demokrácia. A Szaturnusz nem repülhet a Vénusz pályáján.
Csak repülni van egyenlő joguk.
2006. február
